Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében

1. Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2. A korrupció természete • Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők! • A társadalomban és intézményeiben uralkodó morális állapotok • Szolgáltatások-ellenszolgáltatások stabil struktúrája • Büntetlenség pszichológiája • Erős kooperatív kapcsolat

3. A korrupció Magyarországon I. • TI korrupció érzékelési indexe (CPI): Pontszám: 4,7 (2009: 5,1) Helyezés: 50. (2009: 46.)

4. A Korrupció Magyarországon II. • A vesztegetettek több mint 90 %-a (ön)kormányzati szereplő, a vesztegetők 60%a az üzleti szféra, 32%-a egyéb intézmény képviselője, 8 %-a (ön)kormányzati szereplő. • A vesztegetettek 48 %-a nem vezető beosztású, 52 %-a vezető vagy vállalkozó. A vesztegetőknél ez az arány 59:41 • A korrupciós szolgáltatás 89%-ban nem anyagi, ellenben a korrupciós jutalék 93%-ban anyagi jellegű.

5. A Korrupció Magyarországon III. • A korrupciógyanús esetekben részt vevő intézmények rangsora: rendőrség (34,5%), minisztériumok (32,2%), önkormányzatok (18,7%), VPOP (11%), APEH (5,2%), bíróság (3,2%) • Korrupciós esetek típusai: ellenőrzések (44%), közbeszerzés (20%), engedélyek (15,2%), állami támogatás (1,4%), egyéb (19,4%).

6. A Korrupció Magyarországon IV. • Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek feltételezése szerint az egyes szabályelkerülés gyakorisága:

7. Közérdekű bejelentés • Közérdekű bejelentés: Ha a munkavállalónak tudomása van arról vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltató magatartása vagy a munkáltató működés körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett be vagy következhet be, bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez, az erre kialakított eljárásrendben meghatározott szervhez vagy a közérdekvédelmi feladatok ellátásra külön törvényben kijelölt szervhez.

8. Jogszabályok • Alkotmány 64. §: mindenkinek joga van ahhoz, hogy írásban panaszt vagy kérelmet terjesszen elő • 2004. évi XXIX. törvény: panasz és a közérdekű bejelentés fogalmairól (141-143. §) • Btk. 257. §: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el • 39/1999. (BK. 24.) BM utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről

9. A működés tapasztalatai I. • Végül nem állt fel a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal • Az utóbbi fel évtizedben a Btk. 257. §-a alapján nem indult bírósági eljárás • A korrupcióról nem alkotható reális kép, a számadat hiánya és látens jellege miatt • A vesztegetések önfeljelentése nem jelenik meg külön, csupán büntethetőséget megszüntető okként 2002.04.01-től

10. A működés tapasztalatai II. • A Gallup Intézet 2007-es felmérése szerint a megkérdezettek 30%-a tenne bejelentést nevének megadásával, 27% anonim módon • Viszont a megkérdezettek 69%-a nem tudja, hogy hova forduljon ha korrupciót észlel.

11. A tapasztalatok nyomán.. • Az alapos bejelentők részére nagyobb védelem, de a magánbosszú megnyilvánulásainak kiszűrése • A bejelentésekre indult ügyek hatékony kivizsgálása • Az új Alkotmányban részletezett „Közpénzügyi”fejezet • Közigazgatási bíráskodás útján hatékonyabban érvényesített közérdek, állami vagyon védelme

12. Modellek I.USA • 1863: FalseClaimsAct • WhistleblowerProtectionAct (1978, 1994): • Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. • Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése. • Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek.

13. Modellek II.Nagy-Britannia Public Interest DisclosureAct (1998): • Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, • azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, • a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, • meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).

14. Modellek III.Németország • Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; • szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); • szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; • etikai kódexek szerepe

15. Irányok I. • A GDP 5%-át kitevő mértékű korrupciós pénzek kifolyásának megakadályozása • A nagy jelentőségű ügyek feltárása • Minél több korrupciós ügyet leplez le a média, a társadalom annál jobbnak látja a korrupciós helyzetet. • A besúgás/magánbosszú intézményesítése a megalapozott panaszokat is ellehetetleníti (pl.: legyen tanúként meghallgatható)

16. Irányok II.Közigazgatási bíráskodás • Közigazgatási bíráskodás révén a döntésben jobban érvényesíthető lesz a közérdek • Állami vagyon védelme, kezelésének szabályai • Állami tisztviselők felelősségének megállapítása • Egy jól működő rendszerre alkalmazott nyilvánossági szabállyal sokkal több érhető el!

17. Köszönöm a figyelmüket! retvari.bence@kim.gov.hu