1 / 27

A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban

A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban. Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina, Dr. Sefcsich György, Dr. Molnár Gábrity Irén, Ricz András. Kutatási probléma és a kutatás céljai. Meghatározni:

Download Presentation

A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em., Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina, Dr. Sefcsich György, Dr. Molnár Gábrity Irén, Ricz András

  2. Kutatási probléma és a kutatás céljai • Meghatározni: • -a társadalmi gazdasági életünket befolyásoló legfontosabb résztvevőket a régióban és társadalmi – gazdasági környezetünkben • -a legfontosabb társadalmi–gazdasági érdekeket • -a résztvevők egymás közötti és az érdekekhez -célokhoz való viszonyulását

  3. KUTATÁSI MÓDSZEREK • Morfológiai és strukturális elemzés • A résztvevők közötti közvetlen hatások mátrixba rendezése • A résztvevők és érdekek viszonyának vizsgálata és értékelése • A viszonyok vizsgálata a MACTOR számítógépes programcsomaggal

  4. A MACTOR elemzés hét lépése • 1. A résztvevők stratégiai táblázata • 2. A stratégiai pontok, érdekek - célok • 3. Résztvevők pozicionálása az érdekek - célok, konvergenciák és divergenciák viszonyrendszerében • 4. Az érdekek - célok rangsorolása • 5. Érdekérvényesítő képesség • 6. Az erőegyensúlyok beépítése a résztvevők konvergencia és divergencia elemzésébe • 7. Stratégiai ajánlatok, kulcskérdések

  5. HIPOTÉZISEK • Tudjuk, hogy a résztvevőknek van hatásuk egymás-között és az érdekekre • „Puha” hipotézisek bizonyítása, vagy megdöntése nem jelentene lényeges új információt • A relációk szakértői értékelése tulajdonképpen hipotézisek a viszonyok intenzitásáról • Annyi hipotézis épült be a két mátrixba, ahány relációt számba vett és értékelt az értékelő csoport

  6. Az eredmények értékelése • A kutatási eredmények nem bizonyítják, vagy döntik meg a hipotetikus értékeket • Az eredmények arra adnak választ, hogy - a szakértők által elvégzett értékelés mellett - milyen, az egyes résztvevők és érdekek súlya, jelentősége a döntéshozatali folyamatokban és a folyamatok befolyásolásában

  7. Az értékelő csoport szerepe • A jól megválasztott, megfelelő ismeretekkel rendelkező értékelő csoport értékelése a résztvevő – részvevő és a részvevő –érdek relációkról nagy fokú realitást jelenthet, de végeredményben hipotetikus értékeketképviselnek.

  8. Hipotézisek tudomány-módszertani besorolása • Leíró • Előrejelző • Gyakorlati • Ad hoc • Reduktív és deduktív • Valószínű • Különleges

  9. Eredmények tesztelhetősége, fejleszthetősége • Nem tesztelhetők statisztikai módszerekkel • Tesztelés csak szakértői csoporttal lehetséges • Iteratív folyamat alkalmazása • Több lehetséges forgatókönyv

  10. Dilemmák • Több szereplő bizonytalanságok hordozója lehet: • -Az önkormányzatok hasonlóan viszonyulnak -e a többi résztvevőhöz és célokhoz? • - A magyar lakosság • heterogén • nem szervezett nyilvánosságot jelent • közös akaratuk nehezebben jut kifejezésre • - Ki fogalmazza meg és képviseli a kis és középvállalkozások, agrárvállalkozók, turizmus, ipar, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatások érdekeit • -Az infrastruktúra és energiaszektor – külső feltételek

  11. Bemenő adatok

  12. Közvetlen hatások mátrixa

  13. A célrendszer mátrix

  14. EREDMÉNYEK

  15. A résztvevők közötti közvetett és közvetlen hatások

  16. A legnagyobb befolyást gyakorló résztvevők • -Információ – kommunikáció • -Infrastruktúra • -Szerbiai kormány • -Energia szektor • -Vajdasági kormány

  17. Legnagyobb függőségű résztvevők • -Magyar ajkú lakosság • -Agrárvállalkozók • -Kis és középvállalkozók • -Magyar többségű önkormányzatok • -Ipar

  18. Résztvevők befolyás és függőségi viszonya

  19. Versenyképességi vektor

  20. Illetékességi hisztogram

  21. A maximális hatások mátrixa

  22. A résztvevők kompetencia sorrendje • Az MDII mátrix szerint Az MMDII mátrix szerint • 1. Info – kommunik. Szektor (313) . Info – kommunik. Szektor (52) • 2. Infrastruktúra (299) 2. Szerbiai kormány (50) • 3. Szerbiai kormány (267) 3. Infrastruktúra (49) • 4. Energia szektor (252) 4. Energia szektor (46) • 5. Vajdasági kormány (227) 5 – 6. Vajdasági kormány (43) • 6. Multinacionális társaságok ((215) 5- 6. Multinac. társaságok (43) • 7. Európai Unió (209) 7. Európai Unió (37) • 8. Egészségügy (138) 8. Magyar többségű önkorm. (29)

  23. A résztvevők függőségi sorrendje • Az MDII mátrix szerint Az MMDII mátrix szerint • 1 -2. Magyarajkú lakosság (270) 1. Magyartöbbségű önkorm. (44) • 1 -2. Agrárvállalkozók (270) 2. Magyar ajkú lakosság (42) • 3. Kis és középváll. (266) 3. Kis és középvállalkozások (40) • 4. Magyartöbbs. önkorm. (263) 4. Szolgáltatások (39) • 5. Ipar (204) 5 – 6. Agrárvállalkozók (38) • 6. Szolgáltatások (194) 5 – 6. Ipar (38) • 7. Turizmus (167) 7. Turizmus (36) • 8. Info – kommunik. (165) 8. Multinac. társaságok (33)

  24. Illetékességi hisztogram a maximális hatások alapján

  25. ZÁRADÉKOK (1) • 1. A bemenő adatok az értékelők hipotéziseit tartalmazzák a résztvevő – részvevő, résztvevő - érdek viszonyokról • 2. Az eredményeket a döntéshozó és végrehajtók értékelik, használhatják viselkedésük, feladataik végrehatásában • 3. A vizsgált terület nem hivatalos régió, ezért a megállapítások, csak akkor válhatnak operatívvá, ha az érintett önkormányzatok ebben megtalálják a közös érdekeket • 4. Az elemzés a résztvevő - részvevő és a résztvevő – érdek viszonyokat vizsgálja, a lehetséges viselkedési stratégiákra, amelyek döntő fontosságúak az önkormányzatok korlátozott helyzete miatt

  26. ZÁRADÉKOK (2) • 5. Elsődleges fontosságú lenne, hogy az önkormányzatok belássák az összefogás szükségességét és akkor a felderített viszonyok ismerete is fontossá válna • 6. A gyakorlatban az önkormányzatok eltérően viselkednek, a kimutatott tendenciákat csak irányadóként tudják felhasználni. • Javaslat • Célszerűnek tartjuk az ilyen irányú vizsgálatok további folytatását a résztvevők, viszonyok és érdekek további finomítása mellett, számolva nem csak a számítások eredményeivel, hanem az értékelők gondolkodásának további formálódásával is.

  27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

More Related