240 likes | 399 Views
Korányi Sándor az ember. Dr. Tóth Tibor Ferenc. főorvos. Szt. János Kórház Belgyógyászati Osztály, Budapest. KORÁNYI SÁNDOR AZ EMBER. Dr TÓTH TIBOR FERENC XIX. DEBRECENI NEPHROLÓGIAI NAPOK 2014. május 26. KORÁNYI FRIGYES NAPLÓJÁBÓL:.
E N D
Korányi Sándor az ember Dr. Tóth Tibor Ferenc főorvos Szt. János Kórház Belgyógyászati Osztály, Budapest
KORÁNYI SÁNDOR AZ EMBER Dr TÓTH TIBOR FERENC XIX. DEBRECENI NEPHROLÓGIAI NAPOK 2014. május 26.
KORÁNYI FRIGYES NAPLÓJÁBÓL: • 1866. június 18-án délben 12 órakor született szerencsésen fiam, ki június 25-én a keresztségben Sándor nevet kapott. • Keresztapja Darvas Antal, keresztanyja Horthy Istvánné sz.HalassyPauline. • Születési helye: Pest, Erzsébet körút 54.
HOROSZKÓPJÁBÓL 1. • Intellektuális érdeklődésű • Pozitív gondolkodású • Törekvései kizárólag szellemi dolgokra irányulnak • Szívesen tanul • Kritikára hajlamos, de mérges szándék nélkül • A barátságban hűséges
HOROSZKÓPJÁBÓL 2. • Szellemi aktivitása nagy • Szívós, nagyon kitartó • Kedveli a szépséget és harmóniát • Munkájában sikeres lesz • Életét a munkája határozza meg és az emberek szolgálata • Sikerorientált ember
ORVOSDINASZTIA SARJA 1. • Nagyapja: Kronfeld-KorányiSebald hírneves orvos volt a Szabolcs megyei Nagykállón. • Édesapja: Báró Korányi Frigyes az első magyar belgyógyászati iskola megalapozója, a Morbus Hungaricus elleni küzdelem apostola, a magyar közegészségügy megteremtője volt. • Édesanyja: Bónis Malvin híres református család tagja. Anyósával Bónis Sámuelnéval együtt elévülhetetlen érdemei voltak Korányi Frigyes szakmai karrierjében. / Majláth gróf rokona /
ORVOSDINASZTIA SARJA 2. • Testvérei: • Malvin / Későbbi Dániel Gáborné / • Anna / Későbbi Soós Elemérné / • Sándor • Frigyes / Későbbi Pénzügyminiszter • Szakmai baráti köre: • Balassa • Bókay • Markusovszky • Hirschler • Lumnitzer
GYERMEKKORA 1. • Helyszínei: Nagykálló /”régi ház”/, Tét /Szabolcs megye/, Péceli birtok /1872-től/, Balatonföldvári családi nyaraló • Iskolája: Kegyes tanítórendiek /piaristák/ Buda-Pesti Főgymnasiuma • Hét éves korában édesanyjának irt kézírásos levele: gömbölyű, gonddal rótt betűk egy ceruzával vont precíz vonalazás mentén, kifogástalan helyesírás! Szüleinek szeretete-tisztelete sugárzik belőle.
GYERMEKKORA 2. • Legjobb iskolai barátja: Bezerédy István, akinek apját éppen Korányi Frigyes kezelte, igy jellemezte barátját: • „ Igen csendes, solid, reális fiú volt, nem sok vizet zavart és nagy szorgalmával pótolta kevésbé fényes tehetségét.” • Egy serdülő véleménye egy mások serdülőről.
GYERMEKKORA 3. • Érettségi után a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Fakultására iratkozott be. • Másodéves medikus korában Lenhossék Mihály mellett dolgozik a II. sz. Bonctani Intézetben. • Rendkívül szorgalmas diák volt. • Édesapjától kapott könyv:Claude Bernard: Introduction é l’etude de la médecineexperimentale/ Bevezetés a kísérleti orvostan tanulmányozásába • Felismerte az élettan alapvető jelentőségét a gyakorlati orvoslásban!
IFJÚKORA 1. • 1888. december 1-én avatták orvosdoktorrá. • Európai tanulmányút állomásai: Strassburg: Goltz „kutyaklinikája”, Naunyn, Loeb, „Sörházi látogatások”fiatalok fóruma volt. • Párizs: Charcot – tanulságos betegdemonstrációkon alapuló előadások, Franck - kitűnő vetítőgép, Munkácsy Mihály, Eiffel torony – nem tetszett neki. • Kezdeti közleményeit németül írja, ekkor merül fel benne a magyar szakszavak megalkotásának gondolata, hogy magyarul is jól érthető legyen. • Aggasztotta a katonai szolgálat alóli felmentése.
IFJÚKORA 2. • 1889-től díjtalan gyakornok az I. sz Belklinikán /évente megújítandó/ • 1890-ben influenzajárvány, 1892-ben kolera-járvány. • 1891-től egy évig az Állatorvosi Akadémia élettani tanszékét vezeti. • Majd ismét Európai körút:München, Nancy, Párizs, Lipcse, Berlin. • Konziliáriusi praxis, magánrendelés eredménye: Váci utca 42.
IFJÚKORA 3. • Megnősül:felesége Kubinyi Margit • Gyermekei: Sándor /fiatalon elhunyt sclerosis polyinsularisban/, Erzsébet /haláláig gondozója, őrangyala/, János, László • 1919-ben elváltak. • 1909 október 1.-én székfoglaló előadás: • 1909-1936 között apja klinikáját vezette.
ORVOSI NOBEL-DÍJRA IS JELÖLTÉK • Nobel Intézet 1964-es kiadványából: • A laudáció kiemeli, hogy a jelölt a vese funkcióinak fizikai-kémiai módszerekkel történő kutatásában, a vér fagyáspont-csökkenésében, a vese károsodásának mérésében kiemelkedőt alkotott, de a legfontosabb lépésnek a fizikai-kémia orvostudományban való alkalmazását jelölte meg. • Az MTA jelöltje volt, de a Nobel-díjat nem kapta meg.
KORÁNYI FRIGYES HÁROM DOLOGTÓL ÓVTA SÁNDOR FIÁT • „Ha intenzíven és eredményesen akar orvostudósként működni, akkor ne bonyolódjék bele a politikába, a közéletbe illetve a közegészségügybe” • A fiú bizony szófogadatlan lett!
FŐRENDIHÁZI BESZÉDE 1. • Az Országgyűlés Főrendiházában 1935. december 19-én vihart kavaró felszólalása erre a legjobb példa: • Kevés a kórházi ágy • Üdvözölte a Társadalombiztosító és az Országos Kamara rendszer megalakítását • Aggasztotta a tbc-halálozás helyzete
FŐRENDIHÁZI BESZÉDE 2. • A születések számának apadása • Aránytalan Budapest és a vidék közegészségügyi ellátása • Szégyen a minden ősszel fellépő Budapesti tífusz járvány • Még egy nagy baj: a parasztemberek életmódja • Magyarország orvosi karán segíteni kell. • A fiatal orvosok éheznek • Szükséges körülmények biztosítása
FŐRENDIHÁZI BESZÉDE 3. • 9000 orvosból 3800 Budapesten dolgozik • Több fizetett alkalmazott orvosra van szükség • A Belügyminisztertől erre megfelelő törvényjavaslatot vár • Igen súlyos probléma a protekció /szakmai tudás legyen a mérce/ • A Belügyminiszter kérje ki az Országos Közegészségügyi Tanács és az Országos Orvosszövetség véleményét.
MILYEN ÖRÖKSÉGET HAGYOTT RÁNK MESTERÜNK? • Korszerű nephrológiai szemléletet • Iskolát teremtett • Megalkotta az etikus orvos modelljét • Napi gyakorlattá tette a deduktív logikát és intuíciót • Az egyetemnek nem szabad politizálnia • Csapatmunkában gondolkodott • Mindannyian az ő köpönyegéből bújtunk elő!
KELLŐEN MEGBECSÜLJÜK-E MESTERÜNK EMLÉKÉT? • Nem igazán! • Emlékének ápolása • Teendőink: Sírjának rendbehozatala • Alakjának, tevékenységének irodalmi megörökítése/színdarab, film, TV-játék stb. /
BÚCSÚJA 1. • Jellemzőek utolsó értelmes szavai 1944. március 20-án reggel: • Azt kérdezte Erzsébet lányától: • „ Kik vannak itt? Magyarok?” • Leánya igenlő válasszal felelt. • „ Tudod biztosan?” • Az újabb megerősítő válaszra így szólt: • „Ha magyarok, hiszed-e hogy jó magyarok?”
BÚCSÚJA 2. • 1944. április 12.-én bal oldali bénulással járó stroke-ot követően elhunyt. • Életét a hazaszeretet, a mindenekfeletti tudomány és a humánum irányította.