A GAZDASÁG SZEREPVÁLLALÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN.

1. A GAZDASÁG SZEREPVÁLLALÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN. Tisztelt Konferencia, Hölgyeim és Uraim.

2. Bevezető: Az elmúlt évi II. Klímacsúcs Konferencián arra próbáltam a figyelmet irányítani, hogy a VOSZ munkájában milyen fontos szerepet játszik a vállalkozások irányában kifejtett szolgálat, és a szolgáltatási tevékenység. A gazdaság fejlődésében milyen jelentős szerepet töltenek be a kis és középvállalkozások. Eredményességük hatása a gazdasági fejlődés ütemének fenntarthatóságára, ezen keresztül a Környezetünket, és a Klímánkat befolyásoló káros hatások csökkentésének megvalósítása.

3. A KKV- k hátrányai a gazdasági szerep vállalásban: • A vállalkozások nem tudnak odébb állni, • A vállalkozások jelentős része a mikró környezeti kötődésű. Itt szeretne életteret vállalkozásának. • A munkalehetőség korlátozott, a munkahelyteremtés fontos szempont. • Nem jövőkép az igazodás a multinacionális cégek változó feltételrendjéhez. A versenyképtelen helyzet kialakulása elviselhetetlen.

4. A gazdaság fenntartható fejlődésének általános szempontjai • Fenntartani az élet általános minőségét (szociális pillér) • A természeti erőforrások folyamatos elérhetősége (gazdasági pillér) • Tartós környezeti károk elkerülése (környezeti pillér) „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

5. A fenn tartható fejlődésben a KKV-k gazdasági szerepvállalási feltételei: • Vállalkozások működésében a hatékonyság. (technológiák) • Versenyképesség (környezeti tényezők, bürokrácia) • Foglalkoztatás (felkészültség, szakmai illeszthetőség.)

6. A.) Hatékonyság Új technikák, technológiák, kutatási és fejlesztési eredmények bevezetése, alkalmazása. • Ipar, Élelmiszer ipar, Gyógyszer ipar • Agrárgazdaság területei • Kutatás - fejlesztés • Szolgáltatás- kereskedelem • A környezetvédelem területének komplex kérdései. • zöld energia program, • Beruházás fejlesztés, • új technológiák. • Vállalat tudatos gondolkodásmód a környezetvédelemi feltételek betartásával.

7. B.) Versenyképesség. • Adózási kérdések • Hatósági eljárások túlzásai. • Bürokratikus eszköz rendszerek kialakulása, és használata következtében előálló többlet költségek. ( közjegyző, könyvelés, széttördelt munkanap. stb.)

8. C.) Foglalkoztatás. • Szakmai felkészültség • Szakmai képzés az igényelt területek (KKV-k) szakmai követelménye szerint. • Bérezési megfelelés • Szabad munkaerő

9. A fenntartható fejlődés a KKV- k szerepvállalásán keresztül a Környezetvédelemben. • Ennek érdekében kerestük azokat a területeket, amelyek ehhez a törekvéshez illeszthetők. • Környezetvédelmi lehetőségek

10. A VOSZ, a VOSZ KMRSZ szövetségi munkájában kiemelt feladat: • A.) A környezetvédelmi propagandamunka központi kérdésként kezelése. - A környezetünket befolyásoló folyamatok láttatása, a hatások megértetése, a megelőzés programjainak elfogadtatása, mozgósítás a klímánk védelme érdekében • B.) A szolgáltatások szervezése a környezet tudatos tevékenység kialakítására. - a környezetünket befolyásoló tényezők hatásainak vizsgálata, - hasznosságuk feltárásából származó előnyök és hátrányok bemutatása, - az energiatakarékosság lehetőségeinek feltárása, - az új lehetőségek – különös tekintettel a megújuló energiákra-felkarolása, megvalósításuk támogatása, és - a kedvezőtlen hatások elleni védekező munka fontosságának hangsúlyozása.

11. A.) A Környezetvédelmi propaganda munka központi kérdésként kezelése. • 1.) Legyen hitelesség a Környezetvédelmi tájékoztatásban. A szakmai kérdések a valóság hiteleségére építsenek, és erre épüljenek a gazdasági, és politikai érdekek 2.) Környezettudatos legyen az érdekek képviselete, és érdek érvényesítése. Kapjon szerepet a közérdek, a környezetvédelmi szolgáltatás KKV-k számára.

12. A.) A Környezetvédelmi propaganda munka központi kérdésként kezelése. 3.) A Környezetvédelmi célok összehangolt kijelölése és a célok megvalósítása fontosságának kiemelése. -A „ Zöld Gazdaság fejlesztés” program megvalósításában az aktív közreműködés. 4. ) Nagyobb figyelem a Klíma változás hatásaira: -A környezeti hatások elleni védekezésben a megelőzés. -A katasztrofális helyzetek elkerülési lehetőségei feltárása, -A védekezés új formáinak, és rendszerének kialakítása.

13. Klíma hatások(megjegyzés:) • A makroszintű klíma változása: • - emberi tényezők komplex hatása • - technológiák, fejlesztések, gáz kibocsájtó megoldások stb. szerepe. • - a világmindenségben elfoglalt helyünk alapján az emberi tényezőktől független befolyásoló tényezők hatása. • ( A tudományos kutatások nyilván értékelik a jelenségeket, és meghatározhatók olyan tendenciák, amely egyes térségek el sivatagosodása, vagy más jelenségek megjelenését vetítik előre. Éppen ezért az ilyen folyamatok bekövetkeztére az ellenük való védekezés prioritást kell, hogy kapjon.) • A mikro szintű klímaváltozás: • A lokális környezeti szennyezők csökkentése • A Szmog kialakulásának lehetőségei feltárása, kialakulása elhárítása. • A veszélyes hulladék felszámolása, feldolgozása.

14. B.) A szolgáltatások szervezése a környezettudatos fenn tartható fejlődés érdekében A környezet tudatos tevékenység kialakítására felkészítés. A Klímánkat befolyásoló emberi beavatkozások káros hatásainak csökkentése érdekében vizsgálandó kérdéskörök. • 1.) Energiatakarékossági kérdések, és hatása

15. Folytatás • 2.) A környezetünket befolyásoló megújuló energiák, és hatásaik vizsgálata kiemelt prioritású feladat. • 3.) Zöld program vállalási feltételek megteremtésének kialakításában a KKV-k felkészítése, a vállalásaik megvalósításának segítése. • 4.) A KKV-k érdekeit is szolgáló környezetvédelmi feladatok előkészítése, szorgalmazása,káros hatások, azok elleni védekezés Fontosnak tartottuk a szövetségünk munkájában kiemelni az energiakérdések közül a gondokat, és lehetőségeket.

16. GONDOK: • Az Eu átlagában magas a gázfogyasztásunk szintje. • Nagy a függőség energia hordozókban egyes külgazdaságoktól. • Az árszintek változása rontja a költségvetési hatékonyságot. • nem javítja sem makró, sem mikró szinten a klímánkat. • KKV- k számára a versenyképességet nem javítja • A foglalkoztatásra nincs növelő hatása • A Klímánk védelme érdekében fontosnak tartottuk azt is kiemelni, hogy • az energiatakarékosság kérdéseiben hátrányban vagyunk • megújuló energiák elterjesztésének kérdéseiben nincs versenyhelyzet.

17. LEHETŐSÉGEK:A KKV-k szerep vállalásával az energiatakarékosság kérdésköreiben. • Energiatakarékos eszközök, gépek, berendezések használatának elterjesztése • A régi lakások hő egyensúlyának megteremtése, a fűtési és szigetelési rendszerek. • Világítási rendszerek az új technikák elterjesztésével. • Passzív ház, amely az energia egyensúlyra épít. • Aktív ház, mely energia visszatáplálásra képes.

18. 1.sz. Megjegyzés: • Energia takarékos eszközök használata esetén a magyarországi háztartásokban a nagy háztartási gépek 43,2%-a 8 évnél idősebb. • Ha Magyarországon az összes, kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a vásárlók a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre, akkor elméletileg összesen 1 847 637 tonna CO2 kibocsátás csökkentést lehetne elérni. • Csak a 8 évnél idősebb készülékek cseréje esetén 1 663 450 tonna CO2 kibocsátás csökkentést lehetne elérni. Mindezek alapján elmondható, hogy a régió, nagy energiaigényű háztartási gépek cseréje jelentős összes fogyasztás és CO2 kibocsátás csökkentést eredményez

19. 2.sz. Megjegyzés: Lakások szigetelésében: • A hagyományos építésű házak elavult fűtés-, meleg víz, - és energiaellátó rendszerei továbbá a gyenge minőségű szigetelés óriási energiaveszteséget – és ez által többlet széndioxid kibocsátást – okoz, indokolt a korszerűsítés. • Az energiatakarékosság fokozását és az üvegházhatású gáz kibocsátást csökkentését szolgáló épületenergetikai korszerűsítéseket célzó beruházások megvalósítása költséges, és emiatt gyakran kivitelezhetetlen magánemberek számára megfelelő állami támogatás nélkül. A támogatás feltételei megteremtése cél. • Törekvés, hogy ezek a korszerűsítések komplex formában, korszerű technológiával valósuljanak meg, növeljék az energiahatékonyságot, és fajlagosan a lehető legmagasabb széndioxid-kibocsátás csökkentést eredményezzék • Solanova projekt: 70-80 % hatékonyság.

20. Cselekvési Program cél: • CO2 kvóta eladásban 500 Md Ft értékesítés lehetséges 2020-ig. • Erősítjük a Kormányzatot, hogy ennek visszaforgatása azokra a beruházásokra fordítódjék, amelyek számos lehetőséget kínálnak a vállalkozások számára a programokban való aktív közreműködésre. • Célunk a programok gyorsítása.

21. A fenntartható fejlődés a megújuló energiák kérdésköreiben. • Hulladék energiák hasznosítása, komplex megoldások segítése. • Egyéb környezet kímélő megoldások bevezetésének, megértetésének elfogadtatása. alkalmazása, hő energia megtakarítása révén CO2 kibocsájtás csökkentése. • Vizi energia • Mezőgazdasági bioenergia • Szilárd biomassza • Bio üzemanyagok • Biogáz • Geotermikus energia • Napenergia • Szél energia • Hőszivattyú

22. Napjaink állása:

23. E.U. elvárás 2020-ra

24. Zöld program vállalási feltételek megteremtésének kialakításában a KKV-k felkészítése. VOSZ KMRSZ céljai: • A környezetünket cselekvésre ösztönözzük, • Vállalkozóink pályázási, vállalkozási lehetőségeit támogassuk. • Környezettudatos vállalkozási szemléletet alakítsunk ki.

25. Szövetség prioritási célja: Szövetségünk sokirányú munkájából két területet emelnék ki, amelyre nagy súlyt fektettünk, amely prioritást kapott, és kap napjainkban is. • Kapcsolódás a” ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS, ZÖLD ENERGIA PROGRAM” megvalósításához. • Védekezés a „VILÁGEGYETEM KÁROS BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA következtében a „KLIMÁNK” változása kapcsán előálló problémák enyhítése érdekében. (árvíz, belvíz, sivatagosodás stb.).

26. A ZÖLD GAZDASÁGFEJLESZTÉS, A ZÖLD ENERGIA PROGRAM • Cselekvést meghatározó dokumentumok: • A Megújuló Magyarország- Zöldgazdaság Fejlesztés a Széchenyi Terv fejezete • A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Program • A megújuló energiák bevezetésének, terjesztésének, alkalmazásának lehetőségei feltárásában a segítés, a támogatások rendjének a jelenhez igazodó kialakítása, a bevezetés segítése, • A Cselekvési Program, amely 2020-ig határozza meg a feladatokat, kitér mind azokra a kérdés csoportokra, szabályozásra, amelyek kiemelését a szövetségi munkában fontosnak tartottunk. • Évek óta célunk, és küzdöttünk azért, hogy a környezet védelmi, megelőzési kérdések prioritást kapjanak.

27. Ez a program az Unió Energia Útterve szerint: • 20% megújuló energia részarányt tervez • 10% bio üzemanyag arányt • 20% energia hatékonyságról beszél • 20% ÜHG csökkenés 1990 – hez képest.

28. A fenntartható fejlődés érdekében kiemelt szempontjaink aszövetségi munkában. • Szorgalmaztuk a programba vételt • Részt vettünk a tervek véleményezésében • Láttattuk vállalkozóink érdekeit a végrehajtásban • Ráirányítottuk a figyelmet KKV - k helyzetére.

29. Zöld gazdaság kibontakozása • Segíti a termékstruktúra igazodását az új igényekhez. • Vállalkozások élénkítését, és munka lehetőséget biztosítása a KKV-k számára az energia programban, • foglalkoztatás növekedést jelent lokálisan. 150-200 000 munkahely • Élhetőségi feltételeket javít vidéken • Idegenforgalmi fejlődést indikál (Falusi túrizmus) • Helyi fogyasztást generál, és munkahely igényt támaszt • Vidék fejlesztésekre ösztönöz • Lakosságot megtartó képességek kialakítása vidéken • Környezeti viszonyok javítása, az élhetőség magasabb szintjének megteremtése • 1000 település lehetne önellátó • 1000 tanya problémáját lehetne megoldani

30. Törekvéseink a vállalkozási feltételek megteremtésére: • A pályázási rendszerek KKV barát kialakításának szorgalmazása, segítés a lehetőség megteremtésével az indulására. • Teremtődjék meg az önrész támogatásának feltétele, továbbá a projektek megfinanszírozási feltétel rendje. • Klaszterek célirányos létrejöttének szorgalmazása • ZÖLD FEJLESZTÉSI BANK létrehozása, mely a megvalósítást segíti

31. ZÖLD ENERGIA PROGRAM VÁRHATÓ EREDMÉNYEI • Hazánk felértékelődhet a külföld előtt, • az agrárium fejlődése növekedhet, erősödhet a kutatás - fejlesztés, • mezőgazdasági szerkezet átalakulásával a piacképesség növekedhet, • GDP növekedése a fizetési mérleg javulását segíti, • segíti a felsőoktatás mezőgazdasági feladatokhoz történő igazodását, • növeli a kistérségi foglalkoztatást, • jelentősen javítja a CO2 kibocsájtást, kvóta eladással intenzívebbé válhat a fejlesztés, • önkormányzatok és a mezőgazdasági szektor kapcsolata javul • biomassza felhasználás eredményessége, • környezetkímélő beruházások, újra hasznosítás.

32. A VILÁGEGYETEM BEFOLYÁSA a klímaváltozásra • Az elmúlt év arra is ráirányította a figyelmet, hogy nem csak a megelőzésre kell gondolnunk, hanem fontos arra való felkészülés is, hogy védekezzünk a klímaváltozás ellen, melynek bekövetkezte nem csak a káros befolyásoló tényezők hatása alapján lehet, hanem a természeti közegünknek a kapcsolódása ahhoz a világegyetemhez, amelynek változása is okozhat kemény változásokat. • Ez az emberi tényezők beavatkozásától függetlenül is hat, és a származó külső hatások okozta gondokat enyhíteni szükséges.

33. Szövetségünk céljai: • figyelemfelkeltés a védekezés számos kérdésére, • a megelőzés feladatainak megvalósítását támogató gondolatok felkarolására. (Az ember okozta gondok, a világmindenségben lejátszódó folyamatok hatása.) Engedjék meg, hogy erről a kérdéskörről csak figyelemfelkeltés céljából annyi: fontos lenne önállóan és kiemelten ezzel külön foglalkozni • Pl. a sivatagosodás jelenségének kérdése, • szélsőséges időjárás, és az árvizek, csapadékvizek okozta károk elleni megelőző védekezés kérdése.

34. A globális klímahatások következtében a megelőzés teendői • Figyelem az időjárási szélsőségekre, • Figyelem a szárazság bekövetkeztének veszélyeire, és • Figyelem a klíma változás okozta problémák megelőzésének teendőire, az ebből adódó következményekre.

35. VOSZ KMRSZ szövetségi munkájában program céljaink: Társadalmi tudatformálás szerepét fel kell erősíteni • - iskolai nevelés • - Média szerepe • - Állami/ önkormányzati példamutatás.

36. Kiemelt szempontok: • környezetünk, klímánk védelme, • megelőzés kérdései kiemelt kezelése a klímahatások ellen, • propagandamunkánkban az aktív figyelemráirányítás, • energiatakarékosság minden szinten, • a megújuló energiahordozók támogatása az arányosság elveinek betartásával, amelyeknek jelentős szerep jut az elkövetkező években.

37. Záró gondolat • Einstein gondolatával zárnám előadásomat: • „a jelen világháborút atommal vívjuk, de a következőt kővel és bottal.” Köszönöm figyelmüket. 2011. január 19.

44. .