90 likes | 455 Views
A szövegszerkesztés menete. Összeállította: Dóber Valéria. A szövegszerkesztés lépései. 1. A szöveg témájának végiggondolása, esetleg cím választása 2. A szövegtípus kiválasztása 3. Annak végiggondolása, hogy kiknek milyen helyzetben, milyen céllal hangzik el az adott szöveg 4. Elővázlat
E N D
A szövegszerkesztés menete Összeállította: Dóber Valéria
A szövegszerkesztés lépései • 1. A szöveg témájának végiggondolása, esetleg cím választása • 2. A szövegtípus kiválasztása • 3. Annak végiggondolása, hogy kiknek milyen helyzetben, milyen céllal hangzik el az adott szöveg • 4. Elővázlat • 5. Anyaggyűjtés • 6. A szöveg kidolgozása, emlékezetbe vésése, előadása
A szöveg elrendezése • Az összegyűjtött tények, ismertetek nagyobb egységekbe kapcsolása • A szöveg elrendezése a tételmondatok köré • Arányos, logikus elrendezés, a fokozatosság elvének megtartásával • Az érvelő szöveg részei: bevezetés, elbeszélés, részletezés, bizonyítás, cáfolás
Az érvelő szöveg • Célja a másik meggyőzése • Ebben fontos szerepe van az érveknek, amellyel véleményük igazságát bizonyítjuk • Érv felépítése: tétel, bizonyíték, összekötő elem • Az érv épülhet ok-okozati összefüggésre, körülményre, összehasonlításra, ellentétekre
A megszerkesztett és a spontán szöveg 1. • Az életünk számos területén fogalmazzuk meg véleményünket valamilyen kommunikációs helyzetben • Tudatosan tervezett szöveg a fent említett lépéseket követi, stílusa választékos, igényes, mondatai jól megszerkesztettek, logikusan felépítettek; céljuk általában a beszélgető partner meggyőzése, befolyásolása (bár írott szöveg is lehet)
A megszerkesztett és a spontán szöveg 2. • A spontán szöveg mindig az aktuális helyzetben születik életünk számtalan eseményéhez kapcsolódhat • Fő jellemzői: alacsonyabb szintű nyelvi minőség, igénytelenebb, kevésbé választékos mondat és szóhasználat, gyakoribb szó-és gondolatismétlés; töredékesség; több elhallgatás, szünet és hiányos mondat; mindez a rögtönzésből fakad
Egyéni jellemzők • Ahogy megszólalunk, mindig tükrözi általános műveltségünket, nyelvi kultúránkat, olvasottságunkat, szókincsünket, a világban való jártasságunkat • A spontán módon születő szöveg, ha lehet, mindezen jellemzőket még fokozottabban tükrözi • Aki az élet bármely helyzetében igényesen beszél vagy ír, annak kommunikációs kézsége, nyelvi kultúrája magasabb szintű