1 / 14

A magyar csomagolási hulladék kezelési modellje

A magyar csomagolási hulladék kezelési modellje. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR. Magyarországon jelenleg a HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY a mérvadó szabályozás a csomagolási hulladék újrahasznosítása területén, melynek 56§ (8) kimondja, hogy:

iolani
Download Presentation

A magyar csomagolási hulladék kezelési modellje

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyar csomagolási hulladék kezelési modellje

  2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • Magyarországon jelenleg a HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY a mérvadó szabályozás a csomagolási hulladék újrahasznosítása területén, melynek 56§ (8) kimondja, hogy: • A 8.§ szerinti visszavételi kötelezettség alapján 2005. július 1-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyag • legalább 50%-ban hasznosításra kerüljön • ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen • A hulladékgazdálkodási törvénnyel párhuzamosan jelenleg a csomagolóeszköz környezetvédelmi termékdíj törvény is hatályos. • Kettős szabályozás van életben

  3. CSOMAGOLÓESZKÖZ KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ - Cskt. • A csomagolóeszköz gyártó/importáló cégeket díjfizetésre kötelezi • Teljesítési kötelezettséget nem ír elő • Nem ösztönzi a töltő/csomagoló cégeket a csomagolási hulladék kezelésére, hasznosítására (a Cskt. a csomagolóeszköz gyártóra vonatkozik) • A Cskt.-ból a csomagolási hulladékok hasznosítására fordított rész alacsony hatékonyságú

  4. AZ UNIÓS MODELL • Az Európai Unióban a 94/62/EC direktíva alapján kialakult gyakorlat szerint a kötelezettek (töltők/ csomagolók) által létrehozott szervezetek biztosítják: • a csomagolási hulladék hasznosítását célzó tevékenység megszervezését • az ahhoz szükséges források biztosítását, kezelését és szétosztását

  5. A MAGYAR MODELL CÉLKITŰZÉSE: Alternatív optimalizált hulladékkezelési megoldást ajánlani a csomagolási hulladékra, amely • képes kiváltani a termékdíjat • piaci elveken alapulva oldja meg a csomagolási hulladék kezelésének problémáját Magyarországon a Hulladékgazdálkodási törvénnyel összhangban. • önmagában zárt finanszírozást biztosít

  6. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége I. Kormányzat • Törvényi szabályozás (Hgtv., Csomagolási rendelet) • Kötelezni az ipar és kereskedelem résztvevőit csomagolási hulladék hasznosítására (a Hgtv., Csomagolási rendelet alapján) • Betartatni a vonatkozó jogszabályokat • Működtetni a Tanácsadó Testületet • Ellenőrizni a hasznosítási kötelezettség teljesülését

  7. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége II. Tanácsadó Testület • A kormányzat, önkormányzatok, civil szervezetek, az ipar és a kereskedelem képviselői tanácsadó testületet hoznak létre a csomagolási hulladék szabályozásának területén. A testület feladatai: • A megcélzott mennyiségek eléréséhez szükséges időszak meghatározása • A csomagolószer hulladék mint másodnyersanyag piaci értékrendszerének biztosítása, felügyelete

  8. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége III. Ipar • Biztosítani a csomagolási hulladék előirányzott arányú hasznosítását. • Alkotóan közreműködni a hasznosítás gazdasági és műszaki feltételrendszerének kidolgozásában. Kereskedelem • Anyagfajtákként gyűjteni a kereskedelmi és szállítási csomagolásokat • Együttműködni az ipar képviselőivel a hasznosítási arányok elérése érdekében

  9. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége IV. Önkormányzatok Csomagolási hulladékkal kapcsolatos feladatok: • A szelektív csomagolási hulladékgyűjtés bevezetése • A gyűjtő és kezelő rendszerek piackonform kialakítása • Együttműködni az ipar képviselőivel a hasznosítási arányok elérése érdekében Kidolgozni az állampolgárok ösztönzésére szolgáló módszereket • Oktatás • Tájékoztatás • Megfelelő díjrendszer kialakítása

  10. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége V. Civil szervezetek • Közreműködni az önkormányzatok szelektív hulladékgyűjtési programjának kidolgozásában • Sajátos eszközeikkel érdemben segíteni a lakosság mozgósítását a hulladékgazdálkodási célok megvalósítása érdekében • Elősegíteni az állampolgárok ösztönzésére szolgálómódszerek kidolgozását

  11. Az egyes társadalmi szereplők tevékenysége VI. Az állampolgár • Részt venni az önkormányzatok által biztosított hulladék-begyűjtési rendszerekben (csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése) • Megfizetni a kommunális hulladék begyűjtési és kezelési szolgáltatás díját közvetlenül vagy helyi adók formájában.

  12. A kormányzat szerepvállalása • Betartatni a vonatkozó jogszabályokat • Ellenőrizni a hasznosítási kötelezettség teljesülését • Bírsággal sújtani a hasznosítási kötelezettséget nem teljesítőket (a bírság a KAC bevételi forrását képezheti)

  13. Az ipar és kereskedelem szerep-vállalása • A csomagolási hulladék Hgtv.-ben előirányzott mértékének hasznosítása (kibocsátó vállalat, non-profit szervezet) • Az előírt célokat egy önfinanszírozó rendszer keretében oldja meg • A Hgtv. 11§-val összhangban a kötelezettek (töltők/ csomagolók) non-profit koordináló szervezetet hoznak létre kötelezettségük teljesítésére • A begyűjtés és válogatás költségeinek támogatása

  14. A Koordináló Szervezet A Koordináló szervezet egy olyan non profit Társaság, amely szerződéses viszonyt alakít ki: • az önkormányzatokkal • hulladékgyűjtőkkel • hulladékhasznosítókkal • más érdekelt gazdálkodó partnerekkel

More Related