100 likes | 175 Views
Intenzív utógondozás: lehetőségek és kockázatok a pártfogó felügyelői alaptevékenységek tükrében Dr. Kunfalvi Zoltán főigazgató Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata. Az utógondozás szerepe és fontossága az Igazságügyi Szolgálatnál
E N D
Intenzív utógondozás: lehetőségek és kockázatok a pártfogó felügyelői alaptevékenységek tükrében Dr. Kunfalvi Zoltán főigazgató Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Az utógondozás szerepe és fontossága az Igazságügyi Szolgálatnál Dr. Kunfalvi Zoltán, KIMISZ Főigazgató
Tett program az áldozatokért és a tettesekért • A KIMISZ által megvalósított alprojektek: • Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése • Közösségi Foglalkoztató fejlesztése • Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése • Elítéltek több szakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modelljének kialakítása
Utógondozás, mint pártfogó felügyelői alaptevékenység • Bv. jogi intézmény és nem büntetőjogi intézkedés • Önkéntes alapon vehető igénybe • Kizárólagos tartalmi eleme a támogató funkció • Célja: • a szabadságvesztés letöltését követő beilleszkedés elősegítése • A bűnismétlés kockázatának csökkentése
Utógondozás, mint pártfogó felügyelői alaptevékenység • Két szakasz • 1. Börtönpártfogás • évi pártfogói reform: a börtönpártfogás jogszabályi alapjának megteremtése • 2. Utógondozás (szabadulás után) • Nem részesülhet a szolgáltatásban: • - Bv. intézetben lévő előzetesen letartóztatott, • Javítóintézetben lévő előzetesen letartóztatott, • Közérdekű munka büntetés szabadságvesztésre történő átváltása esetén az elítélt és a szabadult, • Pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt, valamint az abból szabadult.
A projekt eredményei Eredmények: Intenzív utógondozásban részesült: 1254 fő Szolgáltatási alkalmak: Szabadulás előtt: Szociális ügyintézés: 2107 Egyéni esetkezelés: 4153 Szabadulás után: Szociális ügyintézés: 323 Egyéni esetkezelés: 295
Kockázatok • A csökkenő humánerő-forrás kapacitás mellett: • Eredmények fenntarthatósága • A kialakított együttműködések elsorvadása • Megvalósuló módszertani újítások beépítésének nehézségei az alaptevékenységbe
Lehetőségek • Az alprojekt eredményeinek maximális fenntartása • Az alprojekt országos szintű kiterjesztése • Alaptevékenységbe a módszertani újítások beépítése • Következő tervezési ciklusban (2014-2020) a stratégiai fejlesztési dokumentumokba bővíteni a szabadulás utáni reintegrációs szolgáltatásokat (pl.: félutas házak) • A társadalmi szemléletformálásra nagyobb hangsúlyt fektetni, a helyi közösségeket támogatni a befogadás érdekében.