Az MKIK törekvései a szakképzésben

1. Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás

2. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken paradigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatában egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Következmény: NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

3. Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

5. Szakképzési problémafa • Elérendő stratégiai célok: 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön • Megoldandó feladatok: Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás, feladatok „kiszervezése” a köztestületeknek Az NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudat Új felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

6. Minisztérium – kamara együttműködése • Program és projekt típusú együttműködésaz OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése • Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése: Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. január 1-től Újabb szakmák átadása (13 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program) Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolítása Stabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozás Gazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

7. Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség • A szakképzésben a modernizációs törekvések folytatása stratégiai kérdés: Elindult változtatások „leamortizálódásának” veszélye • Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható • Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység • FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

8. Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség • A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten • Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése munkaerő-piaci alap: forráselvonás a szakképzéstől • Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri- mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknél ennek felemelése • Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

9. Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés • Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad” • 1 300 milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása, szakképzési alap kiürítése • KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat • Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet • Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számára államilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

10. Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modell SZMM, szakképzést felügyelő minisztériumok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács Országos ernyőszervezet NSZI Országos Vizsgaközpont Országos Vizsgahelyszínek Regionális fejlesztési és Képzési Bizottság Regionális szintű ernyőszervezet Regionális Vizsgaközpontok Regionális Vizsgahelyszínek Kistérségi vizsgahelyszínek

11. Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban, külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva • 35-40 új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás: TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázása párhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció • Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalása formális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag • TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudat a TISZK „mindent visz” csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés

12. Kamarák HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása 20 megyei és 3 városi kamara: • 93 kirendeltség • 85 főállású tanácsadó • 50 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: • 10. 000 képzőhely • 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál • 32. 000 tanulószerződés • 1000 szakértő • 10.000 vizsgadelegálás • 4000 fő vizsgabizottsági tag • 14 000 fő szintvizsga • 800 szintvizsga elnök • 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés: • 10. 000 fő képzése • 212 tanfolyam • 42 oktatóterem • 12 számítógépterem • 1000 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben 20. 691 óraszámban

22. VÍZIÓ „A józan ész a legfőbb törvény” Köszönöm a figyelmet

23. A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján)

24. 11 420 tanuló vizsgaeredményei 2005/2006-os tanévben 16 OKJ szakmában