Technológiai folyamatok tervezése 6. előadás

1. Technológiai folyamatok tervezése6. előadás Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Faipari Mérnöki Szak (BSc)

2. Korszerű gyártási rendszerek Korszerű gyártási rendszerek • Automatizált gyártás • Rugalmas gyártórendszerek • Számítógéppel integrált gyártás

3. Korszerű gyártási rendszerek – Számítógéppel támogatott/integrált rendszerek

4. A számítógéppel integrált termelés • 80-as évek közepétől kiélesedő piaci versenyben a megmaradás a cél, azaz: a vállalati versenyképesség megtartása a legfontosabb. Mit is jelent ez? • Hogyan érjünk el nagyobb teljesítményt rövidebb idő alatt • Hogyan tarthatjuk be az előre lekötött szállításai időket? • Hogy csökkenthetjük a fejlesztés idejét? • Hogyan tudjuk az állandó minőséget tartani? • Hogyan lehet rövid távon csökkenteni a költségeinket? • Hogyan lehet hosszútávon megtartani a munkahelyeket? • Hogyan lehet javítani a munkafeltételeket, fokozni a dolgozók munkahatékonyságát és motivációját? • Hogyan lehet legjobban a piaci és gyártási információkat keresni önmagunkról? • Hogyan tudunk a körülményekhez, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni? Miért van szükség ilyen rendszerekre?

5. A számítógéppel integrált termelés Megoldás a problémára: Informatika, mikroelektronika és számítástechnika területeinek bevonása a termelésbe. Éppen a 90-es évekre értek el olyan technológiai szintre ezek a területek, melyek elérhetőek voltak a gyártók számára: • Beszerezhetők voltak (egyre többen gyártják őket), • Megfizethetők voltak (egyre többen gyártották őket versenyhelyzet lenyomja az árakat), • Elegendő képzett szakembert és betanítót képeztek, • Egyszerű kezelőfelületet kaptak, könnyen programozhatóvá váltak, • Megbízhatóan stabilak lettek. Létrejött a számítógéppel integrált termelés, azaz a CIM rendszer

6. A számítógéppel integrált termelés CIM-rendszer:ComputerIntegratManufacturing = számítógéppel integrált termelés A CIM magában foglalja, integrálja: • Fejlesztést, • Termelést, • A gyártás egész folyamatát, • Anyagáramlást, • Információáramlást, • Minőségbiztosítást.

7. A számítógéppel integrált termelés A CIM működése: MIS-rendszer: Management Information System= Vállalati Menedzsment Információs Rendszer • A vállalathoz beérkező rendelések feldolgozzák számítógépen (alapul véve a vállalati szintű logisztikai menedzsment elveit), • Döntés születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról, • Elfogadás esetén határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról. Elutasítás Vállalati menedzsment Határidő meghatározás Elfogadás Megrendelés Döntés Gyártás felé Megrendelő Vissza-igazolás

8. A számítógéppel integrált termelés CAD-rendszer: ComputerAidedDesign (Drawing) = Számítógéppel Segített Gyártmánytervezés • Tervezéskor figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (beszerzésből és anyagáramlásból adódóan): • méret, • tömeg, • anyagminőség, • alak, • meghatározott követelmények, • előírások, törvények, szabványok. • stb. • Meghatározzuk az alapanyagot és segédanyagokat, • Figyelembe vesszük a rendelkezésre álló technológiát, • Figyelembe vesszük az anyagáramlás technikai eszközeit, pályáját, • Termékadatokat (paramétereket) szolgáltatunk a CIM további elemei számára (méretek, kialakítások).

9. A számítógéppel integrált termelés CAP-rendszer: ComputerAidedPlanning = Számítógéppel Segített Folyamat-tervezés • Szereléstervezés • Alkatrészgyártás-tervezés • Általános művelettervezés • NC programozás • Gyártóeszköz-tervezés és –kiválasztás • Normaidő- és költségkalkuláció

10. A számítógéppel integrált termelés PPS-rendszer: Products andPlanning System = Számítógéppel Segített Folyamattervezés és Irányítás • Anyagáramlási folyamat tervezése, irányítása, • Anyagmozgatás operatív összehangolása, ütemezése, • Termelési, szállítási határidők figyelése, • Technológiai lépcsők sorrendjének, helyének, és idejének meghatározása • Termelésirányítás és anyagáramlás integrációja • Az egyre nagyobb teret nyerő on-line rendelések felügyelete, összehangolása

11. A számítógéppel integrált termelés CAM-rendszer: ComputerAidedManufacturing = számítógéppel segített gyártás • Magában foglalja: • CAPC = Számítógéppel segített üzemirányítás. Művezetői kommunikáció- és döntéstámogatás, valós idejű termelésirányítás, gyártási folyamatok dokumentálása • DNC = Közvetlen vezérlés. NC-programok tárolása kezelése, tér- és időbeli szétosztása, üzemi gyártási programnak megfelelően • SDC = üzemi adatgyűjtés • TMS=üzemi szerszámgazdálkodási rendszer • CC= gyártóegység irányítás • FMSC= rugalmas gyártórendszer-irányítás • FASC= rugalmas szerelőrendszer-irányítás • MDS= felügyeleti és diagnosztikai rendszer

12. A számítógéppel integrált termelés CAST-rendszer: ComputerAidedStorage and Transport = Számítógéppel Támogatott Raktározás és Szállítás CAQ-rendszer: ComputerAidedQality = Számítógéppel Támogatott Minőségirányítás A CAQ magában foglalja: QP : Minőségtervezés SPC : Statisztikai Folyamatszabályozás FMEA : Hibamód és Hatáselemzés

13. A számítógéppel integrált termelés Tervezést segítő modulok: MIS, CAD, CAP, PPS Gyártási folyamat operatív moduljai: CAST, CAM, CAQ

14. A késleltetett gyártási rendszer 1. A világ minden részén megvásárolhatunk szinte majdnem minden terméket. Globalizáció hatása:  áramlási idők csökkenése • Információ (tudás) áramlás gyorsulása (Internet) • Anyag (és energia) áramlás gyorsulása (szállítmányozás, logisztika fejlődése) • Termelési migráció (fejlődő országokban olcsóbb a termelés) • Kialakultak a nagy multinacionális vállalatok (Multik a gyártásban, szolgáltatásban  Franchise fogalma) • Következmény: • Globalizált beszerzés • Globalizált gyártás • Globalizált összeszerelés • Globalizát elosztás • Globalizált összegyűjtés

15. A késleltetett gyártási rendszer 2. A golbalizált gyártás működésének feltételei: • Műholdas reklámozás • On-line rendelés • Átfogó árukövetés • Elektronikus adatcsere (e-mail, HDD, adathordozók) • Szabványosítás • Angol nyelv (világnyelv kialakulása) • Okmányok, bizonylatok egységesítés, adattartam elektronikus úton való továbbítása • Vonalkód-rendszer kialakítása, egységes számozás alkalmazása • Határok okozta akadályok (tőkebefektetés, kereskedelem) fokozatos leépítése, vámok-, tarifás korlátozások csökkentése • Egész világra kiterjedő logisztikai hálózat (földön, vízen, égen)

16. A késleltetett gyártás 1. A késleltetett folyamat: gyártás, összeszerelés, csomagolás

17. A késleltetett gyártás 2. Eltérések a hagyományos gyártástól: Hagyományos gyártás: egy telephelyen valósul meg, logisztika termékgyártás közben csakis intern jellegű. A késleltetett gyártásnál több egymástól távol eső telephely végzi a technológiai fázisokat, így a termék árába jelentős szállítási csomagolási költség épül be. A késleltetett termelési logisztikában, néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé tolnak el (pl.: Coca-Cola, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok gyártása), azaz addig késleltetik, míg termék közvetlenül a fogyasztókhoz nem ér. A késleltetett gyártás:egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen készül (akár nagy földrajzi távolságban is), ezért nevezzük kötegelt vagy szegmentált gyártásnak is, kialakításának kritériuma: a műveletek funkcionális elhatárolása.

18. A késleltetett gyártás 3. • A késleltetett gyártási rendszerben a gyártmányok és alkatrészek • Méretkategóriától • Technológiai hasonlóság elvén • Gyártmánycsaládonként • Gyártmányféleségtől függetlenül előállíthatók. Meg kell felelniük a központi követelményeknek, előírásoknak, szabványoknak, globális törvényeknek – környezetvédelem – és a helyi előírásoknak is. (néha emiatt kerülnek egyes országokban a veszélyes, környezetszennyező technológiák. Az alkalmazott technológiáknak megfelelően hagyományos és rugalmas berendezésekkel, gyártósorokkal készülhetnek  jellemzően nagyszámú, és mennyiségű gyártmányféleséget előállító konszerneknél, gyártóknál (lásd: AUDI)

19. A késleltetett gyártás 4. • Jellemzői: • Nagysorozattal indul, mely aztán lépésről-lépésre osztódik • Fokozatosan növelni kell a gyártósorok rugalmasságát • Nagyfokú összehangoltság szükséges, csökken az átfutási idő (számítógéppel integrált globális rendszerek) • Gyártási lépcsők között minimális a tárolási igény • Feltételei: • Nagyfokú hasonlóság a termékeknél (innen a szegmentáció) • Rugalmas, gyors logisztikai rendszer • A termék kis fajlagos tömegű Jellegzetessége: a temék különbözőségét, eltérőségét az utolsó fázisban alakíthatják ki, ha már ismert az adott piaci igény!

20. A késleltetett gyártás 5. Előnyei: • Gyors alkalmazkodás a helyi, piaci igényekhez • A helyi olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a terméket és kompenzálja a szállítást (gyártásmigráció – keleti irányban) • Speciális igények gyors, helyszíni kielégítése

21. A késleltetett összeszerelés • A termelés befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig. Az összeszerelést az elosztóraktár helyére telepítik. • Példa: gépkocsik, mobiltelefonok, stb. • Előnyei: • Gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez • A helyi munkaerő olcsósága • Speciális, egyedi igények kielégítése • Vámszabályok ésszerű kihasználása (alkatrész – késztermék, más vámkategória)

22. A késleltetett csomagolás Késleltetett csomagolásnál, csak az utolsó technológiai lépések maradnak a helyi piachoz közeli egységeknél. Két változata lehetséges: • A késleltetett szerelés következménye a késleltetett csomagolás • Nagytávú szállításnál a konténerekből való csomagolás elosztóraktárakban. • Az elosztóraktár funkciói: • Komissiózás • Fogyasztó csomagolás • Gyűjtőcsomagolás • Előnyei: • Kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó • Jobban kihasználható a szállítócsomagolás. Egységrakomány-képzés. • Olcsóbb csomagolás: helyi olcsó munkaerő, közelebbről szállítható a csomagolóanyag • Címkézés, feliratozás helyi nyelven, helyi dizájnnal • Lerövidíthető a rendelési idő