A táplálkozás és az egészség szempontjai az élelmiszeripar fejlődésében

1. A táplálkozás és az egészség szempontjai az élelmiszeripar fejlődésében Dr. Barna Mária SE EFK Dietetikai Tanszék 2007.06. 20.

2. A krónikus megbetegedések 30-35%- ának kialakulásáért táplálkozási tényezők a felelősek ok-okozat: A krónikus megbetegedések hosszú látencia után jelentkeznek A prevenció eredményei hosszú idő elteltével mutatkoznak Egészséges táplálkozással növelhető a betegségmentes életévek száma Nutr Rev 1997;55:S42-S57

4. az élelmiszeripar segítse azegészséges étrend kialakítását • egészséges étrend: • a szénhidrátok zöme teljes örlésű gabonából * bőségesen tartalmaz gyümölcsöt, zöldséget • adekvát mennyiségben tejet; sovány húst • a zsírsavak közötti optimális egyensúly • kevés NaCl-t • bőven folyadék

5. Befolyásolja-e ételválasztásunkat a tudatosság, az egészséges táplálkozásra való törekvés?

6. a kiegyensúlyozatlan táplálkozás okai • a táplálkozási ismeretek alacsony szintje • a megrögzött táplálkozási szokások • indolencia • minőség helyett mennyiségi elvárások • az élelmiszerjelölés hiányosságai • a szegénység • az élelmiszerterítés területi egyenetlensége

7. a preventív medicina elvárásai: • élelmiszerbiztonság/diétára szorulók részére is/ • olyan gyártási technológiák alkalmazása, melyek megőrzik az eredeti tápanyagtartalmat • a tápanyag táblázatokba mérés alapján kerüljenek a tápanyag tartalomra vonatkozó adatok

8. a medicina elvárásai • alacsony energia, zsír éskis GI / magas rost/ élelmiszerek • NaCl tartalom csökkentése kenyér, hús és tejipari termékek, konzervek • adalékanyagok számának és mennyiségének csökkentése barna kenyér! • a sütőzsírok, és ipari margarinok TrFA tartalmának korlátozása • nagy n-3 tartalmú olajok

9. élelmiszerek az ismert, alapvető tápértéken kívül rendelkeznek-e • - olyan összetevővel, • - olyan harmonikus az összetételük, hogy elősegíthetik az * életfolyamatok hatékonyabb működését, * szerepet játszhatnak bizonyos megbetegedések megelőzésében, ill. * alkalmazhatók egyes betegségek dietoterápiájában.

10. Funkcionális élelmiszerekcsak feldolgozott élelmiszer • meg kell őrizzék élelmiszer jellegüket • nem lehet kapszula v. por • hozzátartozzanak a normál, mindennapi étkezéshez • csak a természetben előforduló összetevőket tartalmazzanak • speciális hatást fejtsenek ki a szervezet működésére

11. Funkcionális élelmiszerek • tápanyag vagy nem tápanyag összetevőinek köszönhetően bizonyítottan kedvező hatást fejtenek ki a szervezet működésére • Tudományos szervezet 2006-tól • Szabályozás?/Minősítést odaítélő Bizottság?/

12. Melyik élelmiszer összetevőtől milyen kedvező hatás várható? • testsúlycsökkentés: energia csökkentése • zsírtartalom csökkentése • rosttartalom növelése • alacsony glikémiás index • szérum koleszterin: zsírtartalom csökkentése • SFA, TrFA csökkentése • MUFA, PUFA növelése • magas vérnyomás: NaCl csökkentése • vérszegénység: vastartalom növelése folsav tartalom növelése • csontritkulás: Ca tartalom növelése • fogszuvasodás: CH tartalom csökkentése

13. A táplálkozástudomány nagy kihívása: a táplálkozásszerepének helyes értelmezése a krónikus megbetegedések megelőzésében

14. táplálkozástudomány a 20.sz.-ban • nagy felfedezések sora • - vitaminok • - zsírsavak • - élelmi rostok • - antioxidánsok • - mikrotápanyagok szerepe * - funkcionális élelmiszerek

15. felismerték a táplálkozás és a krónikus megbetegedések közötti összefüggést • a század első felében alultápláltság • a század közepétől: - alultápláltság, túltápláltság - cukorbetegség - szív és érrendszeri megbetegedések - daganatok

16. 21. század: táplálkozás és genetikaa génkészlettel a genomika foglalkozik • az egyéni genetikai kód és az étrendfüggő megbetegedések/lehetőség nyílik közbeavatkozásra/ • genetikai fogékonyság: cukorbetegség koszorúér-betegség rosszindulatú daganatok

17. a gének kifejeződésének étrendi szabályozása • a genetikai információt: a gén /DNS/ hordozza • működését a gén kódot nem tartalmazó része szabályozza - gén-expressió /RNS/ • étrendi tényezők: pl.: zsírsavak, fitokemikáliák, eikozanoidok, heterociklikus aminok, SCFA stb.

18. nutrigenomika • új tudományterület: milyen szerepet játszanak a tápanyagok a gének expressziójában /kifejeződésében/ • hogyan módosítják a tápanyagok a gének érvényre jutását

19. géntechnológia a táplálkozási és biokémiai kutatásokban • melyek a hatékony étrendi komponensek • hogyan, hol, mikor gyakorolnak hatást • vannak e hátrányos következmények • milyen mennyiségben és kombinációban kell fogyasztani • étrendi ajánlás változás: - a genetikai profil - a nem - az életmód

20. az embernek kb. 30-40 000 génje van a gének kifejeződését befolyásolják: SFA, oxidált lipidek, n-6/n-3 PUFA, heterociklikus aminok, retinoidok, növényi szterinek, vas, szelén, leucin, kevés nélkülözhetetlen aminosav • a genom nem változatlan /mutáció/

21. ha sikerül meghatározni a genetikai kód és az étrendfüggő betegségek közötti kapcsolatot: - a kockázat már fiatal korban tisztázható - étrend változtatás növelheti az élettartamot javíthatja az életminőséget.

22. minőségi éhezéshez vezet: a táplálék összetevőinek rossz aránya a nem kellően változatos az egyes élelmiszercsoportokat mellőző étrend más életmódbeli tényezőkkel terhelve, megnöveli a krónikus, táplálkozásfüggő megbetegedések kockázatát nem a klasszikus hiánybetegségek jelentenek táplálkozási kockázatot

23. halálozás /csökkent/évente 37 000 – 40 000-rel vagyunk kesesebben

24. a népesség száma (ezer fő)Magyar statisztikai évkönyv 2004. KSH 2005.

25. az EU-ban a legkedvezőtlenebb halálozású országok között vagyunk • Magyarországon kívül csak a volt Szovjetunió 8 utódállama tartozik ebbe a csoportba 2003-as WHO besorolás

26. születéskor várható élettartam (nőtt)

27. a II. kerületben a nők várható élettartama elérheti a 80 évet • „Mintegy két évtized szükséges ahhoz, hogy hazánk népességének élettartama elérje az EU – 15-ök – népességének jelenlegi 78,3%-os átlagát” • nagyok az életkilátások társadalmi különbségei • MTA Orvosi Demográfiai Munkabizottság • MOTESZ Magazin 2004;2:46-47.

28. a halálokok %-os megoszlása /2004/Magyar Statisztikai Évkönyv KSH 2005.

29. morbiditási adatok 2003-2005>150 000 40-70 év OALI

30. kedvezőtlen halandóság okai • nagy a 30-60 év közötti férfiak halandósága • a rosszindulatú daganatok és a 100 000 lakosra jutó tüdőrák, ajak-, szájüreg és garatrákokozta halandóság az egész világon itt a legmagasabb

31. Daganatok: Mo-on 25 év alatt 250%-kal nőtt a szájüregi rák EU.-ban • száj, ajak, garat gége 1. hely • tüdő 1. /világon/ • nyelőcső 5. • gyomor 3. • vastagbél 4. • végbél 1. nő • hasnyálmirigy 1.

32. kockázat növelő és preventív tényezők

33. Számos potenciálisan antikarcinogén: karotenoidok, C-, E-vit., élelmi rost, szelén, fitokemikáliák: indolok, flavonoidok, fenolok, növényi szterolok, glukozinolátok, izotiocianátok stb.Együttesen hatékonyak; egyes vegyületek kiemelésének (étrendkiegészítők) nincs reális alapjaMahan LK,Stump SE: Krause’s Food, Nutrition, Diet Therapy Saunders Comp.1996.

34. keringési rendszer halálozás az EU átlag közel duplája kockázati tényező: • magas vérnyomás • cukorbetegség • zsíranyagcsere betegség • elhízás • dohányzás • alkoholizmus • egészségtelen táplálkozás • mozgásszegény életmód

35. morbiditási adatok % • magas koleszterin • év férfi nő • 40 - 49 4,8 3,4 • 50 - 59 10,4 10,1 • 60 - 69 12,3 14,8 • A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek a

36. kockázat növelő és preventív tényezők

37. morbiditási adatok % • magas vérnyomás: • év férfi nő • 40 - 49 17,8 23,5 • 50 - 59 36,0 46,2 • 60 - 69 52,1 62,4 • A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai; • Balogh S. Metabolizmus 2005,4:A2-,7.

38. magas vérnyomás - táplálkozási tényezők kockázat növelőpreventív • energia Ca, K. Mg, • NaCl élelmi rost zöldség, * SFA gyümölcs, hüvelyes • alkohol növényi fehérjék * dohányzás fizikai aktivitás

39. magas vérnyomás • a koszorúér bet. : 58%-ban • a stroke: 72%-ban igazolható • megfelelő th.-val /<140/90 Hgmm/ a szív és érrendszeri halálozás >20%-kal, a stroke kalálozás >40%kal csökkenthető

40. morbiditási adatok % • diabétesz • év férfi nő • 40 - 49 2,7 1,8 • 50 - 59 6,2 5,2 • 60 - 69 9,3 9,3 • A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai

41. nőtt a cukorbetegek száma • minden 13. nő • minden 16. férfi cukorbeteg • idős férfiak között 20%-kal nőtt a a gyakorisága OLEF 2003

42. Az elhízás gyakorisága; TTI normál érték: 18 - 25 • Az Első Magyar Reprezentatív Táplálkozási vizsgálat a felnőtt férfiak 58%-ának, nők 61,7%-ának nagyobb a TTI • gyermekeknél 5 -15%-ra becsülik

43. Nemzeti stratégia az elhízás megelőzésére /USA; érvelés/ • az elhízottak között 2x gyakoribb a szívbetegség és a magas vérnyomás • 5-9 kg túlsúly~ 2x gyakoribb a diabetes • a cukorbetegek 80-85%-a elhízott • a 18. életév súlyát >10kg-mal meghaladó súly a menopauzában 2x-re növeli az emlőrák kockázatát • 1kg-nyi súlygyarapodás 9-13%-kal növeli az ízületi betegségek kialakulását SGWebsite@osophs.dhhs.gov

44. Az alkoholfogyasztás • Az alkohollal összefüggő halandóság is kétszerese az Európai Uniós átlagnak • nők 3%-a • férfiak 18%-a fogyaszt egészségkárosító mértékben alkoholt • Az alkoholisták számaa májcirrhosisban elhaltak számából becsülve800 000-1 000 000.

45. krónikus megbetegedésekvezető halálokok szoros összefüggés: * mit eszünk • mit iszunk • mit lélegzünk be • hogyan töltjük szabadidőnket

46. a kockázati tényezők kialakulása megelőzhető • a krónikus nem fertőző megbetegedések többsége jelentősen csökkenthető Kulcsszerep: • egészséges táplálkozás • „ életmód • kialakítása közös feladat

47. köszönöm a figyelmet

48. magyarok formálták át a 20. századotzene és matematika • Puskás Tivadar telefonközpont • Zipernowszky Károly váltóáram • Gold-Márk Péter színes televízió • Neumann János első elektronikus programozású számítógép • Kemény János kötötte össze a számítógépeket az e-mail hálózattal • Simonyi Károly WINDOWS WORLD szövegszerkesztő