A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

1. A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai Dr. Buday-Sántha Attila

2. Konferenciák visszatérő témája a vidék helyzete- eredmény csekély • Ezt mutatja: • A vidék gazdasági • Szociális helyzetének • Alapvető ok: a magyar politika irányítói nem akarnak és nem képesek szembenézni a rendszerváltáskor a vidékkel szemben elkövetett bűnökkel alakulása A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

3. A vidék egyet jelent • az alulképzettséggel • az alulfoglalkoztatottsággal • a jövedelem hiánnyal • az infrastrukturális hiányosságokkal • a közszolgáltatások alacsony színvonalával • a jövőkép hiányával, a kiszolgáltatottsággal A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

4. Ezek jó része tradicionális elem • mezőgazdaság túlnépesedése • alulképzettség • a jövedelem hiány • az infrastrukturális hiányosságok • a közszolgáltatás hiányosságai de ezeket a rendszerváltás kiélezte és elmélyítette A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

5. A helyi foglalkoztatás csökkenésével: • mező- és erdőgazdálkodás • helyi iparok • Az előzőből adódó mobilitási kényszerrel, amelynek a feltételei nem adottak • A szakképzettség mértékének és típusának a változásával leépülése A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

6. Mi az alapprobléma? • a vidék gazdasági alapjai a rendszerváltással megrendültek és azóta erre nincs megoldás • sokan ötletrohamok keretében nyugati tapasztalatok alapján kívánják megmondani a tutitelfeledkezve arról, hogy; A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

7. A nyugati tapasztalatok problémái • például a választott országok gazdasági ereje, érdekérvényesítő képessége sokszorosa a magyarénak (pl. Ausztria) • a népesség vásárlóereje ennek megfelelően alakul • a népesség képzettségi szintje a magyarokét meghaladja • ott végbement a vidéki települések iparosítása A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

8. Ezért nem jelentenek megoldást a következő javaslatok: • Falusi turizmus a megoldás • Fejleszteni kell a kézműipart • Biotermelés a megoldás • A falusi örökség megőrzése, a hagyományok ápolása a feladat • A vidék energiatermelése a megoldás A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

9. Hibás megközelítések • Liberális – majd lecsurog a vidékre • Népi romantika – amely a hagyományos életformát és termelési módot tekinti alapnak. Az emberek, főleg a fiatalok és a nők nem akarnak úgy élni, mint a nagyszüleik. Egyébként nem is lehet. A falusiak pontosan úgy akarnak élni, mint a városiak. hát nem csurog A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

10. Hibás megközelítések • Ökoromantika – az emberek nem akarnak és nem tudnak rezervátumokban élni. • A vidékre egyaránt veszélyt jelent a magára hagyottság, valamint a népi romantikára és az ökoromantikára alapozott életszerűtlen, torz fejlesztési irányok kitűzése A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

11. Nemzetgazdasági szinten kérdőjelezik meg a mezőgazdasági adottságokat • GDP • foglalkoztatottság • Elfeledkezve arról, hogy a jövő élelmiszerellátása korántsem biztos: • 2025-ig 2 milliárd plusz fogyasztó • vészesen csökken a termőterület A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

12. A visszatérő állítás • A vidék nem azonos a mezőgazdasággal! • De mezőgazdaság nélkül nincs vidék! • Miért olyan fontos a mezőgazdaság, ha eltekintünk az élelmiszertermeléstől? • Mert tevékenysége legszervesebben kapcsolódik a vidékhez • Mert mindazokat a szolgáltatásokat amit a vidéktől várnak a mezőgazdaság nyújtja A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

13. Vidéki szolgáltatások • Kultúrtáj • Természeti elemek védelme, megújulása • Ebben rekreációs feltételeknek a megteremtése • Kulturális örökség megőrzése Ezek csak életképes mezőgazdaság esetén képzelhetőek el A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

14. Életképes mezőgazdaság – versenyképes mezőgazdaság • Feltétele: • termelés mérete • termelési színvonal (technológia) • termelő ember felkészültsége • termelés nemzetgazdasági szervezettsége • A vidék esetében a rendszerváltás az ősök győzelme volt az utódok felett. Más módon: a múlt győzelme a jövő felett. A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

15. A mezőgazdaság versenyképes struktúráját lerombolta és a magyar mezőgazdaság a birtokstruktúrájával az európai államok sorának a végére került: • M.o.: 625 000 gazdaság • NSZK: 460 000 gazdaság • Dánia: 50 000 gazdaság A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

16. A rendszerváltás „eredményei”: • Szétrabolta és szembeállította a termékpálya szakaszokat. mg.i termelés – feldolgozás- értékesítés • Nyertesekre és vesztesekre osztotta a vidéket- nincs egységes érdekképviselet, csak réteg képviselet. • Lefejezte a vidéket, illetve annak elkötelezett értelmiségét • A 60%-os bérleti rendszerrel megteremtette a folyamatos jövedelem kivonás lehetőségét A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

17. Hol a munkahely? A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

18. Eredmény • Egyszerűsödő, alacsony értéktartalmú termelési szerkezet • Állattenyésztés leépülése • Feldolgozatlan alapanyag export, gyenge minőségben • Mezőgazdasági termékek piacvesztése • Növekvő import-belső piacvesztés • M.o. importőr: tejtermék, sertéshús, gyümölcs, cukor A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

19. Megoldást az Uniótól vártuk • Nem érdeke Kelet-Európa mezőgazdasági potenciáljának a kihasználása • Franc Fishler • Nem vállal olyan mértékű felzárkóztatást, mint a mediterrán államokban • Ezzel összefüggésben: • Elsősorban a vidékfejlesztésben természeti tájak fenntartásában érdekelt • Nem volt érdeke a Kelet-Európai földpiac megnyitása A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

20. A vidék jövője • Képzés • Mobilitás • Vállalkozási készség • Gazdaságon kívüli • Pályázati rendszer A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

21. Pályázati rendszer • hiányzik az összefogás a települések között • sokpárhuzamos fejlesztés • sok a rövid élettartamú beruházások • hiányzik az együttműködés • hiányzik az értelmiség, kiszolgáltatott A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai

22. Képzés, ellátás • Óvodáskortól a nyugdíjig • óvodaközpontok • iskolaközpontok • sportközpontok • szolgáltató központok • faluházak A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai