A kultúra szerepe a vidék változásában

1. A kultúra szerepe a vidék változásában G.Fekete Éva CsC MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc

2. Gazdaság és kultúra • a kultúra irreleváns a gazdasági folyamatok alakulásában, kulturális relativitás (Bentham, Marx ) • a kultúra gazdasági erőforrás • globalizáció folyamatok ► kultúrák összeolvadása, multikulturalizmus ►lokális elemek felértékelődése, diverzitás értékként való megjelenése (Schumacher, Laki-Biro, Benko, Appadurai, Harvey ► a kultúra, mint helyi tudás • az indusztriális társadalomból a tudás társadalmába való átlépés + élménygazdaság ► a megtermelt GDP-ből egyre nagyobb mértékben részesedik a kulturális gazdaság és a kreatív ipar ► a területi fejlődés új motorjai (Tamás) ► kulturális termékek és szolgáltatások • az ember, mint cselekvő aktor, egyéni döntéseivel a saját maga és környezete sorsát alakító közösségi lény elfogadásának általánossá válása ► a részvétel, a bevonás, a közösségek erejének felértékelődése ► a kultúra mint közösségformáló erő

3. Vidékfejlesztés és kultúra • A kultúrára alapozott vidékfejlesztés a globalizáció és ezen belül a vidéki térségek átalakulási folyamataiból egyenesen következő új megközelítési mód. • A mögötte álló, a lokális erőforrásokat felértékelő szemlélet általános érvényesülése új esélyt adhat a klasszikus modernizációs folyamatokból kiszorult vidéki térségeknek. • A kulturális gazdaság nem csupán egy új divat, de a vidékfejlesztés paradigma váltásának fontos része.

4. Kultúra-gazdaság Értelmezése: • A kultúra-gazdaság nem egyéb, mint olyan stratégiák összessége, melyek a lokális tudás átalakításával új forrásokat teremtenek az adott térség aktorai számára, azaz a lokális tudás felismerése, konstruálása és értékesítése. (Csite) Területei • a kulturális termékek (könyv, film, zenei alkotás, képző- és iparművészeti alkotások, helyi tudásra alapozott kézműves termékek) előállítása, • az ehhez szükséges nyersanyagok, eszközök termelése, • a kapcsolódó marketing és oktatás • az oktatáshoz tágabban kapcsolódó szolgáltatások, • a kulturális értékekre alapozott, a térségnek sajátos imázst teremtő turizmus Példái: filmgyártásra szakosodott városok, nyári kulturális fesztiválra felfűzött helyi gazdaság (Kapolcsi-medence) Vonzereje : • „csak” a helyi adottságok feltárását és a külső értékrendnek megfeleltető kreatív hasznosítását igényli • legfontosabb szükséges erőforrás az ember, az emberi kreativitás. a kohézió eszköze

5. A kultúra-gazdaság megjelenési szintjei (vidéki) térségekben (Ray) • Az adott helyhez, térséghez kötődő kulturális erőforrások közvetlenül valamilyen termékbe vagy szolgáltatásba, illetve a térség marketingjébe való beépítése ►helyi tudásra alapozott termékek • Külső kulturális elemek bevitelével konstruált térségi identitás térségen kívülieknek eladandó térségi termékekbe való beépítése ►adaptáción alapuló kulturális és kreatív ipar helyi megjelenése • A kultúra tartalmú termékek térségen belülieknek való eladását, a helyi piacot bővítő és egyben a belső térségi identitást tovább erősítő kezdeményezések ►helyi piacbővítő kezdeményezések • A helyi kultúrának innovatív, a domináns fejlesztési gyakorlatoktól különböző helyi fejlesztési utak kidolgozásában való hasznosítása ► sajátos, egyedi stratégiák

6. A kutatás dimenziói • dimenzió: A kultúra hasznosulása a vidék fejlődésében • A helyi meglévő kultúrát tartalmazó piaci termékek földrajzi megjelenése • az Agrármarketing Centrum által nyilvántartott termékek • a falusi turisztikai kínálatban és a térségi marketingben megjelenő, a helyi kulturális elemeket felhasználó fesztiválok • a vidéki turizmus fogadóhelyeinek programkínálata • népi kézművesség. • Adaptáción alapuló kulturális és kreatív ipar vidéki jelenléte. • a kreatív ipar kategóriájába sorol gazdasági tevékenységet első helyen megjelölt vállalkozások előfordulása. • Kultúra tartalmú termékek helyi piacát bővítő közösségi programok. • A domináns fejlesztési utaktól különböző, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és érvényesítésére, a vidékfejlesztés innovációinak adaptációjára és konstruálására alkalmassá tévő kultúra sajátosságai. • Dimenzió: A kultúraközvetítés helyzete a vidéki térségekben • A kultúra-befogadó és -teremtő humán környezet • A kultúraközvetítés intézményhálózatának kiépítettsége

7. Kistáji kultúra-tartalmú helyi termékek • Kiemelkedő néprajzi örökség • Tájházak • Kézművesek • Fesztiválok • Tájtermékek • A valamilyen jellegzetes helyi termékkel bíró és azt kifelé tudatosan meg is jelenítő vidéki települések száma meghaladja a 200-at, ennél lényegesen több lehet a kulturális erőforrásait használó, de az „információs sztrádától” még távol maradó települések száma. Magyarország kistérségeiben a települések átlagos kulturális helyi termék előállítási aktivitása

8. Vidéki fesztiválok(az 5 legnagyobb internetes portálról) • A helyi kulturális örökség turisztikai és fesztivál jellegű imázsteremtési célú hasznosítására egyre több falu, vidékies kistérség törekszik. • Az autentikus és a bár valós elemekben gyökerező, de a helytől idegen, kreált megoldások egyaránt megtalálhatók. • Nehéz ma már újabb, még nem „foglalt” helyi termékszimbólumot találni. • Az események kistáji szinten történő összehangolására csak elvétve van példa. • A hagyomány felelevenítését nem követi a fókuszba állított termék valós előállítása és értékesítése. Így a hagyomány az év egyetlen napjára szorul és nem válik belőle helyi gazdaságélénkítő eszköz.

9. Vidéki turisztikai aktivitás • Szállásférőhelyek • Vendégforgalom • Vendégforgalom 2000 és 2005 közötti változása • Nem regisztrált falusi vendégfogadás Magyarország kistérségeiben a települések átlagos turisztikai aktivitása

10. Kreatív ipar vidéken könyvet, hanglemezt, ipari formatervezést, építészeti, belsőépítészeti terveket, képzőművészeti alkotásokat, grafikai terveket, szórakoztató szoftvereket elállító vállalkozások • A kreatív iparhoz kapcsolódó vállalkozások vidéki megjelenésére a gazdasági centrumokhoz való kötődés, ebből következően erős Budapest, ill. nagyváros centrikusság jellemző. • az országosan közel 40 ezer vállalkozás közel fele Budapesten és csak mintegy 2500 működik vidékies térségekben, • a vidékies kistérségek közül a Bajai, a Csepregi, a Mosonmagyaróvári kistérségek emelkednek ki 100 feletti kreatív vállalkozással, • a kistérségi átlagos megjelenés alapján a vidékies kistérségek közül a Hódmezővásárhelyi és a Karcagi kistérségek emelhetők ki. Magyarország kistérségeiben a kreatív ipar átlagos települési aktivitása

11. A kultúra-befogadó és -teremtő humán környezet • életkor szerinti összetétel, • iskolai végzettség, • foglalkoztatottság • az urbánus kistérségeknek lényegesen jobbak az esélyei a kulturális vidékfejlesztésre. Magyarország kistérségei a kultúra gazdasági hasznosításának humán feltételei szerint

12. Helyi kulturális fogyasztás iránti kereslet + • Anyagi helyzet • Könyvtári forgalom • a kisebb népsűrűségből adódó kisebb kereslet a vidéki népesség demográfiai összetétele, alacsonyabb képzettségi szintje miatti korlátozott kultúrafogyasztással párosul. Magyarország kistérségei a kultúra fogyasztása iránti valószínűsített igény szerint

13. A kultúraközvetítés intézményei • Általános iskola • Művelődési ház • Könyvtár • A kultúraközvetítés hagyományos intézményei visszavonulnak a vidéki térből. • Az egyensúly megtartása, a vidék kulturális potenciáljának növelése ilyen feltételek mellett az új formák megjelenését és elterjedését, vagy a gazdasági hatékonyság egyeduralmával szakító kulturális politika megerősödését feltételezi. • A helyi kultúra megerősítése történhet: • Önálló intézményben. • Egyszerre több funkciót is ellátó intézményben. • Elektronikus információs pontokon és közösségi Internet szolgáltatáson keresztül. • Mobil szolgáltatásokkal. • Központi szolgáltató településeken. Magyarország kistérségei a kultúraközvetítés intézményeinek jelenléte szerint

14. A kultúra, a kreativitás megjelenése a fejlesztési stratégiákban • Magyarországon a kultúra és a területi fejlődés közötti összefüggés felismerése, regionális politikákba való beépítése még nem jellemző. • A vidékies régiók fejlesztési stratégiáiban a kultúra gazdaságra konkrét utalás nincs. • Az országos vidékfejlesztési tervben bár az ezt erősítő intézkedések szerepelnek, maga a koncepció, a lehetőség tudatosítása hiányzik.

15. Javaslatok A kultúrára alapozott fejlesztés hangsúlyosabb megjelenítéséhez a magyar vidékpolitikában szükséges: • a kultúraközvetítés minden települést elérő intézményeinek rekonstrukciója, • átfogó, a vidéki népesség kompetenciának és kreativitásának javítását célzó program, • a helyi kulturális értékek feltárását, dokumentálását, bemutathatóvá tételét támogató program, • a helyi termékek kataszterének létrehozása, az abban szereplő termékek marketingjének támogatása, • a helyi és a konstruált kultúra elemeinek megkülönböztetése, a giccsel, értéktelennel, hiteltelennel szembeni védekezés, • a kreatív ipar vidékre településének ösztönzése, • a helyi termékek, a turizmus kínálatának legalább kistérségi összehangolása, • a kulturális szempontból nagyon lemaradó térségekben animátorok, kulturális-közösségi szervezők munkájának ösztönzése, • a kultúra-alapú kistérségi, ill. vidékstratégiák kidolgozásához példák, módszertani segítség nyújtása.

16. Köszönöm a figyelmet!