Kórházi szociális munka (összeállította: Pattyán László)

1. Kórházi szociális munka(összeállította: Pattyán László)

2. Rövid történet • 1894 Royal Free Hospital (Jótékonysági Társaság Hölgyei) • 1905 Boston (először alkalmaznak szociális munkást a kórházban feladata az egészségügyi ellátás kiegészítése) • Hazai történet (szociális nővérke) a szociális problémák egyik lehetséges kezelési helye a kórház. Sok szociális ellátási terület medikalizálódik.

3. Megközelítések, modellek • Biomedicinális (A kórházban gyógyítani kell. Az orvos atya szerepe) • Szocioszomatikus (mindenki tegye a dolgát…) • A beteg partneri szerepének kialakulása • Az egészségi állapot komplex felfogása (minél betegebb a társadalom, annál kisebb értékű a rendelkezésre álló erőforrás) • Az egészségügyi s a szociális problémákat szét kell választani (orvos gyógyítson, szociális gondozzon) • Holisztikus (az egészség WHO általi megközelítése)

4. Miért kell a szociális munka a kórházakban? • Nő az egészségügyi állapot szociális dimenziójának jelentősége • Megváltozott a népesség korösszetétele (idősödő társadalom) • Átalakuló egészségügy: - egyre többet tud egyre kevesebből - specializáció (egy betegséghez több szakember kell) - Magas technikai színvonal – gyógyításcentrikus – ha nem kell gyógyítani, akkor mehet „haza” (TB finanszírozás) - új profilú tevékenységek megjelenése (betegjogi képviselő, elégedettség, adminisztráció növekedése, stb.)

5. Problémák • A szakmák eltérő története, értékrendszere • Az egészségügy szemléletrendszere (szakmák kasztosodása) • A piaci ráció miatt egyre nyűgösebbé válik minden további szakma jelenléte (orvos, ápoló)

6. Problémák • Időélmény különbözőségei • Eltérő prioritások az ágazatok struktúrájában, finanszírozásában • Kinek a dolga? Ki fizeti? • Kompetencia (ki dönt elhelyezésről, hazaadásról, kliensről?)

7. Együttműködés formái • Autoriter • Mátrix • Konzenzusos kollaboráció Az interdiszciplináris TEAM jellemzői - jobb együttműködés - kevesebb szakmai presztizsharc - hatékonyság, rugalmasság - hatásosság - kevesebb kommunikációs gát

8. Ha bent foglalkoztatják… • A betegek (dolgozók) elérhetik • A finanszírozás miatt bizonytalan a státusa • Vagy jó kapcsolati hálózat, vagy alávetett szerep • Első a szervezet érdeke, második a beteg, szoc. munkás… • A kereteket maga feszegeti ki (Na mit akar itt csinálni – egyéni kompetenciák, rátermettség)

9. Ha kívülről megy be… • Dominál a kliens érdeke • Könnyebb a megfelelő szakmai munkát biztosítani • Testidegen, szervezetidegen lehet a rendszernek • „Mikor mehetek?” – A betegek elérésének problémái

10. Jogszabályi környezet • Leginkább kívánalmak, ajánlások • 60/2003 (X.20.) ESZCSM rendelet • 1997.évi XXXI. Tv. 94 § (3) (d). Speciális szolgáltatás a szülészeti, gyermekgyógyászati osztályokon - szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák… - gyermekek elhanyagolása, bántalmazása • Gyvt 17.§ (2), 24.§ (3) Jelzési kötelezettség írásban bántalmazás, elhanyagolás észlelésekor

11. Eljárások - ajánlások • Ha bent dolgozik, akkor tartson kapcsolatot a gyermekjóléti központtal • Ha külső alkalmazott, akkor kössenek írásbeli együttműködési megállapodást 15/1998 (IV. 30.) NM rend. • A kórház vállalja, hogy heti 4 órában fogadóórát és helyiséget biztosít, az adatokat rendelkezésre bocsátja (Módszertani ajánlás)

12. 2003-ban… (Magyar 2004) • 157 kórházból 99-ben volt szociális munkás (216 fő mindenkivel együtt) • Legjobb a lefedettség: Győr, Bács – Kiskun, Hajdú, Pest megyékben • Legrosszabb: Veszprém (33%), az állami és az országos kórházak • 69% szakirányú végzettséggel, • 54%-uk szociális munkás

13. 2003… • 85% más munkakör mellett látja el a szociális munkát • 89%-nak az ápolási igazgató, vagy a kórházigazgató a munkáltatója • 6,3%-uk dolgozott TEAM-ben • 20% egyedül van • A többiek dolgozhatnának együtt, de nem teszik…. • Évente 200 feletti esetszám

14. Feladatok • Főleg adminisztratív feladatokat látnak el, eseti kapcsolatrendszerrel • Rossz infrastukturális feltételek mellett • A TEAM-ben való dolgozás esélye a krónikus osztályokon nagyobb • A feladatok komoly tudást, gyors adminisztratív eljárásokat, nagy teherbíró képességet igényel

15. Feladatok… • Közetlen segítségnyújtás (76,5%) • Kórházon belüli érdekvédelmi feladatok (13,8%) • Szociális rizikótényezők szűrése (28,3%) • Betegjogi felvilágosítás (82%) • Önsegítő csoportok szervezése (11,7%) • Oktatás, továbbképzés (45%) • Pszichoszociális feladatok (alacsony) • Pszichoszociális felmérés (10%) • Egészségvédelem, prevenció (8,3%)

16. Munkakörülmények • Rendszerközi állapot. Nincs továbbképzés, szakmai ismereteket nyújtó képzés. Nincs szupervízó… • Eszközellátottság: - fogadó helyiség (49%) - számítógép (46%) - nyomtató (41%) - közvetlen vonal (39%) - fénymásoló (32%) - közvetlen szám (15%) - saját szekrény (19%)

17. Kérdések – megoldások 1. • A szakmai protokollok, eljárások erősítése, rögzítése (félő, hogy a kórházak elriadnak a feladattól) • Legyen hasznos a kórháznak (félő, hogy az intézményi érdekeknek vetik alá, ISO, zöld szám, vizitdíj, …. Csatolt feladatok)

18. Kérdések – megoldások 2. • Ha nincs bent – nem ismerik, nem fogadják el, honnan kell bejárni? (gyermekjólét?, családsegítő?, önkormányzat?...) • A problémaészlelés az egészségügyiek dolga. Valóban felkészültek rá?

19. Kell foglalkoztatni • Ápolási osztály, intézet • Drogambulancia • Gasztroenterológiai rehabilitációs osztály

20. Szükséges • Dialízis központ • Rehabilitációs osztály • Hospice, palliatív gondozás • Belgyógyászat • Pszichiátria, addiktológiai gondozó • Gyermekgyógyászat, rehabilitáció

21. Elérhető • Infektológia • Immunológia, allergológia • Pszichiátriai gondozó • Nefrológia • Tüdőosztály • Geriátria

22. Szociális munka az egészségügyben (USA)Jellemzők karakterisztika • Az önálló munkát meghatározó két fő faktor: - bürokratikus kontroll, elvárások - az egészségügyi személyzet elvárásai • Komplex szolgáltatás, vagy komplex team

23. Alkalmazási területek (USA) • Alapellátás • Szakellátás • Közösségi egészségügyi/mental health clinics • Iskola-egészségügy • Ápoló otthonok • Hospice • Rehabilitációs intézmények • Otthonápolási szervezetek

24. Néhány alkalmazási terület (USA) • Dialízis centrumok (MA) • 120 ellátott feletti ápoló otthonok (BA, MA) • Otthonápolási és hospice szervezetek (BA. MA) • A minőségbiztosítási rendszerek előírják az elbocsátás tervezést a kórházakban, de nem írják elő ki csinálja ezt. - nagyvárosokban elsődlegesen (MA) - kistelepüléseken, vidéken (BA)

25. Szociális munkások nemzeti egyesülete küldetésnyilatkozata az egészségügyi szociális munkáról (NASW 2003) • Az egészségügyi szociális munka célja: - Hozzájárulni egyének, családok működéséhez, amikor változások következnek be betegségük, fogyatékosságuk, képesség kiesésük miatt pszichikai, mentális státusukban, vagy szociális szerepükben - Megelőzni szociális és emocionális problémákat melyek akadályozzák a fizikai és mentális egészséget, vagy a megfelelő kezelés elvégzését

26. Szociális munkások nemzeti egyesülete küldetésnyilatkozata az egészségügyi szociális munkáról (NASW 2003) • Az egészségügyi szociális munka célja: - Azonosítani a problémákat, akadályokat a közösségi ellátásban, együttműködni a helyi ellátásban dolgozó szervezetekkel és intézményekkel, kiterjeszteni a közösség kapacitását az adekvát segítség biztosítása érdekében • A szociális munkások szolgáltatásokat biztosítanak, szerveznek, ellenőriznek azokra a problémákra, melyeket a kliensek magukkal hoznak (szociális érzelmi és környezeti problémák) • Alkalmas egészségügyben dolgozó szakemberek a pszichológiai problémák felmérésére és azonosítására melyek meggátolják a hatékony orvosi kezelést

27. Feladatok értelmezése akut osztályokon • A betegség mint azonosított egyedi probléma, esemény • A beteg kórházba szállítva, meggyógyítva, haza bocsátva • A szociális munkás feladata a hazabocsátás tervezése • Kimenet szabályozott – a cél a visszaesés (visszakerülés) csökkentése

28. Feladatok értelmezése krónikus osztályokon • Komplex szemlélet – egymással összefüggő faktorok • A betegség biopszichoszociális felfogása • Az egészségügyi szervezetben folyamatos együttműködés • A kórházaknak a közösség (alap) ellátás rendszeréből kell kiindulni • A szociális szolgáltatások az egészségügy és a krónikus betegségek megközelítésén alapulnak • Szociális munkások „átvivő, átfogó” szerepe

29. Egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés jellemzői (2003) • Az ország roma népességének 18,6%-a él olyan helyen, ahol nincs háziorvos • A települési hátrány, a szegénység összeadódhat az egészségügyi ellátás hiányával • Több, mint 100.000 roma él halmozottan hátrányos szituációban (szegénység, munkanélküliség, háziorvos hiánya)

30. Lefedettségi index (egy orvosra hány lakos jut) • Kisebb községben kevesebb lakos jut egy orvosra • Nyugdíjasok, munkanélküliek, romák arányát tekintve minél nagyobb a csoportok rátája, annál kevesebb lakos jut egy orvosra! • Az index a legalacsonyabb a hátrányos helyzetű településeken

31. Ahol nincs háziorvos • A háziorvossal nem rendelkező települések idősebbek, a munkanélküliek száma magasabb • A lakosság 5,9%-a él olyan helyen, ahol nincs háziorvos (idősek 6,1%-a, 128.000 fő) • A romák 18,6%-a él olyan helyen ahol nincs háziorvos

32. Praxisok • A háziorvosok 84%-a dolgozik egy településen • Egy orvos által ellátott települések maximális száma 8. • Terhelések: - kis betegforgalom, alacsony terhek 24,4% - átlagos terhek 24,3% - magas ellátási, alacsony ügyeleti idő 16,5% - több településen ügyel, kis ellátási idő 6,7% - több településen, nagy ellátási idő 8,8% - egy településen, minden teher magas 19,3%

33. Terhek- ellátási terület • Kis betegforgalom, alacsony terhek – főváros, megyei jogú városok • Több település, magas ügyeleti idő – legkisebb települések, ahonnan átjárnak az orvosok az ellátatlan helyekre • Egy település, magas terhek – közepes településeken

34. Ellátási idő

35. Felszereltség • A vidéki praxisokban több a fiatal orvos • A fiatalok több romát látnak el • A fiatalok felszereltsége jobb

36. Rejtett megkülönböztetés • A betegek szociális deprivációja – az orvos kisebb költségű vizsgálati palettát nyújt, átlag alatti kommunikáció, magas a konfliktusok száma - szakmai látásmód és társadalmi látásmód összekeveredése (alacsony költségű vizsgálatok alacsony státusú betegeknél – hajléktalan szív ultrahangos vizsgálata)

37. Beteg érdekérvényesítő képessége • Alacsony státusú betegek helyben, alacsony költségű vizsgálatokban részesülnek • Nem a rendelő felszereltsége számított, hanem a beteg státusa • Jó érdekérvényesítő – „élősködő páciens” • Magas rizikójú – „rosszul kooperáló”

38. Ellátás szintje, helye

39. Konklúzió • A több településen dolgozó, leterhelt orvosok, akik a legszegényebb réteggel dolgoznak, kétszer gyakrabban részesítik a szegényeket magas eszközszintű vizsgálatban, mint a magas érdekérvényesítő potenciállal rendelkezőket! • Akik elsősorban a magas érdekérvényesítőket részesítik előnyben, a depriváltak rizikófaktor – csökkentő potenciáját alacsonynak értékelik

40. Ha alacsonynak értékeli a rizikófaktor csökkentő potenciált, akkor alacsony költségű vizsgálatot kap a beteg (az alacsony szociális státusúak) • Utánkövetés – státus független, szakmai, személyes preferenciák szerint

41. Roma népesség egészségi állapota