AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES MŰHELYEK SZEREPE A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJESZTÉSI FOLYAMATOKBAN

1. AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES MŰHELYEK SZEREPE A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJESZTÉSI FOLYAMATOKBAN Zalaegerszeg, 2011. április 8.

2. A népi kézművesség funkcióinak,szerepkörének változásai • 1. Sajátos magyar kézműves kultúra felszínre hozatala (’60-as évek) • Identitás erősítése • Magyar kulturális hagyaték megőrzése • Hobbitevékenység • Kutatás • Gyűjtés • Eredmény: megindul a visszatanítási folyamat, kialakul a díszítőművészeti mozgalom, alapvetően vitrintárgyak készülnek.

3. 2. A népi kézműves mozgalom kiszélesedése (‘70-es ‘80-as évek) • Kézműves szakágak megjelenése • Ágazati szakmunkásképzés megjelenése • Kialakul az alkotások minősítési rendszere • Létrejön az alkotók megmérettetési rendszere • Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása • Eredmény: egyre többen kapcsolódnak be, a szakképzettséggel bírók száma növekszik, a díszítőművészeti definíciót a tárgyalkotó népművészet váltja fel

4. 3. Szakmává válás (‘90-es évektől) • 1992-ben államilag elismert szakmává válik • Az OKJ-ban harminc kézműves szakág jelenik meg • Megindul a művészeti alapoktatás • Kézműves szakiskolák alakulnak • Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása, a kutatás, a gyűjtés • Növekszik a népi kézműves vállalkozók száma • A kulturális turizmusban markáns értékként jelenik meg a népi kézművesség • Fokozódó szerepet vállal a vidékfejlesztésben (a település, a térség sajátos értékeként jelenik meg)

5. Feltételrendszerek változása - ÉPÜLET Az épületek működtetői, fenntartói • ’60-as ’80-as évek • Önkormányzatok közművelődési intézményei - művelődési házak • ‘80-as ’90-es évek • Önkormányzatok közművelődési intézményei, a háttérben megjelennek az egyesületek • ‘90-es évektől • Önkormányzatok közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k • Önkormányzati, vagy egyéb fenntartású oktatási intézmények • Egyesületek • Önkormányzatok közgyűjteményi intézményei • Magánszemélyek

6. Feltételrendszerek változása - SZEMÉLY • ‘60-as ’80-as évek • Közművelődési szakemberek • ‘80-as ’90-es évek • Közművelődési szakemberek • Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok • ‘90-es évektől • Közművelődési szakemberek • Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok • Pedagógusok • Néprajzosok, közgyűjteményi szakemberek • Magánszemélyek, főleg alkotók • Vállalkozók

7. Feltételrendszerek változása - PÉNZÜGYI • ‘60-as ’80-as évek • Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása • ‘80-as ’90-es évek • Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása • Helyi és állami pályázati források • Szponzori támogatás • Önkéntes munka • ‘90-es évektől • Helyi önkormányzat támogatása - hullámzó • Helyi és állami pályázati források – hullámzó • Állami normatív finanszírozás - oktatásnál • Szponzori támogatás • Önkéntes munka • Magántőke

8. Jelenlegi helyzet - ÉPÜLET • Alkotóházak: Velem, Zalaegerszeg, Keszthely, Miskolc, Tiszavárkony, stb. • Közgyűjteményi intézmények: tájházak, bemutatóhelyek - pl. tojás, szalma múzeumok • Oktatási intézmények: Nádudvar, Békéscsaba, Budapest • Egyéb helyek: bemutató műhelyek, nyitott műhelyek, magángalériák, magánműhelyek • Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - ITSZK Összegzés: minimális a specializált, a népi kézművességnek helyet adó épület

9. Magyarlukafai Alkotóház

10. Gébárti alkotóház

11. Békés megyei Alkotóház és Kézműves Szakiskola

12. Mihalkó Gyula kalapkészítő nyitott műhelye

13. Jelenlegi helyzet - SZEMÉLY • Alkotóházak: kevés közművelődési szakember, főleg önkéntes munkában dolgoznak • Közgyűjteményi intézmények: néprajzosok és önkéntesek • Oktatási intézmények: felkészült szakemberek, számuk kevés, főleg óraadók • Egyéb helyek: főleg alkotók és családtagjaik, az alkotó munka mellett mellékfoglalkozásként Összegzés: felkészült alkotók száma magas, oktatók száma és a tevékenységet menedzselők száma alacsony

14. Jelenlegi helyzet - PÉNZÜGY • Helyi önkormányzat támogatása • Intézményfinanszírozás • Közművelődési megállapodás • Helyi és állami pályázati források • Tartalmi tevékenység • Működési támogatás • Állami normatív finanszírozás – oktatásnál • EU-s pályázati források • Szponzori támogatás • Önkéntes munka • Magántőke

15. Vidékfejlesztés • A mező- és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása • A környezet és a vidéki tájak állapotának javítása • A vidéki térségekre jellemző életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése- III tengely

16. Turizmus • Vonzerő: ember alkotta vonzerők - a felsorolások között megtalálható a népművészet • Mit nyújthat a népi kézművesség a turizmus résztvevőjének • Hagyományápolást • Értékteremtést • Az identitás erősítését • Alkotói folyamat megismertetését • Közösségi élményt

17. Vidék- és turizmusfejlesztés • Mit kaphat a település, a térség a népi kézművességtől • Hagyományok, szokások megmaradását • Helyi kultúrateremtést, értékteremtést • Az identitás megerősödését • Munkahelyteremtést • Közösségteremtést

18. Vidék- és turizmusfejlesztés • Állandó ajánlatok • Népművészeti alkotóházak – az alkotók által működtetett állandó kiállítások, működő műhelyek - árusító helyek • Múzeumokhoz, tájházakhoz kapcsolódó kiállítások • A népművészek által létrehozott alkotások

19. Állandó ajánlatok

20. Állandó ajánlatok

21. Állandó ajánlatok

22. Vidék és turizmusfejlesztés • Alkalmi ajánlatok • Fesztiválok • Kiállítások • Mesterség bemutatók • Játszóházak • Tanácskozások, konferenciák • Képzések, táborok • Egyéb események

23. Alkalmi ajánlatok

25. Alkalmi ajánlatok

26. Alkalmi ajánlatok

27. Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés • Jelentős hazánk népi kézműves hagyatéka • A népi kézművességet bemutató, vagy annak helyet adó épületek száma elenyésző • Nagy számban élnek népi kézművességgel foglalkozó alkotók • A népi kézművességért dolgozó, menedzsment tudással rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző • A helyi és az állami közvetett támogatások kiszámíthatatlanok, nem teszik lehetővé a stabil, kiszámítható működést, az EU-s források „fehérhollóként” jelennek meg a területen

28. Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés • Az alkotók jelentős mennyiségű „terméket állítanak elő” az értékesítés mérsékelt • A népi kézművesség jelen van a vidékfejlesztésben, a turizmusban, szerepét fokozni kellene • Jelentős azon szervezetek száma, akik foglalkoznak, vagy potenciálisan foglalkozhatnak a népi kézművesség a vidék és turizmusba történő bekapcsolásával, de közöttük nincs párbeszéd • Szükség lenne a terület komplex fejlesztési stratégiájának kidolgozására, amely része lehetne a regionális, ágazati, nemzeti fejlesztési tervnek

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Pál Miklósné 30/299-7789 info@bmne.hu