Download
1 / 25
250 likes | 350 Views
Város és vidéke elmozdulás a közösségi kormányzás felé Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese. EGTC – Pons Danubii konferencia 2014. Február 21. Tata. I. Mi a probléma?. Alkalmazkodási kényszer.
E N D
Város és vidékeelmozdulás a közösségi kormányzás feléBencsik Jánosa Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjeaz MFGI igazgató-helyettese EGTC – Pons Danubii konferencia 2014. Február 21. Tata
Alkalmazkodási kényszer Kvantitatív módon is kimutatható éghajlati módosulás. Ökoszisztéma szolgáltatások degradációja. Erőforrás- és ásványkészlet szűkösség. Ivóvíz ellátási és élelmezési kockázatok. Társadalmi egyenlőtlenség lendületes növekedése. A pénzügyi, gazdasági, politikai, informatikai, kommunikációs erőforrások erőteljes koncentrációja. A természeti erőforrások feletti rendelkezés jogának felülírása a tőkeérdekek által. Az intézményesített bizalmi tőke megrendülése. Geopolitikai instabilitás fokozódása.
Megbomlott egyensúly • A globális és hazai szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. • A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása. • A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. • A változások nem a földi életet, hanem „csak” annak ma ismert rendszerét veszélyeztetik. • Fel kell ismernünk az egymásba foglalt rendszerek természetét: a gazdaság a társadalom alrendszere, amely pedig a természet adta kereteken belül működhet. • Nem környezetvédelmi intézkedésekre, hanem teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség.
Értékváltásra van szükség • A jövőbeni fejlődést nem lehet a természeti erőforrások korlátlan felhasználására, a társadalmi erőforrás-megújító intézményrendszer leépülésére, illetve a pénzügyi eladósodásra alapozni. • A legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. • A belátáshoz viszont kellő tájékozódás, összefüggésekben, rendszerben történő gondolkodás szükséges.
Értékőrzés és értékkövetés I. Befektetés a humán tőkébe: vissza kell találnunk a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlás helyett át kell térnünk a takarékos, értékvédő fogyasztásra. Helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését. Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges.
Értékőrzés és értékkövetés II. Befektetés a természeti tőkébe: természeti kincseink megőrzése és tartamos használata, melynek során meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk. Befektetés a gazdasági tőkébe: A hitelezőinktől, a külpiacoktól, a transznacionális befektetőktől, uniós támogatásoktól való függésünk mérséklése, és a nemzeti vagyon gyarapítása. A helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének kialakítása.
Sérülékennyé váltunk Az éghajlatváltozás és az erőforrás-válság nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket – különösen a gyors változásokhoz – jószerével elvesztettük. A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól, hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem. A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.
Nemzeti alkalmazkodási stratégiára van szükség • Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség • Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: - az élelmiszer önrendelkezés biztosítása - az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása - az energiafüggésünk csökkentése - vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása - katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése - kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra - demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése - a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén
Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra? • Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. • Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. • A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenek • A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.
Alkalmazkodási modell sematikus ábrája Célrendszer: fenntarthatóság megteremtése Csete (2012)
Város és vidék szembeállításának célja és kockázatai Mindenkori célja a nemzeti közösséget megosztó, az érdekkülönbségeket felnagyító és előtérbe helyező szabályozási falak felhúzása, mely végső soron kiszolgáltatottá teszi az egymástól elválasztott közösségeket. A magyar élelmiszergazdaság állapota alapvető módon meghatározza a városi közösségek életminőségét – emelkedő élelmiszerárak, egyre silányabb termékek. Miközben a városi közösségek egyre többet kénytelenek költeni élelmiszerre, addig a magyar falu a mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb bevételhez jut. Amennyiben a falusi közösségek elveszítik megtartó erejüket, akkor nem csak az élelmiszer-előállítás kerül veszélybe, hanem olyan társadalmi konfliktusok is felerősödnek, amelyek kezelésére az országnak nincsenek eszközei.
Újra kell gondolni, hogy hol élünk, hogyan és miből A saját erőforrások fenntartható használatára ösztönző, helyi közösségek megerősítését szolgáló gazdaságpolitikára van szükség. A családi gazdaságok és kisvállalkozások számára méltányos versenyfeltételeket biztosító értékesítési, hitel- és földbirtok-politika kell. Elengedhetetlen, hogy a helyi termékek kínálata szélesedjék, a termelés, feldolgozás és értékesítés jogi szabályozása egyszerűsödjék. A falusi turizmust szabályozó jogi kereteket helyre kell állítani. A közétkeztetés joga a helyi közösséget illesse meg. A helyi termékfejlesztés nem csak gazdasági cél, hanem társadalmi integrációs kérdés is.
A közösségi kormányzás felé Magyarország nemzeti erőforrásainak fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha a feladatból meghatározó részt vállalnak az erőforrásokat használó helyi közösségek, és az önszerveződő közösségi kormányzás sikeres intézményeit alakítják ki.
Helyi társadalmak reneszánsza Vissza kell szerezni a helyi közösségek természeti erőforrások feletti ellenőrzésének és rendelkezésének jogát. A legfontosabb szabályozó erő, mely együttműködésre és kölcsönös segítségre ösztönöz, a lelkekben élő rend. A Rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában. Ehhez képest a rendszer csak egy beszűkült részlet, mely csak töredékesen tartalmazza a Rend ismertetőjegyeit. Ha a helyi közösségek visszaszerzik az önrendelkezés szellemi és anyagi eszközeit, akkor a létfeltételek megóvása szempontjából jobb döntéseket fognak hozni. Mindez véget vethet a tőkéstársaságok világuralmának és magával hozhatja a helyi társadalmak reneszánszát.
Tervezett munkálatok A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása Dekarbonizációs pályák finomhangolása A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása
Természeti erőforrás kataszter (TerEK) • A természeti erőforrások egészére vonatkozó, azok aktuális mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó egységes, járási és települési szintű adatbázis. • Feladata, hogy területi szintű értékelést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről. • Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer erőforrásainak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.
