1 / 22

A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra

A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra. Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan. A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra.

july
Download Presentation

A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan

  2. A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra • Azokban az országokban ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, ott a legalacsonyabb az ország lakosságának születéskor várható átlagos élettartama, illetve a legmagasabb a csecsemőhalálozás. • Egészségügyi gondok • Rossz szociális helyzet • Táplálkozási problémák • Nem megfelelő pihenés és személyi higiéne • Évszakok (pl.: hideg tél) betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökken • A HIV fertőzés a szegény országok lakosságát sújtja elsősorban

  3. 5 társadalmi-gazdasági csoport a XIX.sz. óta • I. csoport: tulajdonosok, birtokosok, nagyvállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak. • II. csoport: magasabb iskolai végzettségű közalkalmazottak, illetve beosztottak (pl.: pedagógus, vállalti középvezető, közalkalmazott orvos, mérnök stb.). • III. /N (nem manuális munkát végző) = „fehérgalléros” beosztottak, irodai szellemi munkát végzők. • III./M (manuális munkát végző) = „kékgalléros” akik a termelőmunkát közvetlenül irányítják, kiemelt szakmunkások, művezetők, jelentős részben manuális tevékenységet végeznek. • IV. csoport: valamilyen szakképzettséggel rendelkező fizikai munkások. Szakmunkások, betanított munkások, földművesek között is a kisgazdaságot fenntartók. • V. csoport: alacsony képzettségű, illetve képzetlen segédmunkások, kisegítő munkások.

  4. Az első két legmagasabb jövedelmű csoport tagjainak túlnyomó része az I. szociális kategóriába, míg a két legalsó jövedelmi csoportba sorolt lakosság többsége az V. szociális kategóriába kerül. ( 10 kategória) • A IV. és V. csoportokhoz tartozó szülőknél a csecsemőhalálozás magasabb. • Az I. és V. kategóriák között a férfiaknál a születéskor várható élettartam 8,4 év. • A IV. és V. kategóriába esőknél gyakoribb az agyi érkatasztrófa, általános érelmeszesedés, tüdőrák , ajakrák, gyomorrák, májzsugor. • A magasabb szociális réteget jobban érinti: a heveny cardiovascularis történések, mentális egyensúly felborulása, diabetes.

  5. Más-más célkitűzések az egyes szociális kategóriákba tartozók egészségének fejlesztése érdekében. Etnikai hovatartozás Magyarországon a legnagyobb etnikum: a roma. Létszámuk meghaladja a fél milliót, szociális besorolásuk alapján többségük a IV. és V. szociális csoportba tartozik. A szociális helyzet erősen befolyásolja az orvoshoz fordulási készséget, az egészségügyi ellátás igénybevételét és az egészségüggyel való együttműködést is.

  6. I. csoport: meggyőzni őket hogy vegyenek részt rendszeresen szűrővizsgálaton. • II. csoport: ritkábban választanak orvost vagy intézményt • III. /N a nők sokszor fordulnak orvoshoz, és ez nem mindig megalapozott • III./M együttműködésük erősen kifogásolható, nehezen fogadják el a betegségüket és az ezzel járó feladataikat. • IV. és V. nem tudja hogyan és mikor kell igénybe vennie az eü. szolgáltatásait, sokszor meg sem érti az eligazítást…

  7. Az iskolázottság hatása az egészségre • Hazánkban az írni-olvasni tudás közel általános, de vannak olyan helyek az országban és vannak olyan rétegei a lakosságnak, akik körében ez nem rögzült készségszinten, ill. feledésbe merült… • Becslések szerint a magyar lakosság körében az analfabéták száma meghaladja a százezer főt, és egy nemzetközi felmérés szerint (SIALS) minden 4. magyar felnőtt funkcionális analfabéta. • Az általános iskolai képzésnek biztosítani kell, hogy az egészséges életmód szabályait a gyermekek elsajátítsák, nemcsak az ismeret, hanem az attitűdformálás, magatartás és öntevékenység szintjén egyaránt.

  8. Az iskolázottság hatása az egészségre • Nem kötelező az egészségtan tantárgy oktatása, a minisztériumi állásfoglalás csak a 6. és 10. osztályokban egy-egy 10 órás egészségtanképzés bevezetésére kötelezik az iskolát. • Az iskolázottság és szociális hovatartozás közötti összefüggés egyértelmű. • Hazánkban a70 évnél idősebbek körében 25-30%-ra tehető a kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya. • A kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében kevesebb a fogpótlással és szemüveggel ellátottak aránya holott mindegyikük rászorulna.

  9. A nő-, anya-, csecsemő- és gyermek-egészségvédelem • 0-18 év gyermekkor (ENSZ) • A haza népesség 1/5-e. • A gyermek egészségét meghatározza: • Egészségesen születik-e • Kielégítik-e testi és lelki és intellektuális szükségleteit, • Képességeit, adottságait megfelelően fejlesztik-e • Amennyiben beteg vagy fogyatékkal él, állapotát sikerül-e javítani, meglévő funkcióit sikerül-e fejleszteni. • Az újszülöttek kb. 90%-a normál testtömeggel születik és többségük problémamentesen fejlődik.

  10. 8% koraszülött(37. terhességi hét előtt) és kis (<2500g) vagy nagyon kis tömeggel születik. A csecsemőhalottak 2/3-a koraszülött. A koraszülés nagyrészt szociális, kulturális és életmódbeli probléma.(max.általános isk. végzettség és serdülőkorú anyák) 1000 serdülőkorú nőre 17 művi terhességmegszakítás és 18 élveszületés jut. ¾-ük házasságon kívül születik Magas a csecsemőhalálozás aránya A várandós anya szociális helyzete, táplálkozása, dohányzása, higiénéje a serdülők szexuális viselkedése kulcskérdés… A családi életre való felkészítést már fiatal korban el kell kezdeni az egészséges életmódra, a harmonikus, felelős párkapcsolatra, a biztonságos szexuális életre és a családtervezésre neveléssel.

  11. 0-18 évesek mortalitása • Bölcsőhalál az összes haláleset 0,2-3%-a, rizikótényezők:rossz szociális körülmények, dohányzó környezet, hason fekve altatás… • Külső halálokok • Balesetek, öngyilkosság, elhanyagolás, bántalmazás • 1-4 évesek halálozásának 16%-át okozzák balesetek és a gyermek ellen elkövetett erőszakos cselekmények • 10-18 évesek halálozásának pedig 37%-át balesetek és 12%-át öngyilkosság okozza! • A fiúk baleseti halálozása több mint kétszerese a lányokénak! • Rosszindulatú daganatok, a túlélési arány ma már 70% körüli!

  12. 0-18 évesek morbiditása • A védőoltási fegyelem csökken ( TBC, diftéria, pertussis) • Csecsemő és kisgyermek korban: akut légúti és enterális kórképek • A korai fejlesztést igénylő vagy fogyatékkal vagy sérüléssel rendelkező gyermekek aránya növekedett. Arányuk 3-10%. • Civilizációs betegségek : • Rossz testtartás, lábstatikai problémák aránya növekedett • Fizikai teherbíró képesség csökkent • A túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya 5-25% • II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése • Az alultápláltak aránya közel azonos a túlsúlyos és elhízottak arányával! • Allergiás betegségek ( környezet, étel, testápoló, mosószer…) étel és bőrallergiák, később asztma és orrnyálkahártya és kötőhártya betegségek • Mentális betegségek. A gyermekek ötödének van valamilyen érzelmi és viselkedési problémája, vagy gyakori pszichoszomatikus panasza (fejfájás, has és gyomorfájás, szédülés, szorongás, fáradékonyság).

  13. Az öregedő társadalmak speciális népegészségügyi problémai • A népesség öregedése a fejlett országokban általános jelenség. • 2004-ben a lakosság 20%-a volt 60 éves ill. idősebb a fejlett országokban, 2050-re ez az arány a 32% lesz. (ENSZ) • Minden 0-14 éves gyermekre 2 idős személy jut. • Hazánkban 2050-re a lakosság 36,2%-a 60 év feletti lesz, és a 15 éven aluliak aránya nem éri el a 14%-ot sem. • A rosszindulatú daganatok okozta férfi halálesetek több mint fele (55,8%-a) 3 daganattípus miatt következik be: légcső, hörgő és tüdő, vastagbél/végbéldaganat,és prosztatarák. • A női halálesetek tekintetében is a 3 leggyakoribb daganattípus: vastagbél/végbél, légcső, hörgő,tüdő, és emlőrák. • Az öngyilkosság okozta halálozás Magyarországon az idős korosztályokban az Alföldi régióban a legmagasabb.

  14. Az idős magyar lakosság • A 65 éves és idősebbek körében 60-70% a magasvérnyomás gyakorisága. • Minden 5. idős férfi és nő cukorbeteg! • Egy 2009 (ELEF) vizsgálat szerint a 65+ körében a korlátozottság nélkül élők aránya 36%, míg a súlyosan korlátozottak aránya 23% volt. • A 75+ 15%-uk él korlátozottság nélkül, 33%-uk súlyosan korlátozott mindennapi tevékenységeiben (ágyból felkelés, székről felállás, öltözködés, kézmosás, étkezés, WC használat, stb.) • A 65+ 35%-a nem látja jól a nyomtatott szöveget, és 25%-uk nem ismeri fel az utca túloldalán haladó ismerősét.

  15. Az idős magyar lakosság • Magas a krónikus betegségek rejtett morbiditása, vagyis a nem diagnosztizált és nem kezelt kórállapotok előfordulása. • Diabetes 8% • Szélütés 2-12% • Az életminőséget jelentősen befolyásoló kórállapotok: • Vázrendszeri kopások, gerincpanaszok, arthritis, osteoporosis, • Az érzékszervek (látás és hallás csökkenés, egyensúlyérzékelés romlása) • A reakcióidő megnyúlása közlekedési balesetek • A fogazat állapota • Inkontinencia ( nőknél gyakoribb, összefügg az életkorral és a szülések számával) A 80 + egyharmada küzd az inkontinencia enyhébb vagy súlyosabb formáival. • A mentális állapot hanyatlása • Csökkent alvásigény • Időskori depresszió

  16. Hátrányos helyzetű közösségek népegészségügyi problémái • A szakirodalmi adatok tanúsága szerint az egészségkülönbsége szegények és gazdagok, iskolázottak és iskolázatlanok, munkanélküliek és alkalmazásban állók, ép testűek és fogyatékosok közt minden vizsgált társadalomban fennállnak, a hátrányos helyzetűnek tartható társadalmi csoportok rovására. • Társadalmi szempontból hátrányos helyzetűnek minősülnek a faji, etnikai vagy kulturális előítéleteknek kitett csoportok, illetve azok akik nem vagy aránytalanul kevéssé részesülnek az elfogadható életminőséget lehetővé tevő társadalmi javakban (pl. lakhatás: hajléktalanok, oktatás: iskolázatlanok) • Gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthetők azok, akik részvétele a piacgazdaságban- csökkent vagy hiányzó tőke miatt /vagy hitelképtelenség miatt-súlyosan korlátozott (szegények/alacsony jövedelműek).

More Related