Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben

1. Sajátos nevelési igényű tanulóka szakképzésben dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia

2. Kiindulás – a problémakör volumenének megvilágításaA 2001-es népszámlálás adataiból: • közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, • 17 % születésétől kezdve fogyatékos, • a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, • a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, • 39 % általános iskolai végzettséggel, • 25 % szakképesítéssel, érettségivel, • 5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. • Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

3. - A fenti számok ma is irányadók • bár pozitív és negatív elmozdulások voltak (pl. gazdasági válság) • szűkebb értelemben vetten értelmezik a fogyatékosságot • vannak feltáratlan fehér foltok • össz. 700 ezer fő • tágabb kör a közoktatási SNI – ez indokolt - a fogyatékosságok kompenzálhatók, főleg kisgyermekkorban, de SERDÜLŐKORBAN is - mögöttük jelentős iskolázatás-képzési problémák

4. A sajátos nevelési igény • történeti kitekintés, • közoktatási kategória, • 1993-tól törvényi szinten, • jogok, finanszírozás, sajátos nevelési feltételek.

5. Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, • megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, • nehézségek, zavarok. • A tanulókat azonos jogok illetik meg.

6. Viták • a rászorulók köréről, számáról, • az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, • a diagnosztikai munkáról, • a szakemberszükségletről, • a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, • az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

7. Viták Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették. Következménye: • Az érintettek teljes körének újravizsgálata, • az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: • A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában.

8. Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő.Az Oktatási Kerekasztal is ezt szorgalmazta.

9. Az elmúlt másfél évtizedben • pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, • a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, • eredményes szakmai és civil érdek-képviselet, • szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

10. Főbb eredmények • A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, • a szakemberek fokozott felelősségvállalása, • az inklúzió térnyerése, • szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, • az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett • a középfokon, • a szakképzésben, • a felnőttoktatás, • a felsőoktatás valamint • a felnőttképzés területén is.

11. Sajátos nevelési igényű diákokaz Öveges József Gyakorló Középiskolaés Szakiskolában

12. Az iskola diszlexiás programja - 15 éve - alapvetések az azonos út az első esély iskolája érettségi + legalább egy szakma a sajátos feltételrendszer, tanulói jogok érvényesítése - szakközépiskola, szakiskola - választási lehetőség, átjárhatóság - a nevelés-oktatás területét egyaránt érintő komplex program - folyamatosan bővülő eszközrendszer - pedagógusattitűd, felkészültség - együttműködés szülő - diák - pedagógus iskola - szakmai és civil szervezetek - Deák Ferenc Kollégium - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ - tapasztalatok folyamatos gyűjtése, továbbadása

13. Felzárkóztatandó területekSzakképzés A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - az alkalmazás gyakorlata még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes fogyatékosságtípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

14. Felzárkóztatandó területekSzakképzés • az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, • a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, • a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI-problémakörrel, • a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, • infrastruktúra.

15. Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés • hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

16. Javaslatok • a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, • a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, • a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend-szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. • Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése, foglalkoztatása a szakképző intézetben

17. Javaslatok • Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. • Az állami képzési-foglalkoztatási programok kiemelten támogassák - a sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

18. Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük!