IV. témakör A köztisztviselői jogviszony

1. IV. témakörA köztisztviselői jogviszony Közigazgatási alapvizsga A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor 2007. június

2. Az előadás tartalmi felépítése • A közszolgálati jogviszony intézménye 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

3. 1. A közszolgálati jogviszony intézménye 1.1. A közszolgálat jellemzői 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai 1.3. A köztisztviselő kinevezése 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

4. 1.1. A közszolgálat jellemzői • Fogalma:munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony • többletjogokkal, • többletkötelezettségekkel. • Tágabb értelembenide tartoznak: • köztisztviselők, • közalkalmazottak, • hivatásos szolgálatok dolgozói, • bíróságok, ügyészségek dolgozói.

5. 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai Főszabály,hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője gyakorolja. A közszolgálati jogviszony alanyai MunkáltatóMunkavállaló állam önkormányzat köztisztviselő ügykezelő vezető ügyintéző

6. KÖZTISZTVISELŐa közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki: ÜGYKEZELŐ,aki: 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai • előkészítia szerv feladat- és hatáskörébe tartozóügyeketérdemi döntésre, • felhatalmazás esetén a döntéstkiadmányozza, • szakértelemmelfoglalkozik a feladataivalösszefüggő valamennyi kérdéssel, • felelőssaját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. • a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el , • a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, denem köztisztviselő.

7. VEZETŐ: főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető. ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti. 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai AKÖZTISZTVISELŐtevékenységének jellege alapján lehet:

8. 1.3.A köztisztviselő kinevezése A közhivatal viselésealkotmányos alapjog. Aközszolgálatijogviszony fő szabályként kinevezéssel ésannak elfogadásával, határozatlan időre jön létre (kivétel: helyettesítés, meghatározott feladat ellátása). Feltételek: általános és különös alkalmazási feltételekmegléte, kizáró ok hiánya.

9. 1.3.1. Az alkalmazás általános feltételei • magyar állampolgárság, • büntetlen előélet, • cselekvőképesség, • ügyintézők eseténfőszabályként legalább középiskolai végzettség, • fontos és bizalmas munkakörbena nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés, • egyes beosztásokban és munkakörökbenvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, • a jövőben versenyvizsga megléte.

10. A munkakörhöz igazodó sajátosszakmai követelmények: az egyes munkakörök ellátásáhozjogszabálybanelőírtiskolai végzettség és szakképesítés, a munkáltató általbelső szabályzatbanelőírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen-nyelv-ismeret megléte. 1.3.2. Az alkalmazás különös feltételei

11. 1.3.3. A kinevezés nélkülözhetetlen elemei Tartalmielemek: • aszervmegnevezése, a kinevezési jogkör gyakorlója aláírása; • aköztisztviselő • neve, • munkaköre, feladatköre, • besorolása, illetménye, beállási szintje, • a munkavégzés helye, • előírt kötelezettségei, • elfogadó nyilatkozata, • próbaidő kikötése. Formaielemek: • írásba foglalás • „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

12. 1.3.4. A próbaidő • A kinevezésben próbaidőt kell kikötni. • Időtartama:min. 3 max. 6 hónap. • A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. • 1.3.5 Eskütételi kötelezettség • a kinevezéskor; szóban és írásban.

13. A kinevezés érvényességéhez – amódosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselőkonszenzusáravan szükség. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése: fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény-megállapítás, szerven belüli átszervezés és jogutódlás esetén. (kivételek!) 1.3.6. A kinevezés módosítása

14. 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése A megszűnés és meg- szüntetés esetei törvényben meghatározottak! • megszűnés:a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye; • megszüntetés:a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

15. 1.4.1. A felmentési idő • min. 2 max. 8 hónap; • legalább a felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól; • erre az időre átlagkereset jár. 1.4.2. A tartalékállomány • célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás; • időtartama:a felmentési idő tartama

16. 1.4.3. Összeférhetetlenségi okok • A pártpolitika-semlegesség érdekében: • nem viselhet pártban tisztséget, • nem vállalhat párt nevében közszereplést. • A hatalmi ágak elválasztásánakkövetelményé-ből fakadóan, aszakmai függetlenségmegőr-zése érdekében nem lehet: • helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő az illetékességi területen; • országgyűlési képviselő, bíró, ügyész, alkotmánybíró. Összeférhetetlenségi okok megelőzése, megszüntetése

17. 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

18. 2. A köztisztviselői jogviszony tartalma Tartalom = kötelezettségek + jogok

19. 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei A köztisztviselők általános kötelezettségei: • munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; • munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni; • munkatársaival együttműködni; • munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő; • munkáját személyesen elvégezni. A köztisztviselőksajátoskötelezettségei: • utasítás végrehajtása • vagyonnyilatkozat • titoktartás

20. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el, más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatjaaz utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát). 2.1.1. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

21. 2.1.2. Vagyonnyilatkozat Célja: • a közigazgatás átláthatósága, • a korrupció megelőzése, • a közbizalom megerősítése. Személyi köre: • a törvényben felsorolt beosztásokat, munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és • hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

22. 2.1.3. Titoktartási kötelezettség • A köztisztviselő • kötelesmegtartani az állami- és szolgálati titkot, • nem adhat tájékoztatástolyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudo-mására és kiszolgáltatásuk • az állam, • a közigazgatási szerv, illetve annak munkatársa vagy • az állampolgár számára • hátrányos vagy jogellenesen előnyös • következményekkel járna.

23. 2.2. A köztisztviselők jogai • munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok) • munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás): • a munkaidőre • a rendkívüli munkavégzésre • a szabadság mértékére vonatkozóan. • a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

24. egyenlő elbírálás a kiválasztáskor, speciális illetményrendszer, felelősségre vonás csak szabályozott rendben, bírósági jogorvoslat joga, az életpálya biztonsága, garantált előmenetel, képzés, továbbképzés, átképzés, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez való tartozás párttagság szabályai, sztrájkjog. 2.2.1. A köztisztviselők sajátos jogai

25. 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Az érdekegyeztetés • központi fórumai: • OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács), • KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), • OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), • helyi fórumai: • szakszervezetek.

26. 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Aszakszervezetekjogai: • szervezet működtetése, • tájékoztatási jog, • képviseleti jog, • a köztisztviselő kérésére • részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban, • részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban, • észrevételezési és javaslattételi jog, • kifogás benyújtása a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen.

27. 2.4. A közszolgálati jogvita A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat: • a közszolgálati jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében, • mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor, ha törvény megengedi. Eljáró szerv: • a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság, • fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság. A kereset benyújtásának határideje: • a kézbesítéstől számított 30 napon belül • minden más ügybenaz ált. elévülési időn belül (3 év)

28. 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere 3.3. A köztisztviselők teljesítmény-értékelése és minősítése 3.4. A köztisztviselők továbbképzése

29. 3.1. A pályaúton történő előmenetel • Alanyi jog Feltételek: • legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év), • a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy • a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

30. 3.1.1. A besorolás szabályai Főszabály: A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő • besorolási osztályba, • besorolási fokozatba, • és fizetési fokozatba.

31. 3.1.2. Besorolási osztályok és fokozatok I. besorolási osztály felsőfokú iskolai végzettség II. besorolási osztály középfokú iskolai végzettség III. besorolási osztály középfokú szakképesítés Besorolási fokozatok: • gyakornok, • fogalmazó, • tanácsos, • vezető-tanácsos, • főtanácsos, • vezető-főtanácsos • csak fizetési fokozatok vannak, • ügykezelők tartoznak ide. • gyakornok, • előadó, • főelőadó, • főmunkatárs

32. 3.1.3. A pályán maradás és az előmenetel feltételei • Közigazgatási alapvizsga • fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül, előadó besoroláshoz 2 éven belül; • a jogviszony fenntartásának nélkülözhe-tetlen feltétele; • mentesülés szabályai. • Közigazgatási szakvizsga • tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz; • az előmenetel feltétele; • mentesülés szabályai.

33. 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere Fogalma:mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Célja: • a köztisztviselői kar anyagi megbecsülése, • a magasan képzett szakemberek megszerzése és megtartása. Jellege:kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

34. 3.2.1. Az illetményrendszer elemei • Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám • Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ • Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi) • Személyiilletmény

35. 3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Alapilletmény + Illetménykiegészítés + Illetménypótlék Illetmény

36. 3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Illetményalap x Fizetési fokozat szorzószáma x Eltérítés szorzószáma Alapilletmény Illetmény- kiegészítés Alapilletmény x „Intézményi” szorzószám Illetmény- pótlék Illetményalap x Pótlék szorzószáma

37. 3.3.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése • értékelés alapja: munkáltató által évenként megálla-pított teljesítménykövetelmény, • a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá-rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell, • a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve-telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni • ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény-megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet

38. 3.3.2. A köztisztviselők minősítése • Garanciális szabály:a köztisztviselővel ismertetni kell! • ismertetés • megismerés • A minősítésre észrevétel tehető. • A köztisztviselőmunkaügyi bírósághozfordulhat,ha a minősítésben • hibás • valótlan, illetve • személyiségi jogát sértő aláírással igazolva megállapítások szerepelnek • Eredménye - négy fokozat: • kiválóan alkalmas, • alkalmas, • kevéssé alkalmas, • alkalmatlan.

39. 3.4. A köztisztviselők továbbképzése Képzési típusok: • gyakornokképzés, • közigazgatási alapvizsga és felkészítő, • közigazgatási szakvizsga és felkészítő, • az éves továbbképzési tervekben meg-határozott kötelező és fakultatív tan-folyamok (4 évente minimum 30 óra), • jegyző- és vezetőképzés, • állami vezetők képzése.

40. 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere 4.1. A fegyelmi felelősség 4.2. A kártérítési felelősség

41. 4.1. A fegyelmi felelősség • Fegyelmi felelősség fogalma: • a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos felelősség. • Fegyelmi vétség: • megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás, • két alakzat: • szándékosság, • gondatlanság.

42. Megindítása:alapos gyanú esetén kell elrendelni. Szakaszai: vizsgálati szakaszmelynek célja az eset összes lényeges körülményének felderítése, a pontos tényállás kialakítása, tárgyalási szakaszmely során döntés születik a felelősségről Résztvevők: a vizsgálóbiztos a köztisztviselő a fegyelmitanács (3 tagú) Fegyelmi büntetések: megrovás, előmenetelben való visszavetés, juttatások csökkentése, megvonása, címek, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés. 4.1.1. A fegyelmi eljárás

43. 4.2. A kártérítési felelősség 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége • A kártérítési felelősség megállapításánakfeltételei: • jogellenes és felróható magatartás, • a kár bekövetkezte és • a kettő közötti okozati összefüggés. • Jellemzői: • döntően vétkességi felelősség, • a vétkességet a munkáltatónak kell bizonyítani, • mértéke a vétkesség fokától és a magatartás súlyosságától függ. • Kártérítés mértéke: • gondatlanulokozott kárért háromhavi illetménye erejéig felel • szándékoskárokozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni.

44. 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége • objektív felelősségnél (pl. hiányfelelősség): • a vétkességre tekintet nélkül kell megtéríteni a kárt. • harmadik személynek (pl. ügyfélnek) okozott kár esetén: • a szerv tartozik közvetlen felelősséggel, de • érvényesítheti a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben.

45. 4.2.2. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége • főszabályként:vétkességre tekintet nélkül érvényesül, • mentesüla felelősség alól, ha • a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy • a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. • a felelőssége kiterjed: • az élet, egészség, testi épség sérelmével okozott kárra, • a köztisztviselő vagyontárgyaiban okozott kárra, • a köztisztviselőt ért egyéb kárra. • teljes kártérítési felelősség terheli

46. Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk! Honlapunkat megtalálják: a http://omi.mki.gov.hu címen