A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKA ERŐ-PIACI JELLEMZŐI

1. A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI

2. 1. A SKANDINÁV MUNKAERŐPIAC ÉS SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI

3. A teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszony a domináns jogviszony • munkaviszony rugalmas szabályozása és a foglalkoztatás biztonsága - flexicurity modell • Jelentéktelen a munkaviszonyon kívüli foglalkoztatási jogviszonyok (önfoglalkoztatás, polgári jogviszonyok) aránya

4. Dániában nincs jelentősége a rugalmas foglalkoztatási formáknak • a svéd és a finn szabályozás a munkaviszonyt fokozottabban védi, ezáltal magasabb az atipikus munkavállalók aránya. • a legmagasabb a távmunkában dolgozók aránya Európában. • Az európai átlagnál magasabb a részmunkaidőben dolgozók aránya Svédországban és Dániában (Finnország kivétel)

5. A 90-es években liberalizálták a munkaerő-kölcsönzés szabályozását és integrálták a szociális párbeszéd rendszerébe, aminek köszönhetően folyamatosan nőa kölcsönzött munkavállalók száma.

6. - A szabályozás elsősorban a szociális párbeszéden, kollektív megállapodásokon alapul, amelynek alapjai az erős munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezetek, mind országos, mind pedig ágazati szinten. • A szociális párbeszéd integrált rendszere a belső rugalmasság fontos forrása, amely különösen a munkaidő rugalmas szabályozásában jelenik meg.

7. A munkanélküliség hagyományosan kevésbé jellemző probléma, mint a hasonló fejlettségű kontinentális európai államokban. • Különösen alacsony a munkanélküliség Dániában • Svédországban és Finnországban a sarkkörön túli területeken magasabb a munkanélküliség.

8. Alacsony a bevándorlók száma, különösen Dániában, ahol számuk folyamatosan csökken. • A bevándorlók általában szakképzett munkavállalók. • A fiatal bevándorlók (15-24) munkanélküli rátája jóval magasabb mint a nem bevándorlóké.

9. 2.A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSI KÖRÜLMÉNYEI

10. meghatározóan 25-39 év közöttiek • nagyrészt házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek. • válaszadók fele 5 évnél hosszabb ideje él az adott országban, nem rövid időre érkeznek, hanem tartósan integrálódnak • 40% végez vezető tevékenységet • kétharmaduk magas szintű végzettséggel rendelkezik • Dominánsan kvalifikált munkaköröket töltenek be

11. a munkavállalók mintegy fele megérkezésekor nem beszélte a választott ország nyelvét, csak egy másik idegen nyelvet, feltételezhetően a németet vagy az angolt. • egyéb műszaki tevékenység (harmaduk), egészségügy, szociális ellátás, informatika, építőipar, vendéglátás. • „egy szintig befogadtak, de itt is megvannak a maguk klikkjei”, vagy „nagyon befogadóak az emberek”.

12. 80% alkalmazottként, munkaviszonyban végzi a munkát • egyéni vállalkozó 10% • egyéb jogviszonyban 10% • a teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyok egyeduralma a magyar állampolgárok esetében is érvényesül. • Az egyéni vállalkozás leginkább az építőiparban és az öt évnél hosszabb ideje ott élőkre jellemző.

13. A munkavállalók egyharmada határozott idejű munkaviszonyban áll, amely ugyancsak hosszabb időre, általában évekre szól. • Kivételesnek számít az alkalmi munkavállalás, bár létezik. • részmunkaidős kevesebb, mint minden tízedik munkavállaló, az egészségügyben, szociális szférában és a legalább öt éve ott élőkre jellemző.

14. Összesen 13 fő számolt be arról, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják, ebből nyolcan Svédországban, míg öten Finnországban dolgoznak. • Ennél már csak a távmunkavállalók száma alacsonyabb (mindösszesen 5 fő). • A régióban amúgy is alacsony atipikus munkaviszonyokban tehát a magyarok is rendkívül alacsony számban dolgoznak.

15. A leggyakoribb még mindig a kötött munkaidő-beosztás, de érzékelhetően elterjedt a rugalmas munkarend (20%)és a többműszakos munkarend (10%) is. • Többműszakos munkarendben leginkább a szakmai végzettséggel rendelkező érettségizettek dolgoznak az egészségügyben. • A rugalmas munkarend a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, az egyéb műszaki tevékenységre és a legalább öt éve ott élőkre jellemző.

16. Az átlagos magyar munkavállaló tehát teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik, kötött munkaidő-beosztásban. • Ehhez képest minden eltérés kivételesnek számít, több-kevesebb gyakorisággal. • Ennek megfelelően megilleti őket a teljes munkajogi védelem, ami részben a jogszabályokban, de főként a kollektív szerződésekben biztosított védelmet, kedvezményeket jelenti.