A pszichológia rövid története

1. A pszichológia rövid története „ … a pszichológiának hosszú előtörténete, s nagyon rövid története van.” (Ebbinghaus)

2. Ajánlott irodalom • Pléh Csaba (1998): Hagyomány és újítás a pszichológiában Balassi Kiadó, Budapest • Pléh Csaba (2000): A lélektan története Osiris Kiadó, Budapest • Reuchlin (1987): A pszichológia története Akadémia Kiadó, Budapest • Thorney, B. M. – Henley, T. B. (2000): A pszichológia története. Kapcsolatok és összefüggések Glória Kiadó, Budapest

3. Történeti előzmények 1. Szellemtudományos gyökerek 2. Filozófiai gyökerek 3. Természettudományos előzmények

4. Történeti előzmények(1):Szellemtudományos gyökerek • Primitív népek lélekfelfogása: test-lélek elválaszthatatlan egysége, harmonikus, misztikus egységben éltek környeze- tükkel, sámán  léteznek ártó, rossz szellemek.

5. Történeti előzmények(2): Filozófia (1) • Mi a test és a lélek viszonya? idealizmus – materializmus (lételmélet) • Honnan származnak ismereteink? empirizmus – racionalizmus (ismeretelmélet) • Hogyan lehet az emberi természetet megis- merni?

6. Történeti előzmények(2): Filozófia (2) • Ókori gondolkodók:  Platón (i.e. 427-347): - idealista: a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan termé- szetű; - a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy; - ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia. Démokritosz (i.e. 460-370): - ösztönös materialista: a lelki működések anyagi atommozgások eredményei; - a tudattartalmak az érzékszervek által felfogott eidola eredmé- nyeként jönnek létre; - az érzékszervek által nyújtott örömök csak rövid életűek, és sem- milyen élvezet nem tudja felülmúlni a tudás hatalmát; - mértékletesség, jókedv, a lélek tisztasága a fő értékek.

7. Történeti előzmények(2): Filozófia (3) Arisztotelész (i.e. 384-322): - a logika megteremtője; - a test és a lélek elválaszthatatlan; - eljutott az evolúció felismeréséig; - a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszerv- ből származó információt asszimilálja; - a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadá- dásának képességével; - képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés; - az agy a tudat szerve; - felfedezte a katarzis jelentőségét amely, megtisztítja az embert negatív érzelmeitől. Hippokratész (i.e. 460-377): - a humurális egyensúly felbomlása betegséget eredményez; - a tizenkét pár agyidegből hetet felfedez; - felfedezi az agy kereszt lateralitását; - különbséget tett motoros és érző idegek között.

8. Történeti előzmények(2): Filozófia (4) Galenus (130-200): - cáfolta Arisztotelész azon véleményét, hogy a tudat székhelye a a szív; - az életerő az agykamrákban helyezkedik el; - az introspekció a fő módszer a lélek tanulmányozására; - a szabad akarat, gondolkodás, emlékezet a test és a lélek elvá- laszthatatlan. • Középkortól a reneszánszig: Szent Ágoston (354-430): - Isten után vágyódó lélek, szellemi lélekrész és testet éltető lélek- rész; - introspekció. Aquinói Szent Tamás (1225-1274): - megismertette a nyugatot Arisztotelész gondolataival keresztény értelmezésben; Materialista tendenciák az arab tudósoknál.

9. Történeti előzmények(2): Filozófia (5) • Reneszánsz időszaka: Racionalista hagyomány Rene Descartes (1596-1650): - interakcionista dualizmus (a test és a lélek kü- lönálló, de van közöttük kapcsolat beszélgetnek”); - a tobozmirigyben (epifízis) vélte feledezni a tu- dat (lélek) lakhelyét; - mechanikai ideál (az élőlények a gépekhez hason- lók); - veleszületett (Én, idő, tér, Isten stb.– a tudatosság személyes természete) és származtatott ideák (a környezettel való kapcsolatunkból származnak és az emlékezetünkben tárolódnak); - csak az ember rendelkezik tudattal; - dedukció(általánosból az egyedire), - a gondolkodás és a nyelv vizsgálata; - nativizmus(a tudás velünk születik).

10. Történeti előzmények(2): Filozófia (6) Empirista hagyomány John Locke (1632-1704): - indukció (egyediből az általánosra), - megfigyelés, - tabula rasa (a külső tapasztalat a meghatározó); - sensation, reflexion, - a pszichológia tárgya az, ami a belső észre- vevés révén megismerhető, - észlelés (ideák) → asszociációk (az ideák ösz- szekapcsolása) → absztrakció (az egyedi ideák- ból a közös jegyek levonása), - képzetatomok kombinálódása  asszociációs lélektan. David Hume (1711-1776): - a pszichés folyamatok oksági törvények alapján mű- ködnek.

11. Történeti előzmények(2): Filozófia (7)  John Stuart Mill (1806-1873): - az egyedi tapasztalatok különbözőkre formálják az embe- reket, - a személyiség változatossága társadalmi érték (politikai filozófia), - pozitivizmus.  Tudományfilozófia: A pozitivizmus színrelépése és hatása a pszic- hológiára - a természettudományos gondolkodás avilág megismeréséhez vezető „királyi út”, - a természettudományos módszerek használata ehetőség az i- gazság megismerésére, az emberek boldogabb és szebb jövő- jének biztosítéka, - atyja: Auguste Comte (1798-1857).

12. Történeti előzmények(2): Filozófia (8) Herbart (1776-1841): - idealizmusból a realizmusba való átmenet, - abszolút Én (Világszellem)  egyéni Én (tartalma az érzé- ki ellentétek összessége), - a matematika mindenhatósága (a képzetek közötti harc kiszámítható), - a lelki élet a csillagos éghez hasonló.  Kant (1724-1804): - a lelki tünemények pusztán időbeliek lehetnek.

13. Történeti előzmények(3): Élettan(1) • Ókori gyökerek: Hippokratész – Galenus: tipológia. • XVIII – XIX. századi gondolkodók: Descartes (1596-1650): elmélete az idegműködésről (a ref- lex korai leírása, akaratlagos és reflexes mozgások megkülön- böztetése). Gall (1758-1828): frenológia. Darwin (1809-1882): variáció, szelekció, öröklés; evolúció, természetes szelekció, lelki jelenségek, mint alkalmazkodási formák, érzelmek kifejezése.

14. Történeti előzmények(3): Élettan(2) Weber (1795-1878): küszöb fogalma és az első ”receptív mező” fogalma. Müller (1801-1858): specifikus érzékenergiák törvénye.  Helmholtz (1821-1894): - fizika(az energiamegmaradás törvényének matemati- kai formába öntése), -neurofiziológia(az idegimpulzusok terjedési sebes- ségének a mérése), -optika(a szemfenéktükör feltalálása, színelmélete), -akusztika (elmélet a magas hangok érzékelésére). Young(1773-1829): háromféle színreceptor van, a receptorok együttes aktivitása határozza meg a szín érzékelését (bizonyíték: a színlátás zavarai, színvakság). .

15. Történeti előzmények(3): Élettan(3) Fechner (1801-1881): ingerek és érzetek közötti matematikai összefüggés. Jackson (1835-1911): - elmélete az idegrendszer eredetéről, szerkezetéről és alapvető működési elveiről (benne az evolúciós állapotok tükröződése), - kontroll és gátlás. Galton (1822-1911): egyéni különbségek tanulmá- nyozása, módszerek fejlesztése,ujjlenyomat-levétel, fantomkép. James (1842-1910): 1875 - fiziológiai pszichológia – az első  laboratórium Amerikában – a tudat funkcionalista értelmezése – az érzelmek természe- tére vonatkozó elképzelése.

16. Történeti előzmények(3): Élettan(4) Hering(1834-1918): -ellenfolyamat elmélet - az ellentétes színek nem észlelhetők egyszerre, egy neuron fe- lelős a komplementer színek észleléséért, ennek megfelelően ingerlésekor aktivitása a színnek megfelelően nő, vagy csökken (bizonyíték: az utókép jelensége). Rutherford(1886): -frekvenciaelmélete (a hang megrezegteti az egész alaphártyát, a rezgés tempója a hang magasságának felel meg).

17. Történeti előzmények(3): Élettan(5) Pierre Paul Broca (1824-1880): - beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) – motoros afázia. Carl Wernicke (1848-1905): - beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) – receptív afázia. Ivan P. Pavlov (1849-1936): - fiziológiai reflexfogalom, mint minden viselkedést magyarázó általános elv. Békésy György (1899-1972): - az alaphártyán a mozgás maximumának a he- lye az adott az adott frekvenciától függ (mo- dern helyelmélet).

18. A születés(ek) időszaka Miért pont a 19. sz. vége, és miért születések? 1. A problematika, a módszer és a világkép ekkora áll együtt a lélektan születéséhez. 2. Több „alapító atyát” is megnevezhetünk: Wilhelm Wundt, Sigmund Freud, William James

19. A kísérleti lélektan kezdetei(1) 1.Wilhelm Wundt (1832-1920) - 1879, Lipcse • Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel. • Szerinte a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv,emlékezet,gondolkodás)nemtanulmá- nyozhatók kísérletileg. • Módszere: introspekció. • Az általa művelt pszichológia jellemzői: introspektív, elementarista, tudatlélektan.  néplélektani irányzat

20. A kísérleti lélektan kezdetei(2) • Problémák: az introspekcióval nyert adatokellentmondásosak, a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják. • Hogyan lehetne tudomány a pszichológia?  : módszerek fejlesztése: kísérleti módszer bevezetése, kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása, képzett kísérletvezető személyek. 2. würzburgi iskola • a nem szemléletes lelki történéseket vizsgálja.

21. Tudományos pszichológia (1) 1.Behaviorizmus • John B. Watson (1878-1958) – 1913, USA • Az irányzat jellemzői: introspekció helyett  objektív megfigyelhe- tő viselkedés, ingerek és a válaszok közötti (S-R pszicholó- gia) függvénykapcsolat vizsgálata, környezetelvű. • A tanulás alapmechanizmusai behaviorista felfogásban: klasszikus kondicionálás: Pavlov (feltételes reflex) - S-típusú kondicionálás;

22. Tudományos pszichológia (2) operáns kondicionálás - R-típusú kondicionálás: - Thorndike(„próba szerencse” tanulás) – effektus törvény, - Skinner - inger ésmegerősítés, fokozatos viselkedésalakítás (shaping), averzív (elke- rülő) kondicionálás; - Bandura (szociális tanulás) – magatartás alakítása és fenntartása, I – (kognitív faktor: organizmus faktor) – R.

23. Tudományos pszichológia (3) 2.Gestalt pszichológia (alaklélektan) • Max Weltheimer (1880-1943) – 1912, Németország • Az irányzat jellemzői: elementarizmus helyett egészlegesség, „Az egész több, mint a részek összessége.” az észlelés törvényszerűségeit írják le. • Tanulás alaklélektani felfogásban: belátásos tanulás – Wolfgang Köhler (1887–1967): - a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol,hiszvagy remél, kognitív té- nyezők: belátás, elérhetőség, transzfer, - „aha-élmény” az emberi tanulásnál.

24. Tudományos pszichológia (4) Kurt Koffka (1886-1941) a „mező” fogalmának általánosítása az emberi viselkedésre – Kurt Lewin (1890-1947): - izomorfizmus, - frusztráció, - frusztráció-regresszió elmélete, - pszichikus helyzetek (a személy és a mező különböző viszonyait írják le).

25. Tudományos pszichológia (5) 3. Pszichoanalizis • Sigmund Freud (1856-1940) (Charcot, Breuer) • Az irányzat jellemzői: a tudattalan szerepe (a tapasztalat alapján) a „lelki készülék felépítése és működése: a lélek topografikus modellje a személyiség strukturális modellje

26. Tudományos pszichológia (6) a fejődés szakaszai – pszichoszexuális fejlődés, a lelki zavarok keletkezésének mechanizmusai,  énvédelmi technikák – elhárító mechanizmusok: Anna Freud, szerepe a modern pszichoterápiás szemlélet kialakításá- ban.

27. Tudományos pszichológia (7) Carl Gustav Jung (1875-1961): szakítás Freuddal – főként a gyermekkori, szexuális traumák eltérő értelmezése mi- att, introverzió – extraverzió,  a személyiség struktúrája:ego, személyes tudattalan, kollektív tudattalan. Alfred Adler(1870-1937):  atársas viszonyok meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt,  a születési sorrend fontossága a személyi- ség alakulásában,  a személy egyediségének hangsúlyozása.

28. Útban a mai pszichológia felé (1)A kísérleti lélektan átalakulása 4.Kognitív pszichológia(a „tudás” pszichológiája) • Az irányzat jellemzői: a megismerő ember előtérbe kerülése, „torzítás” a megismerő ember irányába, az ember mint információ-feldolgozó rendszer, számítógép, mint analógia, a kibernetika (szabályozás, visszajelentés, döntés) hatása az irányzatra, komplex reprezentáció, idegtudományok fejlődésének hatása.

29. Útban a mai pszichológia felé (2) • Az irányzat jeles képviselői: Noam Chomsky (1928 - ) – generatív nyelvtan. George Miller (1920 - ) – információfeldolgozási szemlélet. Herbert Simon – gondolkodási folyamatok logikai elemzése.

30. Útban a mai pszichológia felé (3) 5.Fenomenológiaipszichológia • Az irányzat jellemzői: a biológiai és a társas mozzanatok hangsúlya a klinikai munkában, az ember determináltsága, belső (szubjektív) élmény, önmegvalósítás és fejlődés. • A humanisztikus irányzat vezéralakjai: Abraham Maslow (1908-1970): - emberi motívumok rendsze- rezése, - önmegvalósítás szükséglete.

31. Útban a mai pszichológia felé (4) Carl Rogers (1902-1987): - énfogalom, - énideál, - kétfajta inkongruencia (énfogalom – valóságészlelés, énfogalom - énideál).

32. Az önmegvalósító személyiség: • hatékony és pontos valóságészlelés; • elfogadás önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban; • spontaneitás gondolkodásukban és érzelmeikben; • problémaközpontúság; • jó humorérzék; • kreativitás; • függetlenség és autonómia ha szükségleteik kielégítéséről van szó; • objektív nézőpontból képesek életük történéseire tekinteni.

33. Önmegvalósítás saját életünkben • Az érzéseidre hallgass, ne pedig tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében! • Légy őszinte: kerüld a színlelést és a szerepjátszást! • Vállalj felelősséget! • Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez! • Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! • Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!

34. A XXI. század pszichológiája • Kognitív idegtudomány • Evolúciós pszichológia • Kulturális pszichológia • Pozitív pszichológia

35. A pszichológia mai nézőpontjai fenome-nológiai biológiai pszichológiai jelenség pszicho-analitikus beha-viorista kognitív