A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték)

1. A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték) • Könyv szerinti érték (objektív): A vállalat egészének, ill. egyes részeinek a mérlegben feltüntetett értéke (Chikán, 1999). A saját tőke számviteli értéke. A könyv szerinti érték tartalma: • vagyonérték • vagyonértéken túli eszmei értékek (a menedzsment minősége, a vállalat goodwillje, a márkanevek értéke stb.) A könyv szerinti érték meghatározása analitikus alapon történik, szabályozott szakfeladat, az eszmei értékek meghatározására is vannak viszonylag jól standardizálható eljárások, technikák.

2. 2.A vállalat piaci értéke (szubjektív): Az az ár, amit a befektető hajlandó fizetni a tulajdonból (részvényből) származó jövőbeli előny birtoklásáért. (Chikán, 1999) ( jövőbeli előnyök: az osztalék mértéke és a részvény árfolyama) A piaci érték függ: • a vállalati tevékenység hatékonysága • gazdasági várakozások: iparági konjunktúra-előrejelzések, tőzsdei árfolyamok alakulása • a vállalkozás sikeréhez fűződő kockázat mértéke • a jelentős részesedést megszerző befektető számára külön értéket jelent a vállalat irányításában való részvétel

3. 3. A részvényesi érték: A vállalat értékteremtő képessége a tulajdonosok számára. A részvényesi érték: hosszú távú koncepció, tartósan növekedni képes, vállalat kiépítését jelenti. Részvényesi érték akkor jön létre, ha a vállalat piaci értéke meghaladja könyv szerinti értékét. De! A profit maximalizálása ≠ részvényesi érték maximalizálása. A nyereség maximalizálása rövid távú vezetői probléma: költségcsökkentés, a beruházások visszafogása, leépítés (downsizing). ↓ A nyereség rövid távú növelését célzó taktikák (pl. költségcsökkentés) bejelentésének hatására a részvényárfolyamok általában csökkennek. Míg High-tech vállalatok részvényárfolyama:

4. Vállalkozások alapítása Avállalatalapítás motivációi: • Környezeti motivációk (szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, a perspektíva hiánya, valamilyenüzleti lehetőség kihasználása) • Egyéni motivációk (pénzügyi függetlenség, nyereség, jólét, az egyéni képességek kipróbálása, önmegvalósítás, függetlenség)

5. A vállalkozás mint gazdasági egység • Autonóm, a saját tőke magántulajdonán alapuló gazdálkodó egység, amely • Fő célja a nyereségszerzés • A pénzügyi egyensúly megőrzésére törekszik • A termelési tényezők kombinációja révén (Suzuki példa) • Rendszeresen, a gazdaságossági elv alapján tervszerű módon • A saját szükségletein túli mennyiségű javak és szolgáltatások előállításával/biztosításával foglalkozik

6. A vállalkozás, a vállalkozó fogalmának kulcselemei • Kockázatvállaló, a kockázatot a vállalkozó viseli • Nyereségre törekszik • Idegen tőkét is felhasznál • Él a lehetőséggel, kezdeményez, új értéket állít elő • Kapcsolata a környezetével elsősorban piaci (cserére épülő) kapcsolat

7. Vállalatalapító személyiségek • Gyakorlatra, szakmai ismeretekre építő vállalkozó • Rendszerint korábban munkás, műszaki ismeretekkel, felsőfokú végzettség és vezetői tapasztalatok nélkül • Az alapítás legtöbbször hirtelen elhatározás következménye • Általában helyi igényeket elégíti ki • Finanszírozás: saját és rokoni eszközök bevonásával • A növekedés nem elsődleges cél • Jövedelmi szint elvárás: legalább annyi mint az előző munkahelyen • A legfőbb vállalatalapítási motiváció: a függetlenség

8. Menedzser típusú vállalatalapító • rendszerint felsőfokú végzettséggel, vezetői tapasztalattal rendelkezik • átgondoltan tervez • a vállalatalapítás időzítése: amikor karrierjében törés következik be • finanszírozás: döntően külső források bevonásával A vállalatalapítás kettős jellege: • jogi aktus (a társasági törvény szabályozza) • piacra lépés

9. A cégnév kiválasztása • Cégkizárólagosság (egy néven csak egy társaság jegyezhető be) • Cégvalódiság (tükrözze a tevékenység jellegét) • Cégszabatosság (feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak) • A cégnév három alapegysége: VezérnévAlaptevékenység Társasági forma Pl. Kék Duna Halászati Kft.

10. A vállalkozás telephelyének kiválasztása • Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja • Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhellyel azonos közigazgatási területen) • Fióktelephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhelytől eltérő közigazgatási területen)

11. Vállalkozási formák Az üzleti vállalkozás alaptípusai: • Egyéni vállalkozás • Gazdasági társaság (KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT)

12. Az egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai • Előnyei: • az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány) • könnyen áttekinthető • a vállalkozó függetlensége • nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről • kedvező adózás • Hátrányai: • szerényebb nyereségszerzési lehetőség • a pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága • túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben • korlátlan felelősség • a vállalkozás korlátozott élettartama

13. Gazdasági társaságok Jogi kerete: az 1997. évi CXLIV. Törvény (GT), illetve annak többszöri módosításai (Társasági törvény) A gazdasági társaságok funkciói: • tőkeegyesítés • tőkeáramoltatás, tőkeátcsoportosítás A gazdasági társaságok közös jellemzői: • üzletszerű közös gazdasági tevékenység • vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülést) • a tagok közös kockázatvállalása • saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség

14. A gazdasági társaságok típusai I.: • Jogi személyiséggel nem rendelkező (közkereseti társaság, betéti társaság) • Jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) A gazdasági társaságok típusai II.: • Tőkeegyesítő (RT) • személyegyesítő jellegű (KKT) • a kettő kombinációja (BT, KFT)

15. Gazdasági társaságok alapítása Kik alapíthatnak gazdasági társaságot? • Állam, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, természetes személyek A társasági törvény alanyi szempontú korlátozásai: • Tilos a korlátlan felelősségek halmozása • egyesülésben és közös vállalatban csak jogi személyek vehetnek részt • bank és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság folytathat

16. Alapító tagok száma: • legalább 2, (kivéve: Kft. és Rt.) A cégbíróság szerepe: • törvényességi felügyeletet lát el a gazdasági társaságok felett • biztosítja a társaságok működésének nyilvánosságát A működés nyilvánosságának megvalósulása: • bejegyzés a cégjegyzékbe • bizonyos adatok közzététele cégbíróság hivatalos lapjában, társasági hirdetmények közzététele

17. Társaságok alapítása: alapító okirattal Alapító okirat • Elnevezése: • Alapszabály (részvénytársaság esetén) • Társasági szerződés (a többi gazdasági társaság esetén) • tartalmaznia kell: a tagok aláírását, ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzését • Kötelező tartalmi elemei vannak A társasági törvény szabályai: • részvénytársaság esetén kogensek • a többi gazdasági társaság esetén diszpozitívak • A vagyoni hozzájárulás formái: • Pénz • Apport

18. Közkereseti társaság (KKT) • Alapító tagok száma: legalább 2 • Felelősségi viszonyok: minden tag korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért • Az alaptőke minimális nagyságát a törvény nem írja elő • A tagok munkavégzéssel is részt kell vegyenek a működésben (személyegyesítő jelleg) • A társaságnak nincs a tagoktól elkülönült szervezete Egyetemlegesség: a hitelező bármelyi tagtól követelheti követelését Korlátlanság: a követelés kielégítése a tag magánvagyonára is kiterjedhet

19. Betéti társaság (BT) • Alapító tagok száma: legalább 2 (legalább egy kültag és legalább egy beltag) • Felelősségi viszonyok: beltag(ok) korlátlan és több beltag esetén egyetemleges, kültag(ok) korlátolt (a vagyoni hozzájárulás mértékéig) • Az alaptőke minimális mértéke nincs előírva • A beltag tőkével és munkával is köteles közreműködni, a kültag csak tőkéstárs

20. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) • Egy személy is létrehozhatja • Felelősségi viszonyok: minden tag felelőssége korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed) • Minimális törzstőke: 500 ezer forint (korábban: 3 millió forint) • a tagok vagyoni hozzájárulása (törzsbetét) • Az üzletrész értékesíthető (de a többi tagnak elővételi joga van) • Legfőbb szerve a taggyűlés, képviselője az ügyvezető • 50 millió Ft-nál nagyobb törzstőke esetén felügyelő bizottságot kell létrehozni • Lehetőség van a törzstőke felemelésére és leszállítására, osztalékfizetésre

21. Részvénytársaság • Alapító tagok száma: • Zártkörű alapításnál: legalább 2 • Nyilvános alapításnál (részvényjegyzés útján): legalább 5 • A tag részvényes felelőssége részvénytulajdona névértékéig (vagy kibocsájtás kori értékéig) terjed • Az alaptőke legkisebb összege: 5 millió Ft (korábban: 20 millió Ft) • Az alaptőkét a tagok részvényjegyzéssel biztosítják • A tagsági jogokat a részvény testesíti meg (forgalomképes, szabadon átruházható)

22. Vállalkozások 2003 Összesen: 700 855 Ebből: • KFT: 142 954, (2006: 224 146) RT: 3 443 (2006: 4371) • BT: 157 877 (2006: 220 955) • KKT: 6 010 (2006: 7483) Foglalkoztatottak száma szerint: • 0 fő: 16 414 • 1-9 fő (mikro vállalkozás): 650 686 (több mint 90 %) • 10-49 fő (kisváll.): 27 782 • 50-249 fő (közép.) 5 015 • 250 fő és több (nagyváll.) 858 Egyéni vállalkozások száma 2006-ban: 469 890

23. A vállalatszerkezet változása • Új vállalatok alapítása • A piaci követelményeknek megfelelni nem képes vállalatok felszámolása • Összeolvadások, felvásárlások, szétválások • Vállalatok átalakulása (pl. Bt.-ből Kft.)

24. A vállalkozási forma kiválasztásának szempontjai • jogszabályi előírások • Alapítók száma • befektetési cél • az induláshoz szükséges tőke nagysága Figyelembe kell venni: • alapításkori szándék • későbbi bővülés • a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke • finanszírozási lehetőségek • adózási szabályok • külső ellenőrzés mértéke • az alapítás költségei

25. Különleges üzleti formák1. Franchise A Franchise-adó (rendszertulajdonos) egy kialakított, kipróbált komplex rendszert ad el márkanév-használattal, eszközbeszerzési és anyagellátási lehetőséggel, teljes körű betanítással a franchise-átvevőnek Pl. Pepsi-Cola, McDonald’s, Mr. Minit, különböző benzinkutak Elterjedésének oka: • Egyaránt előnyös a kezdő és a már piacon lévő vállalkozások számára • kiforrott és kipróbált technológiát ad • biztosítja az eszköz- és anyagellátás folyamatosságát • számottevően mérsékli a vállalkozás által vállalt kockázat mértékét • a franchise átvevő viszonylag kis tőkebefektetéssel lép be a piacra (de: önállósága korlátozott)

26. 2. Koncesszió Jelentése: Az állam vagy az önkormányzat meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát anyagi ellenszolgáltatás fejében szerződéssel úgy engedi át meghatározott időre, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot (kizárólagosságot) biztosít. Alkalmazási területe: • A kiemelkedően magas tőkeigényű, beruházás igényes tevékenységekre, pl. infrastruktúra fejlesztés (autópálya építés) hirdetik meg. • Általában Rt-k, külföldi tőkebefektetők vesznek részt a pályázati kiírásokon.

27. Működése: • a koncessziós szerződésekre pályázatot kell kiírni • a vállalkozó a koncesszió-köteles tevékenység folytatására belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaságot) köteles létrehozni • Törvényi szabályozása: 1991. évi XVI. Törvény. • Koncesszió köteles tevékenységek • országos közúthálózat, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek létesítése, fenntartása, üzemeltetése • távközlési frekvenciák létesítése, fenntartása, üzemeltetése • közcélú villamos művek üzemeltetése • szerencsejáték szervezése • bányászati kutatás és kitermelés

28. Működése: • a koncessziós szerződésekre pályázatot kell kiírni • a vállalkozó a koncesszió-köteles tevékenység folytatására belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaságot) köteles létrehozni • Törvényi szabályozása: 1991. évi XVI. Törvény. • Koncesszió köteles tevékenységek • országos közúthálózat, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek létesítése, fenntartása, üzemeltetése • távközlési frekvenciák létesítése, fenntartása, üzemeltetése • közcélú villamos művek üzemeltetése • szerencsejáték szervezése • bányászati kutatás és kitermelés

29. A VÁLLALATOK ÁTALAKULÁSA Jogi szabályozása: A gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény. Az átalakulás formái: • Egyesülés (fúzió) • Összeolvadás • Beolvadás • Szétválás • Kiválás • Vállalati forma átalakulása

30. Egyesülés (összeolvadás és beolvadás) Jellemzői: • A diverzifikáció leggyakoribb formái (Diverzifikáció: A vállalat új termékkel lép új piacra) • Viszonylag drasztikus módja a vállalatok átalakításának • Vállalatok növekedését jelenti • Egyesülésre nem kerülhet sor valamennyi társasági forma között, csak akkor, ha a tagok felelőssége azonos jellegű Pl. Kft. + Rt. Kkt + Bt (Kkt-vé alakulás esetén szükséges a kültaghozzájárulása) • Felszámolás ill. végelszámolás alatt álló társaság nem fúzionálhat

31. Összeolvadás (A+B=C) • Két vállalat egyesülése során egy új vállalat jön létre (az összeolvadó társaságok megszűnnek) • Az összeolvadó társaságok jogai és kötelezettségei az új társaságra szállnak át • Két egyenrangú fél között jön létre Pl. két kereskedelmi bank összeolvadása

32. Beolvadás (A+B=A’) (beolvasztás vagy felvásárlás) • Egy vállalat felvásárol egy másikat vagy annak egy részét • A beolvadó társaság megszűnik és beolvad a felvásárló (átvevő) társaságba, úgy hogy az utóbbi átveszi annak vagyonát • A beolvadó társaság jogai és kötelezettségei az átvevő társaságra szállnak át, amely a beolvadó társaság jogutódja • A felek nem egyenrangúak Pl. K&H IBUSZ Bank

33. Az összeolvadások, beolvadások versenyjogi szabályozása: • A versenytörvény hatálya alá tartoznak • A résztvevő felek kötelesek bejelenteni szándékukat, valamint engedélyt kérni a versenyhivataltól

34. Szétválás • Egy társaságból több jön létre (az összeolvadás ellentéte) Jellegzetessége: Egy szervezeti egység kettő vagy több különálló egysége (rendszerint vállalatra) bomlik. Kiválás • Egy szervezeti egységből kiválik annak egy része és önálló vállalkozásként működik tovább. Fontos! Az összeolvadás, beolvadás és szétválás jogutódlással való megszűnés

35. A vállalati forma átalakulása Egy szervezeti formából egy másik szervezeti formába való átmenet. A szervezeti forma átalakulása kétirányú lehet: • Egyszerűbb formából bonyolultabb formába (Bt. → Kft., Kft. → Rt.) • Fordítva (az üzleti gazdálkodás volumenének csökkenése miatt egyszerűbb társasági formába, pl. Kft. → Kkt. Vagy Bt.)

36. Az összeolvadások és felvásárlások stratégiai vonatkozásai A vállalati összeolvadások és felvásárlások jelentősége: • Egyesítik erőforrásaikat • Megsokszorozhatják tőkeerejüket (növekedés) • Növelhetik piaci részesedésüket • Kiaknázhatják a szinergikus hatásokat Szinergikus hatás: Amikor két vagy több különböző tevékenység összeillesztésével olyan kapcsolat jön létre, amely a tevékenységek külön-külön vett értékteremtő képességéhez képest kedvezőbb feltételeket teremt.

37. A vállalati növekedés módjai: • a belső források fejlesztésével (szerves növekedés) Hátránya: időigényes • A növekedés külső formáival: felvásárlás vagy összeolvadás útján (növekedési ugrás) Az összeolvadás vagy beolvadás következtében létrejött „növekedési ugrás” lehetséges zavaró tényezői: • kommunikációs problémák • a stratégiai irányvonalban bekövetkező zavarok • a munkavállalónak a vállalattal ill. a termékkel kapcsolatos identifikációs zavarai

38. A felvásárlás stratégiai okai (1.) • Marketing előnyök szerzése • Új termék, termékvonalak megszerzése • Piaci jelenlét megvásárlása • Kereskedelmi részlegek egyesítése vagy az elosztás és reklámozás racionalizálása • A verseny megszüntetése vagy a meglévő piac védelme • A kockázatok terítése Diverzifikációval csökkenthető az egyetlen piactól való függéskockázata (pl. dohányipari cégek) • A függetlenség megtartása(drágább célponttá válni)

39. A felvásárlás stratégiai okai (2.) • Termelési előnyök szerzése • A termelési kapacitások magasabb fokú kihasználása • Technológia és szakképzettség megvásárlása • Nagyobb termelési kapacitás megszerzése • Méretgazdaságossági előnyök • Jövőbeli nyersanyag utánpótlás megvásárlása • Vásárlási pozíció javítása nagy tételben történő beszerzési lehetőségekkel • Pénzügyi és vezetési előnyök szerzése • A megvásárolt vállalat kiváló irányító csapatának megszerzése • A megvásárolt cég készpénzforrásainak megszerzése (ha az likvid)

40. Az összeolvadások és felvásárlások programjai: a kudarc valószínűsége A fúziók sikerességének vizsgálata: • ex ante elemzéssel (azt vizsgálják, hogy hogyan reagál a piac a fúzió bejelentésére) • ex postelemzéssel (az ügylet megkötését követően) Ex ante piaci reakciók: a fúzió bejelentése → abnormális piaci hozamok alakulnak ki → Tapasztalat: a felvásárolt vállalat részvényesei nyernek az ügyleten.

41. Az ex post felmérések tapasztalatai: • az ügyletek nagy része sikertelen (több mint 60 %-a) • a siker esélye ott nagyobb, ahol a felvásárló vállalat egy kisebb, kapcsolódó iparágban tevékenykedő céget vásárolt meg (kicsi cég: ha a vételár nem haladta meg a felvásárló vállalat piaci értékének 10 százalékát, kapcsolódó iparág: ha a célvállalat piacai hasonlóak a felvásárlóéhoz) • a felvásárló üzletmenetének erőssége szintén jelentős mértékben befolyásolja a siker valószínűségét Tapasztalat:nagyméretű célvállalat + független iparág → a sikerességi ráta 14 %-ra esett vissza → a diverzifikáció nem jó indok a fúziók szempontjából.

42. A bukás okai: • a piaci potenciál túl optimista értékelése • a szinergikus hatások túlértékelése • túl magas vételi ajánlat • a felvásárlást követő gyenge integráció (sérülhetnek a vevőkapcsolatok, elmennek a jó képességű vezetők)

43. A veszteséges felvásárlások tipikus modellje • A jelöltek szűrése (az iparág és a vállalat növekedése és hozamai alapján • Frusztráció: erősödik az ügyletkötésre irányuló nyomás, irreális várakozások a szinergiára vonatkozólag • Az ügyletet magas prémium mellett kötik meg • A felvásárlás után a várt szinergikus hatások illuzórikusnak bizonyulnak • A vállalat hozama csökken → a részvény-árfolyam esik

44. A sikeres felvásárlási program lépései: • a felvásárlás előtti szakasz menedzselése (elemzés, az értéknövelő lehetőségek azonosítása) • a jelöltek szűrése (kizárási kritériumok felállítása, a lehetőségek rangsorolása) • a megmaradt jelöltek értékelése (a felvásárlási prémium visszaszerzési módjának meghatározása, a valós szinergikus hatások azonosítása, átszervezési terv) • Tárgyalás (a maximális vételár meghatározása, az ehhez való ragaszkodás, tárgyalási stratégia) • a felvásárlás utáni integráció menedzselése (gyors és gondosan levezényelt legyen)

45. A VÁLLALATI VÁLSÁG Válság • Olyan állapot, amelyben • a szervezet működőképessége hosszabb távra megszakad • képtelenné válik alapvető funkcióinak betöltésére • alapítói által megfogalmazott küldetése teljesítésében ellehetetlenül • fennmaradása veszélybe kerül

46. A vállalati működés szakaszainak jellemzői Első szakasz • a tevékenység normális mederben folyik • a vállalat piaci helyzete stabil • eléri az ágazatra jellemző átlagos nyereséget • A vállalat feladata: megelőző válságmenedzselés Második szakasz(a fenyegető válság szakasza) • A vállalat feladata: elhárítani a fenyegető válságot, ill. kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból Harmadik szakasz • a vállalat menthetetlen, a felszámolás elkerülhetetlen • Feladat: a vállalat megmaradt eszközeinek értékesítése, a vállalat hitelezőinek kielégítése (a felszámoló feladata)

47. A válságot előidéző okok Külső okok: • A piaci helyzet romlása (piacvesztés) • Erősödő verseny • Megváltozott vásárlói szokások • Felgyorsult műszaki fejlődés • Társadalmi gazdasági események (bizonytalanná váló politikai helyzet a vállalat exportpiacain) • Kormányzati intézkedések (pl. vámemelés)

48. Belső okok: • Vezetési hiányosságok (mismanagement) • Nem megfelelő munkaerő-állomány • Nem megfelelő termékek • Pénzügyi, likviditási problémák • Nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység

49. A válságok csoportosítása • Kibontakozás szerint: • Gyors, robbanásszerű (pl. olajválság) • Lassan, fokozatosan kifejlődő • Kiterjedtség szerint: • Operatív válság(csak a vállalati funkciók valamelyikét érinti) → a válság még elszigetelhető • Stratégiai válság(a vállalat egészét, vagy több funkcióját érinti) → hosszan tartó válság, leküzdése csak átfogó válságmenedzseléssel lehetséges • Többdimenziós válság(a vállalaton kívül is kiterjedt és általános a válság, pl. volt szocialista országok a rendszerváltás után)

50. A válságok korai felismerésének gátjai • Rossz vállalati információs rendszer • A vezetés nem érdekelt a válságjelekre való reagálásban • A régi megszokott struktúrához való ragaszkodás • A válságjelek átmenetinek tekintése • Félelem attól, hogy a válsághelyzet beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét