1 / 29

Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés

Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés. Az érzelem komponenseinek szocializációja (Lewis, Saarni). Érzelemkiváltók Érzelmi receptorok (figyelmi folyamatok, arousabilitás, temperamentum befolyásolta viselkedések) Érzelmi állapotok

kerri
Download Presentation

Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés

  2. Az érzelem komponenseinek szocializációja (Lewis, Saarni) • Érzelemkiváltók • Érzelmi receptorok (figyelmi folyamatok, arousabilitás, temperamentum befolyásolta viselkedések) • Érzelmi állapotok • Bizonyos ingerek kiválthatnak érzelmi állapotot (IRM) • Az érzelmi állapot nincs előrehuzalozva, kognitív értékelés következménye • Nincs speciális érzelmi állapot csak arousal • Nincsenek érzelmi állapotok csak kognitív folyamatok

  3. Az érzelmi élmény a leginkább kognitív, nyelv is szükséges hozzá • A kulturális értékek be vannak ágyazva az érzelemről szóló hiedelmek szocializációjába • Az érzelmi élmény azt a fogalmi hálózatot tükrözi, amelyet a gyerek az élete során beépít. Ellátja a gyereket az okok, célok, értékek, társas kapcsolatok és érzelemkezelési hiedelmek hálózatába illeszkedő forgatókönyvekkel • Az érzelmi élményhez szükséges az én (szelf) kialakulása (Lewis)

  4. Érzelemkifejezések • Azok a hiedelmek, amelyek arra vonatkoznak, mit helyes és mit nem tenni egy adott érzelem külső kifejezésekor, a kimutatási szabályok (Ekman) • Különböző stratégiák: minimalizálás, maximalizálás, maszkolás és helyettesítés • Több modalitásban fejezzük ki az érzelmeinket • Az érzelemkifejezés és érzelmi állapot közt kezdetben nincs összefüggés, a fejlődés bizonyos fokán kialakul, majd ismét – tanulás hatására – disszociálhat. (Lewis)

  5. Az érzelmek tanítása-tanulása • A szocializáció módszerei: • Közvetlen útmutatás • Feltételes kondícionálás • Utánzás • Identifikáció • Az elvárások közlése

  6. Az érzelmek népi teóriái • Az érzelmek etnoteóriái arra valók, hogy a normál társas-emocionális tranzakciók megértését és kiváltását segítsék praktikus irányvonalként

  7. Az érzelmek nemi különbségei a szocializáció hatására • Sztereotípiák • Önbeszámolók • Megfigyelések

  8. Az érzelmi élményt illetően • Sztereotípiák: a nők emocionálisabbak • Önbeszámolókban: a pozitív érzelmeket gyakrabban és intenzívebben élik át a nők, a negatív érzelmek közül az önbüntetőket, az empátiában is jobbak. A félelemben (német) és a dühben nincs különbség, megvetés inkább férfiakra jellemző.

  9. Érzelemkifejezések • Sztereotípia: a nők expresszívebbek • Önbeszámolók: a nők expresszívebbnek írják le magukat • Megfigyelés: késői gyerekkor után a nők arckifejezéséből jobban lehet a tartalomra következtetni. A fiúk több dühöt, a lányok több félelmet és örömöt mutattak.

  10. Az expresszív jelzések vétele • Sztereotípia: a nők jobbak. • A vizsgálatok 80%-ában a nők jobbak • PONS-teszttel mérve is a düh kivételével (ezt a férfiak ismerik fel jobban) ugyanezt kapták

  11. A nemi különbségek magyarázata • A kortárs szocializáció szerepe • Családi szocializációs hatások • Intézmények szocializációs hatásai • A nyelv szerepe

  12. A félelem fejlődése

  13. A szeparációs szorongás fejlődése

  14. A gyermek érzelmi fejlődésének modelljei • Lewis modellje az én-tudatos érzelmek kialakulásáról

  15. Malatesta és Wilson modellje • Diszkrét emóciók és kötődés-elméletek összekapcsolása • További mechanizmusok az érzelmi vonások szocializációjában • Az érzelemkiváltók krónikus vagy ismétlődő előfordulása • Speciálisan a mások érzelmeinek krónikus előfordulása (érzelmi fertőzés) • Bizonyos élmények reprodukálása képzeletben vagy felidézéssel • Szülői útmutatások vagy kulturális sztenderdek • A gyermek aktívan konstruál kapcsolatot az érzelmek és bizonyos kimenetelek között.

  16. Az érzelmek funkcionális szemlélete

  17. Az érzelmi vonások patológiás formái (többletpatológia)

  18. Az érzelmi vonások patológiás formában (hiánypatológia)

  19. Az érzelmi vonások ontogenezise

  20. Magai és Hunziker modellje • Az elsődleges kötődés élményei a következő elsődleges érzelmi magokat hagyják maguk után: • elégedettség, • óvatos ellenségesség, • düh, • aggódás/szomorúság Ez az eriksoni 1. szakasz végeredménye

  21. A 2. eriksoni szakaszban: • Az elégedett valószínűleg jól boldogul • Az óvatos ellenséges ha a szülő hatalomérvényesítő: düh, ha szeretetmegvonó: düh-elnyomás, ha érvelő: megkésett kötődési reakció • A dühre hajlamos gyereknél a hatalomérvényesítő szülőnél: düh-szégyen spirál, ha a szülő bűntudatébresztő: bűntudattal színezett düh, érvelő szülő: rehabilitáló hatású • A szomorúságra hajlamos gyerek passzív, a szülőnek nem kell hatalomérvényesítő, bűntudatébresztő vagy szeretetmegvonó technikákat alkalmazni.

More Related