Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása

1. Pszichológiatörténet 4. óra A német kísérleti lélektan megszületése és diverzifikálódása Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu

2. Irányok és lépések • Wundt: paralelizmus, kísérletezés, két lélektan • Ebbinghaus, Müller: a kísérletező kutatás kiterjesztése • Mach és a dekomponált emberi lélek • Stumpf és az aktuspszichológiák

3. Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló • Az életút mint minta: orvosból filozófus, majd pszichológus • Produktivitás: 40.000 (!) oldal • Laboratórium, folyóirat – Philosophische majd Psychologische Studien • Tanítványi tömeg, Amerikától Oroszországig • Kísérlet és önmegfigyelés, és a néplélektan

4. A tanár-diák viszonyok a korai kísérleti pszichológiában

5. Az első modell: Wundt • Kísérleti és néplélektan. Alacsonyabb-magasabb • A lelki élet elemei • Szenzoros metateória • Arisztokratizmus

6. A karosszék pszichológiától a kísérleti önmegfigyelésen majd behaviorizmuson át a kognitív pszichológiáig

7. A gombnyomogatás szerepmegosztással jár Tudósok tárgyak és eszközök

8. Azért az öreget le is engedik ülni

9. A laboratórium homálya Lipcse Stanford

10. Hogy csináltuk, mikor még nem volt PC?

11. A neves Zimmermann katalógusban még a Ranschburg készülék is benne van

12. Két laboratórium: Lipcse és Stanford

13. Az elementarizmus: Titchener

14. Kérgi asszociatív mezők és az appercepció modellje Wundtnál. Példa a párhuzamosság elvére

15. Az appercepció modellje • Számos szakasz • Olyanok mint egy idegrendszeri folyamatábra • Paralelizmus • Integráló tudat valahol „fent”

16. Kérgi konnektivitás és az appercepció hierarchikus modellje

17. Az érzelmek dimenzionalitása

18. A pszichológia tanszékek burjánzása Németországban

19. Emlékezetkutatás: két modell, Ebbinghaus és Binet

20. Ernst Mach Egyensúly érzék Mach sávok A dekomponált Én: semmi nincs, csak érzetek, köztük a stabil a testé

21. Az aktus pszichológiák gondolatmenete Schumann: kétféle csoportosítás Stumpf: mgh hasonlóság

22. A lélektan terjedése és amerikanizációja: könyvekben

23. A különböző nyelvű publikációk

24. A kísérleti pszichológia gondjai • Életidegen: az alkalmazást késlelteti • Arisztokratikus: hol van az, akinek nincsen önmegfigyelése? • EMELETES EMBERKÉP • A laboratóriumi és a társadalomlélektan elválasztása • Körülményes

25. A mozaik • szó szerint kell érteni: • végső elemek vannak • interpretálatlanok • másodlagosan lesz értelmezett kép a világról • Fent Titchener • Lent Wundt és Julesz

26. A naturalista pszichológia jellegzetes megkérdőjelezései az 1900-as években és ma Kérdés Klasszikus Klasszikus bírálat Mai naturalizmus Mai kritika Jelentés afázia: szókép agyban Bergson: szókép csak alap, értelem: Ego szemantikai mezők az agyban Ricoeur: jelentés alapja csak az agy Kultúra és történet evolúciós kultúra fokok Dilthey: történelem Boas: nincs fokozat Tomasello: kulturális tanulás a kiindulás Harré:a lelki élet historikus és variábilis Determi-nizmus élettani naturaliz-mus Husserl: kategoriák, fenomenol. Konstrukcionizmus ellen: evolúció a kategóriákra Searle:intencionális ember, jelentésadó

27. Elementarizmus a kísérleti pszichológián belül is gondokat okoz • Wertheimer szerint a klasszikus képben: „az alap az és-összeg, az alulról felfelé haladás, a mechanisztikus mozzanat, az alkalomszerűség, a ténybeli esetlegesség. […] • Ez azonban csak határeset: • „gyakran fordul elő például az elbutulás végső szakaszában” • Az „elemek” … nem horgonyozhatók le mint valamiféle kiinduló pontok, mint egy és-kapcsolat alapjai, hanem gyakran olyan részek, melyek meghatározott kapcsolatban vannak egészeikkel, „mint részek” válnak érthetővé.

28. A századfordulós „élet és kultúra” központú elégedetlenségek szerkezete

29. A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén

30. Franz Brentano: az intencionalitás és az aktuspszichológiák • A meghasonlott katolikus: tudomány és hit • Az intencionalitás: minden lelki valami más, magán túlira utal • Ennek fajtái: reprezentáció ítélet vágyakozás • A lélek mindig aktív :

31. Alternatív pszichológia: Brentano Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott. Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül… Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap

32. Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: • képzetalkotás • ítélés • érzés

33. Frege alternatívája Nem igaz az individuális szemantika Asszociáció helyett propozíció Gondolat  Képzet

34. Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány • ha ez a [kísérleti] pszichológia kísérleti módszerei folytán az egyetlen tudományos pszichológiának tarthatja is magát, és lenézheti az “íróasztalpszichológiát”, mégis kénytelen vagyok súlyos következményekkel terhes eltévelyedésnek nyilvánítani azt a véleményt, hogy ez a pszichológia lenne a pszichológia, a teljes értelemben vett pszichológiai tudomány. • ...] a kísérleti pszichológia úgy viszonyul az originális pszichológiához, mint a társadalomstatisztika az originális társadalomtudományhoz. • [...] a kísérleti lélektan esetlegesen elérheti azt, hogy segítségével értékes pszichofizikai tényeket és szabályosságokat állapítunk meg, • tudat-tudomány nélkül azonban, amelyik rendszeresen, immanensen vizsgálja a pszichikumot, e tények és szabályozások mélyebb megértése és végleges tudományos értékelése nem történhetik meg. • . 1910/1972, 131-132.o, Baránszky Jób László ford.

35. Husserl: logika és antipszichologizmus • a pszichikait leíró, ténylegesen kielégítő empirikus tudomány a maga természeti vonatkozásaiban csak akkor folytathatja vizsgálódásait, • ha a pszichológia rendszeres fenomenológiára épül, • … ha a tudatot … • tisztán szemléletileg megvizsgáljuk és rögzítjük. • Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány. 1910

36. Bergson (1859-1941) a pszichológiát és az idegtudományt is bírálja • Nála is az igazi módszer: az intuíció • állandó mozgás és változás a lelki életben • a szokások emlékei és a valódi emlékek (souvenir) szembeállítása

37. Babits Mihály Bergson emlékezet felfogásáról • Az emlék lelki jelenség s az anyagból megmagyarázni s az anyag mozgásából levezetni nem lehet. Az idegrendszer kizárólag mozgások közvetítésére való gépezet, semmi más; az emlék éppoly kevéssé székel benne, mint a percepció. • A gépezet megsérülésével … az illető emlékek tehát megszűntek cselekedeteinket érdekelni, tehát eltűntek a tudatból , anélkül persze, hogy megsemmisültek volna.

38. Bergson az anyagelvűség ellen • Az agy a szokások tárháza, a személyes emlékeknek viszont csak hozzáférési útja, azok nem kezelhetőek materiálisan. "Testünk a cselekvés eszköze, s csak a cselekvésé. • Semmilyen mértékig, semmilyen értelemben s semmilyen szempontból sem szolgál arra, hogy egy reprezentációt készítsen elő, még kevésbé, hogy azt megmagyarázza.” S: saját testem észlelése . A-B : összes emlékem. P az egész személy

39. Miközben az agyfiziológia egyre jobban lokalizálni tudta az érzéseket és a mozgásokat, a gondolatokat nem sikerült [..]. A hipotézist olyan nyelvezetben álcázták, amit az anatómiának és a fiziológiának kölcsönöztek, de ez nem egyéb, mint a lelki élet asszociacionista felfogása. Az agy azonban semmiképpen sem emlékek vagy képzetek tárháza. A test tehát … nem járul közvetlenül hozzá a reprezentációhoz

40. IDEGTUDOMÁNYI TUDÁSUNK ÉS A „BELSŐ EMBER” Bergsonnál ha valóban emlékek raktározódnának az agykérgi sejtekben, akkor a szenzoros afáziában például meghatározott szavak visszafordíthatatlan károsodásával találkoznánk, mások teljes megtartása mellett . [...] A valóságban az emlékezetből kieső szavak valahogyan önkényesen, egyenesen szeszélyesen választódnak ki Bergson, 1896

41. Mai változata: Paul Ricoeurelégedetlensége Számomra a megkülönböztetés nem annyira a pszichológia és az idegtudomány közt érvényes. A szakadék talán már a pszichológia és a fenomenális élmény közt megvan. A tudat nem doboz, melyben tárgyak lennének. volt, A fenomenológia szakított a tartály-tartalom viszonnyal, mely a pszichikumból egy helyet csinált. Egyáltalán nem fogadhatom el azt a koncepciót, mely a szellemből tartályt csinál Changeux-Ricoeur: A természet és a szabályok

42. Mégis van aki hisz benne Pulvermüller, 2005: izomorfia a motoros és a nyelvi rendszer között

43. Mi lesz Bentanoból az1980-as évekre? • RTM: propoziciók és attitűdök Dennett • Többszintű naiv tudatelméletek • Csecsemő és állat intencionalitása • A Brentano tanítvány Freud visszatér: a nem tudatos intencionalitás • Intencionalitás és az agy

44. Mi is lesz a 19.századból mára? • Wundt két aspektus felfogása a test-lélekről mint okság és implikáció kettőssége jelenik meg a reprezentációs elméletben • Brentano aktusaiból: a kijelentéseket kezelő attitűdök lesznek • Ebben a tekintetben a két hagyomány örököse a mai kognitív felfogás • Ugyanakkor ma Darwin-Mach is kell ehhez: mindez sokunk szerint Evo-Devo keretben értelmezendő • Mégsem semleges CogSci

45. Összességében hogyan is áll a pszichológiai és a neurobiológiai közelítés? • A viselkedéses kísérletezés felvet valóban új jelenségeket • Sokszor egyenesen az élmény a kiindulás • Segít előrelépni a neurológiai realitás keresése • A valóban megmagyarázatlan hajt