Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

1. Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

2. Az izmok működése A statikus munkavégzés közvetlenül az izmok erejétől függ. Nagyobb súly felemeléséhez, viteléhez nagyobb erő szükséges. A dinamikus munkákban, ahol szintén lényeges tényező az izomerő, de bizonyos intenzitás mellett a munkavégzést a szervezet oxigénfelvevő képessége határozza meg.

3. izom ín csont izom rost embrionáli sejtek, össszeolvadás mag miofibrillum szarkomer A vonal H zóna Z lemez M vonal I vonal Z lemez Z lemez aktin: vékony szál miozin: vastag szál A vázizom szerkezete

4. 2 szarkomer hossz Z lemez Z lemez H zóna I vonal A vonal Z lemez H zóna Z lemez Z lemez vékony filamentum vastag filamentum I vonal A vonal I vonal Részlegesen összehúzódott izom Teljesen összehúzódott izom Csúszó-szál elmélet

5. Az izomösszehúzódás ereje A nyugalmi hossz %-a

6. Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O2 kevés) (O2 elég) szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) glikolízis béta - oxidáció oxidatív dezaminálás CORI- KÖR (helyreállítás) oxigénadósság A hemoglobin

7. Az izomrostok fajtái ST FT 1 FT 2 az edzés hatására történő átalakulás Az izomrosttípusok jellemzői

8. receptor érző idegsejt felsőbb agyi központok inger átkapcsoló sejt átkapcsoló idegsejt központi idegrendszer végrehajtó sejt érző idegsejt mozgató idegsejt érző receptor ideg-izom áttevődés végrehajtó izmok A mozgás kivitelezése reflex, reflexív

9. agyvelő gerincvelő metszetek szürkeállomány fehérállomány csigolya test gerincvelő ideggyökér kilépési nyílás Az agy és a gerincvelő keresztmetszete, gerincvelői idegek

10. Felszálló érző és leszálló mozgató pidegpályák

11. szinapszis kinagyítva idegset nyúlványa sejthártya nyúlványvégződés szinapszis ideg-izom áttevődés miofibrillum Az izom beidegzése, működése Motoros- vagy mozgatóegység: egy ideg és az általa beidegzett izomrostok (rost toborzás)

12. E m (mV) axon ingerküszöb izomrost -90 inger curare + inger A véglemez potenciál, az izomsejt aktivációja környezet sejtbelső izomrost + + + + - - - -

13. összehúzódás ideg-izom áttevődés összehúzódás mértéke nyugalom mozgató rostok idő (msec-ban mérve) Az izom aktivációja, rángási görbe elernyedés • Összehúzódási típusok: • izometriás összehúzódás • izotóniás összehúzódás

14. Izomerő fokozása: • a működő egységek számának növelésével • az ingerlési frekvencia növelésével • Az izom- erőkifejtés függ: • Az életkortól és a nemtől. • A rostok vastagságától és vérellátásától. • A működő izmok hosszától. • A résztvevő ME. számától (ME.: motorikus egység). • Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától. • Az erőkifejtés idejétől. • A mozgósítható energia mennyiségétől. • A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától. • A rostok összetételétől. • Az impulzusok nagyságától és erejétől.

15. négyszögingerlés Membránpotenciál vált. Intracelluláris Ca++ konc. izomösszehúzódás időkalibráló jel (100 ms) Az izomsejtek aktivációja

16. Az összehúzódások aktiválási frekvencia függése Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb  inger szummáció). Kontrakcio- szummácio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott Kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott Kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok Jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez.

18. mozgáskordináció