A magyar felvilágosodás irodalma

1. A magyar felvilágosodás irodalma

2. Első szakasza: 1772-től 1795-ig • Társadalmi-történeti háttér: • Felvilágosult abszolutizmus: az uralkodó célja a birodalom kulturális felemelése • Magyarországon a polgárság helyett a művelt nemesség irányítja a szellemi életet • A bécsi udvarban Mária Terézia testőrségében a magyar nemesifjak megismerkednek a legmodernebb törekvésekkel • II. József politikája megosztja a magyar értelmiséget: „jozefinisták” és a nemesi ellenállás hívei szembekerülnek egymással

3. Irodalmi élet • Írói csoportok: - testőrírók: a francia és a német klasszicizmus hatását tükrözők - szentimentalizmus jegyében alkotók - népi hagyományokat fenntartók • Az első szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Uránia • Irodalmi perek, viták, • 1790: Kelemen László: az első magyar színtársulat

4. Bessenyei Györgyirodalomszervezői tevékenysége • Bessenyei György Társasága • Kulturális programja • cél: a közboldogság • eszköz: az anyanyelvű kultúra ápolása, fejlesztése • mód: a magyar nyelv alkalmassá tétele a modern tudományok és irodalom közvetítésére: nyelvújítás • szépirodalmi művek alkotása és idegen nyelvből való fordítása „…minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik..” • Hazafiúi Magyar Társaság terve

5. Bessenyei György legfontosabb művei • Röpiratok: pl. Magyarság, Magyar Néző, Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék, A holmi • Ágis Tragédiája - dráma • Tariménes utazása - államregény • A filozófus-vígjáték • A természet világa-filozófiai költemény • A bihari remete- értekezés

6. Kármán József • Legfontosabb műve: Fanni hagyományai • Műfaja:napló-és levélregény • Stílusa: • a szentimentalizmus jellemzi • rövid mondatokra épül, természetességet tükröz • választékos • hitelesen ábrázolja a szereplőket • árnyalt lélekrajzot fest • az érzelmi életet érzékletesen jeleníti meg • Világirodalmipárhuzama: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

7. Batsányi János • Bessenyei programjának követője • Magyar Museum - irodalmi folyóirat, amelyet együtt alapítanak Kazinczyval, de később szétválnak • Költészete: a Nagy Francia Forradalom eszméinek közvetítője • Legfontosabb versei epigrammák: • A látó :„Álljon fel az erkölcs imádandó széki!/ Nemzetek, országok, hódoljatok néki!/Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság,/Törvény s egyenlőség s te, áldott szabadság!” • A franciaországi változásokra : „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

8. Kazinczy Ferenca magyar felvilágosodás II. szakaszának :1795-1825 vezéregyénisége • Irodalmi programja és munkássága: • célja: stílusreform • eszköze: nyelvújítás, fordítás, irodalomkritikusi tevékenység, írás • munkái: drámafordítások, gúny- és vitairatok, epigrammagyűjtemény: Tövisek és virágok napló: Fogságom naplója, emlékirat: Pályám emlékezete • Széphalom: a kor irodalmi központja, Kazinczy lakhelye „Jót s jól. Ebben áll a nagy titok .Ezt ha nem érted, Szánts és vess,s hagyjad másnak az áldozatot.”

9. Csokonai Vitéz Mihály1773-1805 • Költészete meghatározó az irodalmi hagyomány folyamában • Költészetét jellemzi: • stílusok és hangnemek sokfélesége, stílusszintézis • klasszicista gondolati líra • rokokó dalok • a rousseau-i szentimentalizmus • népies dalok, életképek • a francia filozófusok hatása • műfaji sokféleség

10. Csokonai Vitéz Mihály legfontosabb művei • Leghíresebb költeményei: • Az estve, Konstancinápoly, Tartózkodó kérelem, A tihanyi Ekhóhoz, Magánosság, A Reményhez, A boldogság, Anakreoni dalok, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban • Diétai Magyar Múzsa-verses hetilap • Az özvegy Karnyóné-színmű • Dorottya-vígeposz • Halotti versek

11. Csokonai Vitéz Mihály életének legfontosabb helyszínei és szereplői • 1773. Debrecen, polgári származás • 1780-1795-ig a Debreceni Kollégium legtehetségesebb diákja • Pozsony: Diétai Magyar Múzsa • Komárom: megismerkedik a Lilla-versek ihletőjével, Vajda Juliannával • Keszthely, Tihany , Kisasszond, Csurgó: megélhetését keresi, jelentős műveket alkot • Nagyvárad: végzetesen megbetegszik • 1805. Debrecen: halála