Veszélyes anyagok és kockázatértékelés

1. Veszélyes anyagokéskockázatértékelés Európai kampánya kockázatértékelésről

2. Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: • Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy biztonságára. • Majdnem minden munkahelyen megtalálhatók, a kis- és középvállalkozásokban is (mezőgazdasági üzemekben, fodrászüzletben, motorbicikli-szerelőnél, kórházakban, iskolákban…). • Vannak köztük vegyi és biológiai szerek (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták...). • Vannak köztük a munka melléktermékeként létrejövő anyagok és nyersanyagok is (hegesztőgázok, dízel-kipufogógáz, fapor, pékségben használt liszt…).

3. Veszélyes anyagok és károsodás Ha nem kezelik megfelelően a veszélyes anyagok használatának kockázatát, sokféle módonkárosodhat a munkavállalók egészsége : • egyetlen rövid expozíció során • többszöri expozíció során • az anyagok hosszú időn át tartó, a szervezetben történő felhalmozódása során.

4. Egészségi hatások A veszélyes anyagoknak sok különböző egészségi hatása lehet, többek között: • Akut hatások: mérgezés, fulladás, robbanás és tűz • Hosszú távú hatások, például: • légzőszervi megbetegedések (reakciók a légutakban és a tüdőben) így asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis • foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések (leukémia, tüdőrák, mezotelióma, az orrüreg daganatos elváltozása) • Egészségügyi hatások, amelyek akutak vagy hosszú távúak is lehetnek: • bőrbetegségek, reprodukciós problémák és születési rendellenességek, allergiák • Egyes anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben • Egyes anyagoknak halmozódó hatása lehet • Egyes anyagok a bőrön keresztül juthatnak be

5. Veszélyes anyagok – a jog • Ennek a területnek a jogi szabályozása magában foglalja a munkavállalók védelmét az alábbiakhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben: • vegyi anyagok • biológiai anyagok • rákkeltő és mutagén anyagok (ideértve az azbesztet és a faport) • Ugyanilyen fontos a besorolásra és címkézésre vonatkozó szabályozás, de ez nem vonatkozik minden veszélyes anyagra (pl. fodrászati vegyszerek, gyógyszerek). • Egyes anyagokra és munkafolyamatokra felhasználási és forgalmazási korlátozások vonatkoznak. • Kérjen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.

6. Egyéb vonatkozó jogszabályok • REACHAz Európai Közösség 1907/2006/EK rendelete új, egységes rendszert hoz létre a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és engedélyezésére (REACH): • Célja, hogy többet tegyen a környezet védelméért és a felhasználók egészségéért. • Még inkább az ipar feladatává teszi a vegyi anyagokból eredő kockázat kezelését és az anyagok minden gyártójának és felhasználójának biztonsági tájékoztatását. • Többet a REACH-ről: http://echa.europa.eu • A GHS – az ENSZ vegyi anyagok osztályozására és címkézésére vonatkozó, globálisan harmonizált rendszere – szintén hatással lesz a munkavállalók egészségére • Többet a GHS-ről: http://ec.europa.eu/enterprise/reach/ghs_en.htm

7. Dióhéjban… • A jog szerint az EU-ban a munkáltatóknak meg kell védeniük munkavállalóikat a veszélyes anyagokból fakadó munkahelyi ártalmaktól. • A munkavállalók veszélyes anyagoktól való védelme érdekében a munkáltatóknak a jog értelmében kockázatértékelést kell végezniük. A munkavállalókat be kell vonni ebbe a feladatba.

8. Mi a kockázatértékelés? • A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: • mi okozhat sérülést vagy kár • kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem • milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához. • A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentésének a kulcsa.

9. A veszélyes anyagok kockázatértékelése • A veszélyes anyagok kockázatértékelése ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatoké. • Bárki végezze is a kockázatértékelést, alapvető, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak, és bevonják őket a folyamatba. Ők: • ismerik a munkahelyüket • azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait meg kell majd valósítaniuk. • Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég esetében azonban jól működik a kockázatértékelés lényegre törő, ötlépéses módszere.

10. 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (1) • Keressük azokat az anyagokat, amelyek ártalmat okozhatnak, és azonosítsuk az esetleges munkavállalókat, akik ki lehetnek téve ezeknek az anyagoknak. • Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak, akik nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, pl.: • fiatal munkavállalók • terhes nők és szoptatós anyák • migráns munkavállalók • képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő • takarítók, alvállalkozók és a lakosság tagjai. Emlékeztető: veszélyesnek minősülhet minden – legyen az munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat –, ami kárt okozhat.

11. 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (2) A veszélyek azonosítása érdekében: • Készítsünk leltárt a munkahelyen használt és létrejövő anyagokról. • Gyűjtsünk információt ezekről az anyagokról, pl. hogy milyen ártalmat okozhatnak, és az hogy történhet meg. • A vegyszer előállítója által rendelkezésre bocsátott szabványosított biztonsági címkék, kockázatot jelölő szimbólumok és biztonsági adatlapok (BA) fontos információforrások. • Ellenőrizzük az anyagok foglalkozási expozíciós határértékeit (FEH). • Az FEH-k segítenek a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség ellenőrzésében azzal, hogy megállapítják az anyag (levegőben mért) maximális koncentrációját. • Mérjük fel, hogy használunk-e rákkeltő vagy mutagén anyagokat, amelyekre szigorúbb előírások vonatkoznak. • További információért lásd:33. sz. Tájékoztató és35. sz. Tájékoztató

12. 2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása • Mérjük fel, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve az azonosított veszélyes anyagoknak, ellenőrizve a munkavállalók expozíciójának fajtáját, intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. • Vegyük figyelembe, mely munkafolyamatokat használják. • Vegyük figyelembe a több anyaggal szembeni együttes expozíciót. • Vegyük figyelembe az egyéb kockázatokkal együtt kialakuló hatásokat, például: • tűz kockázata gyúlékony anyagok közelében • erős fizikai munka, ami erősítheti a vegyszerek felszívódását, • nedves környezetben végzett munka, ami a vegyszerek bőrre gyakorolt hatását erősítheti • A lista ezután cselekvési terv készítésére használható. Emlékeztető: a kockázat annak a – kicsi vagy nagy – esélye, hogy valaki a veszély miatt megsérülhet.

13. 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1) Kövessük az intézkedések hierarchiáját, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni expozícióját: • Kiküszöbölés – a legjobb módja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének • Küszöböljük ki a veszélyes anyag használatának szükségességét azzal, hogy megváltoztatjuk azt a folyamatot vagy terméket, amelyben az anyagot használják. • Helyettesítés – ha a kiküszöbölés nem lehetséges • Helyettesítsük vagy váltsuk fel a veszélyes anyagot nem veszélyes alternatívával.

14. 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2) • Szabályozás– ha egy anyagot nem lehet kiküszöbölni vagy helyettesíteni • Előzzük meg vagy csökkentsük az expozíciót az alábbiakkal: • a veszélyes anyag kibocsátását eredményező folyamat elkülönítése • a kibocsátás forrásnál való szabályozása • a folyamatok jobb irányítása • az expozíciót minimálisra csökkentő műszaki megoldások • a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, illetve az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése • ahol máshogy nem lehet megelőzni az expozíciót, ott biztosítsuk, hogy az adott személyek megfelelő egyéni védőeszközökkel rendelkezzenek, és ki legyenek képezve azok használatára.

15. Helyettesítés – munkafolyamatok • Kezdje azokkal az anyagokkal és munkafolyamatokkal, amelyek: • már problémát okoztak a vállalkozásában (egészségi problémát, balesetet vagy más váratlan eseményt) • szükségessé teszik a rendszeres egészségügyi ellenőrzést (például a munkavállalók orvosi vizsgálatát) • konkrét nemzeti szabályozás vonatkozik rájuk, amelyek korlátozzák a munkahelyi felhasználást • a munkavállalók erős expozíciójához vezetnek, vagy sok munkavállaló expozícióját eredményezik. • A mérlegelendő munkafolyamatok közé tartoznak: • a nyitott folyamatok, pl. nagy felületek festése, nyitott tartályokban/edényekben végzett keverés/vegyítés • a por, pára vagy füst keletkezésével járó, vagy levegőben folyadékot eloszlató munkafolyamatok, pl. hegesztés, festékszórás.

16. Helyettesítés – anyagok • A mérlegelendő anyagok közé tartoznak azok, amelyek: • növelik a tűz vagy robbanás esélyét • illékonyak, pl. szerves oldószerek, vagy a levegőben oszlatják el őket(aeroszolok, por) • akut egészségi kockázatot jelentenek, pl. mérgek, maró és irritációt okozó anyagok • krónikus egészségi kockázatot jelentenek, pl. allergének, a reprodukciót érintő anyagok • foglalkozási megbetegedéseket okoznak • felszívódhatnak a bőrön át • egyéni védőeszköz (pl. belélegzés elleni védelem) használatát teszik szükségessé. • További információ lásd:34. sz. Tájékoztató

17. Rákkeltő és mutagén anyagok • A rákkeltő és mutagén anyagok szabályozása szigorúbb követelményeket állít: • a rákkeltő és mutagén anyagokat fel kell váltani, amennyiben műszakilag lehetséges • kötelező a kibocsátási folyamatok elkülönítése, ha műszakilag kivitelezhető • a munkavállalók hozzáférésének korlátozása • részletesebb nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók expozíciójáról, és azt hosszabb ideig meg kell tartani • bővebb tájékoztatást kell adni a munkavállalóknak az expozícióról és az egészségügyi ellenőrzésekről. • Szerezzen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.

18. 4. lépés: Cselekvés • Megelőző és védőintézkedések bevezetése • A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is magában foglalja, amely meghatározza, hogy: • ki mit tesz • egy adott feladatot mikor kell elvégezni • melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított eszközök • mikor és ki fogja felülvizsgálni az értékelést. • Alapvető a kockázat kiküszöbölését, helyettesítését vagy szabályozását célzó valamennyi munka rangsorolása.

19. 5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat • A megelőző intézkedések hatékonyságát figyelemmel kell kísérni. • Minden alkalommal, amikor jelentős változások történnek a szervezetben, felül kell vizsgálni a kockázatértékelést, így: • amikor megváltozik a munkafolyamat • amikor új vegyi anyagokat és munkafolyamatokat vezetnek be • amikor balesetek vagy egészségi problémák jelentkeznek • időről-időre, hogy a kockázatértékelés eredményei még mindig érvényesek legyenek.

20. A kockázatértékelés dokumentálása • A kockázatértékelést dokumentálni kell, és az ilyen dokumentáció felhasználható: • az érintett személyek tájékoztatására • annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket bevezették-e • a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására • a körülmények megváltozása esetén az intézkedések felülvizsgálatára.

21. Tanács a munkavállalóknak • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos biztonságuk megóvása érdekében a munkavállalókat tájékoztatni kell: • a kockázatértékelés eredményeiről • a veszélyekről, amelyeknek ki vannak téve • arról, hogyan érintheti ez őket • mit kell tenniük maguk és mások biztonsága érdekében • mit tegyenek baleset esetén vagy ha baj van • honnan lehet tudni, ha baj van • kinek jelentsék az esetleges problémákat • mi a teendő a karbantartási munkálatok folyamán • az expozíció bármilyen nyomon követésének vagy egészségügyi felülvizsgálatnak az eredményeiről.

22. Tanács a munkáltatóknak: kommunikáció • A munkáltató és munkavállaló közötti jó kommunikáció az alábbiakból áll: • a teljes munkafolyamat során használt vagy keletkező veszélyes anyagokról szóló lista • a biztonsági adatlapok és egyéb hasonló dokumentumok elérhetővé tétele minden felhasznált veszélyes anyagok vonatkozásában • munkahelyi utasítások készítése a veszélyes anyagokról szóló információ alapján • a veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok világos címkézésének biztosítása • a kockázatértékelés eredményeinek ismertetése • a munkavállalók rendszeres megkérdezése a lehetséges egészségvédelmi és biztonsági problémákról • az összes lényeges információ, utasítás és képzés biztosítása a munkavállalók számára a munkahelyen megtalálható veszélyes anyagokról.

23. http://hw.osha.europa.eu Jó önnek. Jó a vállalkozásnak. Európai kampánya kockázatértékelésről