160 likes | 260 Views
Az emberi jogok nemzetközi védelme Európában. Előadás-vázlat Sonnevend Pál. Az Európa Tanács. 1949 Reakció a nemzeti szocializmus rémtetteire Alapokmány 3. cikke:
E N D
Az emberi jogok nemzetközi védelme Európában Előadás-vázlat Sonnevend Pál
Az Európa Tanács • 1949 • Reakció a nemzeti szocializmus rémtetteire • Alapokmány 3. cikke: • „Az Európa Tanács valamennyi tagállama elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban. Minden tagállam kötelezi magát, hogy őszintén és tevékenyen együttműködik az I. fejezetben meghatározott cél megvalósításában.” • Ma: 47 tagállam
Az Európa Tanács ma • 47 tagállam • 209 szerződés • A legfontosabb: Emberi Jogok Európai Egyezménye ( Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, Róma, 1950. november 4.) • Szociális tárgyú egyezmények is: Európai Szociális Charta, 1961 (módosítja 1991. évi Kiegészítő Jegyzőkönyv, 1996. évi felülvizsgálat)
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye • 1950 • Azóta 14 kiegészítő jegyzőkönyv, eljárási szempontból legfontosabb a 11. és 14. • Ratifikálása feltétele az Európa Tanácsi tagságnak
Kit jogosít és kit kötelez az egyezmény • Jogosít: • Természetes személyek • Nem kormányzati szervezet • Személyek csoportja • Kötelez: 1. cikk • A magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára az Egyezmény I fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat • Loizidou • De: Bankovich
Az Egyezmény által biztosított jogok csoportosítása a korlátozhatóság szempontjából • Abszolút jog (nem korlátozható): kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma (3. cikk), rabszolgaság tilalma (4. cikk) • Bizonyos feltételek mellett korlátozható: élethez való jog (2. cikk), személyi szabadság (5. cikk), a tisztességes tárgyaláshoz való jog (6. cikk), nullumcrimen (7. cikk) • Az arányosság tiszteletben tartása mellett korlátozható: 8-12. cikkek (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés és egyesülés szabadsága, házasságkötéshez való jog)
A kínzás tilalma – 3. cikk: korlátozhatatlan jog • „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni „ • Fokozatok • Kiadás is tiltott olyan államba, ahol kínzás fenyeget: Soering • A kínzással szerzett információk felhasználása is tilos
A személyes szabadság – 5. cikk • 1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján: • a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követő-en; • b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel; • c) törvényes letartóztatás vagy őrizet-be vétel abból a célból, hogy e bűncse-lekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák, vagy amikor ésszerű oknál fogva szük-séges, hogy megakadályozzák bűncse-lekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben; • d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartá-sa az illetékes hatóság elé állítás céljá-ból; • e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele; • f) törvényes letartóztatás vagy őrizet-be vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából
Személyes szabadság folyt • 2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az általa értett nyelven letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról. • 3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést. • 4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott min-den személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határ-időn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el. • 5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
A véleménynyilvánítás szabadsága – 10. cikk: az arányosság elve dönt • 1. Mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. • 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alak-szerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
Derogáció – 15. cikk • Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén • 1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bár-mely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel. • 2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől. • 3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyan-csak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága • Székhely: Strasbourg • Összetétel: • minden tagállam jelölése alapján egy bíró • 9 évre választva, nem újraválasztható • Főállású bírák, felső korhatár 70 év • ET Parlamenti Közgyűlés választja, a tagállam által felállított hármas listából • Eljárás: • Egyes bíró • Háromtagú bizottság • Hét tagú kamara • 17 tagú nagykamara
Egyéni panaszos eljárás – elfogadhatósági feltételek • Helyi jogorvoslatok kimerítése • Határidő: hat hónap a végleges határozatot követően • Ne legyen névtelen • Ne legyen lényegileg azonos a bíróság által már megvizsgált üggyel • Ne legyen összeegyeztethetetlen az Egyezménnyel • Ne legyen nyilvánvalóan alaptalan • Ne legyen a kérelmezési joggal való visszaélésnek tekinthető • A kérelmező jelentős hátrányt szenvedett vagy • Az Egyezmény tiszteletben tartása szükségessé teszi a vizsgálatot (azaz az ügy jelentősége saját magán túl mutat)
Az ítélet tartalma és következményei • Az ítélet (41. cikk) • Megállapítja a jogsértést • Ha szükséges, kártalanítást ítél meg • De nem semmisít meg tagállami jogszabályt vagy bírói ítéletet • Az ítélet végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenőrzi • Politikai mechanizmus • De: A Bizottság újra a Bíróság elé terjesztheti az ügyet, ha a tagállam megtagadja az ítélet végrehajtását
Köszönöm a figyelmet www.nemzetkozijog.hu