220 likes | 330 Views
A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra. Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan. A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra.
E N D
A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan
A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra • Azokban az országokban ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, ott a legalacsonyabb az ország lakosságának születéskor várható átlagos élettartama, illetve a legmagasabb a csecsemőhalálozás. • Egészségügyi gondok • Rossz szociális helyzet • Táplálkozási problémák • Nem megfelelő pihenés és személyi higiéne • Évszakok (pl.: hideg tél) betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökken • A HIV fertőzés a szegény országok lakosságát sújtja elsősorban
5 társadalmi-gazdasági csoport a XIX.sz. óta • I. csoport: tulajdonosok, birtokosok, nagyvállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak. • II. csoport: magasabb iskolai végzettségű közalkalmazottak, illetve beosztottak (pl.: pedagógus, vállalti középvezető, közalkalmazott orvos, mérnök stb.). • III. /N (nem manuális munkát végző) = „fehérgalléros” beosztottak, irodai szellemi munkát végzők. • III./M (manuális munkát végző) = „kékgalléros” akik a termelőmunkát közvetlenül irányítják, kiemelt szakmunkások, művezetők, jelentős részben manuális tevékenységet végeznek. • IV. csoport: valamilyen szakképzettséggel rendelkező fizikai munkások. Szakmunkások, betanított munkások, földművesek között is a kisgazdaságot fenntartók. • V. csoport: alacsony képzettségű, illetve képzetlen segédmunkások, kisegítő munkások.
Az első két legmagasabb jövedelmű csoport tagjainak túlnyomó része az I. szociális kategóriába, míg a két legalsó jövedelmi csoportba sorolt lakosság többsége az V. szociális kategóriába kerül. ( 10 kategória) • A IV. és V. csoportokhoz tartozó szülőknél a csecsemőhalálozás magasabb. • Az I. és V. kategóriák között a férfiaknál a születéskor várható élettartam 8,4 év. • A IV. és V. kategóriába esőknél gyakoribb az agyi érkatasztrófa, általános érelmeszesedés, tüdőrák , ajakrák, gyomorrák, májzsugor. • A magasabb szociális réteget jobban érinti: a heveny cardiovascularis történések, mentális egyensúly felborulása, diabetes.
Más-más célkitűzések az egyes szociális kategóriákba tartozók egészségének fejlesztése érdekében. Etnikai hovatartozás Magyarországon a legnagyobb etnikum: a roma. Létszámuk meghaladja a fél milliót, szociális besorolásuk alapján többségük a IV. és V. szociális csoportba tartozik. A szociális helyzet erősen befolyásolja az orvoshoz fordulási készséget, az egészségügyi ellátás igénybevételét és az egészségüggyel való együttműködést is.
I. csoport: meggyőzni őket hogy vegyenek részt rendszeresen szűrővizsgálaton. • II. csoport: ritkábban választanak orvost vagy intézményt • III. /N a nők sokszor fordulnak orvoshoz, és ez nem mindig megalapozott • III./M együttműködésük erősen kifogásolható, nehezen fogadják el a betegségüket és az ezzel járó feladataikat. • IV. és V. nem tudja hogyan és mikor kell igénybe vennie az eü. szolgáltatásait, sokszor meg sem érti az eligazítást…
Az iskolázottság hatása az egészségre • Hazánkban az írni-olvasni tudás közel általános, de vannak olyan helyek az országban és vannak olyan rétegei a lakosságnak, akik körében ez nem rögzült készségszinten, ill. feledésbe merült… • Becslések szerint a magyar lakosság körében az analfabéták száma meghaladja a százezer főt, és egy nemzetközi felmérés szerint (SIALS) minden 4. magyar felnőtt funkcionális analfabéta. • Az általános iskolai képzésnek biztosítani kell, hogy az egészséges életmód szabályait a gyermekek elsajátítsák, nemcsak az ismeret, hanem az attitűdformálás, magatartás és öntevékenység szintjén egyaránt.
Az iskolázottság hatása az egészségre • Nem kötelező az egészségtan tantárgy oktatása, a minisztériumi állásfoglalás csak a 6. és 10. osztályokban egy-egy 10 órás egészségtanképzés bevezetésére kötelezik az iskolát. • Az iskolázottság és szociális hovatartozás közötti összefüggés egyértelmű. • Hazánkban a70 évnél idősebbek körében 25-30%-ra tehető a kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya. • A kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében kevesebb a fogpótlással és szemüveggel ellátottak aránya holott mindegyikük rászorulna.
A nő-, anya-, csecsemő- és gyermek-egészségvédelem • 0-18 év gyermekkor (ENSZ) • A haza népesség 1/5-e. • A gyermek egészségét meghatározza: • Egészségesen születik-e • Kielégítik-e testi és lelki és intellektuális szükségleteit, • Képességeit, adottságait megfelelően fejlesztik-e • Amennyiben beteg vagy fogyatékkal él, állapotát sikerül-e javítani, meglévő funkcióit sikerül-e fejleszteni. • Az újszülöttek kb. 90%-a normál testtömeggel születik és többségük problémamentesen fejlődik.
8% koraszülött(37. terhességi hét előtt) és kis (<2500g) vagy nagyon kis tömeggel születik. A csecsemőhalottak 2/3-a koraszülött. A koraszülés nagyrészt szociális, kulturális és életmódbeli probléma.(max.általános isk. végzettség és serdülőkorú anyák) 1000 serdülőkorú nőre 17 művi terhességmegszakítás és 18 élveszületés jut. ¾-ük házasságon kívül születik Magas a csecsemőhalálozás aránya A várandós anya szociális helyzete, táplálkozása, dohányzása, higiénéje a serdülők szexuális viselkedése kulcskérdés… A családi életre való felkészítést már fiatal korban el kell kezdeni az egészséges életmódra, a harmonikus, felelős párkapcsolatra, a biztonságos szexuális életre és a családtervezésre neveléssel.
0-18 évesek mortalitása • Bölcsőhalál az összes haláleset 0,2-3%-a, rizikótényezők:rossz szociális körülmények, dohányzó környezet, hason fekve altatás… • Külső halálokok • Balesetek, öngyilkosság, elhanyagolás, bántalmazás • 1-4 évesek halálozásának 16%-át okozzák balesetek és a gyermek ellen elkövetett erőszakos cselekmények • 10-18 évesek halálozásának pedig 37%-át balesetek és 12%-át öngyilkosság okozza! • A fiúk baleseti halálozása több mint kétszerese a lányokénak! • Rosszindulatú daganatok, a túlélési arány ma már 70% körüli!
0-18 évesek morbiditása • A védőoltási fegyelem csökken ( TBC, diftéria, pertussis) • Csecsemő és kisgyermek korban: akut légúti és enterális kórképek • A korai fejlesztést igénylő vagy fogyatékkal vagy sérüléssel rendelkező gyermekek aránya növekedett. Arányuk 3-10%. • Civilizációs betegségek : • Rossz testtartás, lábstatikai problémák aránya növekedett • Fizikai teherbíró képesség csökkent • A túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya 5-25% • II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése • Az alultápláltak aránya közel azonos a túlsúlyos és elhízottak arányával! • Allergiás betegségek ( környezet, étel, testápoló, mosószer…) étel és bőrallergiák, később asztma és orrnyálkahártya és kötőhártya betegségek • Mentális betegségek. A gyermekek ötödének van valamilyen érzelmi és viselkedési problémája, vagy gyakori pszichoszomatikus panasza (fejfájás, has és gyomorfájás, szédülés, szorongás, fáradékonyság).
Az öregedő társadalmak speciális népegészségügyi problémai • A népesség öregedése a fejlett országokban általános jelenség. • 2004-ben a lakosság 20%-a volt 60 éves ill. idősebb a fejlett országokban, 2050-re ez az arány a 32% lesz. (ENSZ) • Minden 0-14 éves gyermekre 2 idős személy jut. • Hazánkban 2050-re a lakosság 36,2%-a 60 év feletti lesz, és a 15 éven aluliak aránya nem éri el a 14%-ot sem. • A rosszindulatú daganatok okozta férfi halálesetek több mint fele (55,8%-a) 3 daganattípus miatt következik be: légcső, hörgő és tüdő, vastagbél/végbéldaganat,és prosztatarák. • A női halálesetek tekintetében is a 3 leggyakoribb daganattípus: vastagbél/végbél, légcső, hörgő,tüdő, és emlőrák. • Az öngyilkosság okozta halálozás Magyarországon az idős korosztályokban az Alföldi régióban a legmagasabb.
Az idős magyar lakosság • A 65 éves és idősebbek körében 60-70% a magasvérnyomás gyakorisága. • Minden 5. idős férfi és nő cukorbeteg! • Egy 2009 (ELEF) vizsgálat szerint a 65+ körében a korlátozottság nélkül élők aránya 36%, míg a súlyosan korlátozottak aránya 23% volt. • A 75+ 15%-uk él korlátozottság nélkül, 33%-uk súlyosan korlátozott mindennapi tevékenységeiben (ágyból felkelés, székről felállás, öltözködés, kézmosás, étkezés, WC használat, stb.) • A 65+ 35%-a nem látja jól a nyomtatott szöveget, és 25%-uk nem ismeri fel az utca túloldalán haladó ismerősét.
Az idős magyar lakosság • Magas a krónikus betegségek rejtett morbiditása, vagyis a nem diagnosztizált és nem kezelt kórállapotok előfordulása. • Diabetes 8% • Szélütés 2-12% • Az életminőséget jelentősen befolyásoló kórállapotok: • Vázrendszeri kopások, gerincpanaszok, arthritis, osteoporosis, • Az érzékszervek (látás és hallás csökkenés, egyensúlyérzékelés romlása) • A reakcióidő megnyúlása közlekedési balesetek • A fogazat állapota • Inkontinencia ( nőknél gyakoribb, összefügg az életkorral és a szülések számával) A 80 + egyharmada küzd az inkontinencia enyhébb vagy súlyosabb formáival. • A mentális állapot hanyatlása • Csökkent alvásigény • Időskori depresszió
Hátrányos helyzetű közösségek népegészségügyi problémái • A szakirodalmi adatok tanúsága szerint az egészségkülönbsége szegények és gazdagok, iskolázottak és iskolázatlanok, munkanélküliek és alkalmazásban állók, ép testűek és fogyatékosok közt minden vizsgált társadalomban fennállnak, a hátrányos helyzetűnek tartható társadalmi csoportok rovására. • Társadalmi szempontból hátrányos helyzetűnek minősülnek a faji, etnikai vagy kulturális előítéleteknek kitett csoportok, illetve azok akik nem vagy aránytalanul kevéssé részesülnek az elfogadható életminőséget lehetővé tevő társadalmi javakban (pl. lakhatás: hajléktalanok, oktatás: iskolázatlanok) • Gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthetők azok, akik részvétele a piacgazdaságban- csökkent vagy hiányzó tőke miatt /vagy hitelképtelenség miatt-súlyosan korlátozott (szegények/alacsony jövedelműek).