Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Regionális fórum Miskolc, 2008. november 14. Dr. Szili Katalin, az NFFT elnöke

2. NFFT létrehozásának körülményei Alapvető ok: • Az ökológiai válság mélyülése és az erre válaszként megjelent nemzetközi folyamatok. • Az ökológiai lábnyom és Élőbolygó jelentés szerint ma már meghaladtuk az egy bolygónyi földhasználatot.

3. NFFT létrehozásának körülményei A közeli napokban mutatta be a WWF a legújabb Élő bolygó jelentését, mely szerint • 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes • a Föld országainak háromnegyede ökológiai adós • A bolygó biokapacitásának felét 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) használja

4. Élőbolygó jelentés • A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna. • Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni. • Magyarország 40. a sorban, kicsit jobb, mint az előző jelentésben. Ez csupán annyit jelent, hogy más országok fogyasztása a miénknél gyorsabban nőtt.

5. Élőbolygó jelentésÚj index: VÍZLÁBNYOM • A VÍZLÁBNYOM azt mutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt , hogy az életszínvonaluk biztosításához szükséges termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik. • Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, az Egyesült Államok lakói ennek dupláját, Magyarország a 126. helyen található évi 750 ezer literrel.  • Jelenleg már 50 ország küzd vízhiánnyal.

6. Fontosabb mérdföldkövek • 1971.Római Klub jelentése: A növekedés határai • 1972. Stockholm: Első Környezetvédelmi Világkonferencia • 1983. Brundtland Bizottságlétrehozása • 1987. “Közös jövőnk” c. Jelentés elfogadása • 1992.Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rióicsúcs (Éghajlatváltozási Keretegyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Agenda 21) • 2002.Fenntartható Fejlődési Világkonferencia - Johannesburg

7. Fontosabb mérdföldkövek • 1997 – Amsterdami Egyezmény - az EU környezetpolitikája fő célkitűzése a fenntartható fejlődésre való törekvés • 2001 – Göteborg: EU Fenntartható Fejlődésért Stratégiája • 2005 – Megújult Fenntartható Fejlődésért Stratégia

8. NFFT létrehozásának körülményei • A Megújult Stratégiában az EU felkérte tagországait, hogy amelyeknek nincs még nemzeti stratégiájuk, azt 2007. június 30-ig készítsék el • Javasolta, hogy az elkészítés folyamatát, és azt követően a végrehajtást segítendően hozzanak létre Fenntartható Fejlődési Tanácsot a társadalmi szereplők bevonásával.

9. NFFT létrehozásának körülményei • 2007-ben az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága az MTVSZ- szel közösen, a FES támogatásával vitasorozatot szervezett a fenntartható fejlődés koncepciójának, főbb tartalmi elemeinek értelmezéséről. Tapasztalat: az FF sokféle értelmezése. • E sorozat keretében fórum a parlamenti pártok szakpolitikusaival. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy létre kell hozni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot.

10. NFFT létrehozása • A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre. • Fő tevékenységi területe a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

11. NFFT összetétele • A tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke • Tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői. • A tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.

12. Az NFFT tevékenységének irányai • A NFFS megújításának kezdeményezése, a fenntartható társadalom megvalósítását célzó hosszú távú program kialakítása széleskörű társadalmi párbeszédben • Az OGY elé kerülő egyes programok, jogszabály-tervezetek fenntarthatósági szempontú véleményezése • A társadalom ismereteinek bővítése, tudatosságának növelése a fenntartható fejlődésről • A fenntartható fejlődést elősegítő nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás

13. Fenntarthatósági Jelentés Magyarországról • A Tanács mellett megalakul a Szakmai-Tudományos Munkabizottság, amelyben külső szakértők is részt vehetnek • Tanács döntött arról, hogy Fenntarthatósági Jelentést készít Magyarországról, amelyet jövő év őszén fog nyilvánosságra hozni

14. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Köszönöm a figyelmet! Dr. Szili Katalin