Pályázat és projekt menedzsment

1. Pályázat és projekt menedzsment Schiberna Endre

2. Az európai integráció • Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok) • 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom” • A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása. • A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

3. Az európai integráció • II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén: • POLITIKAI • GAZDASÁGI • KATONAI • Nyilvánvaló az együttműködési kényszer • Együttműködés lehetséges módjai: • kormányközi • nemzetek feletti intézményrendszer

4. Az európai integráció • POLITIKAI: • egységes fellépés a nemzetközi politikában • GAZDASÁGI: • Egyesült Államok dominanciája • Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések területén • A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a húzóágazatok számára • KATONAI: • Szovjet fenyegetés

5. Együttműködés vs. Integráció • Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre • Integráció: • nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező szervezetbe tagozódás • elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus • felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

6. Kereskedelmi integrációs fokozatok • Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika • Vámunió: közös kereskedelempolitika • Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat

7. Kereskedelmi integrációs fokozatok • Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot: • fizikai (határellenőrzések) • pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.) • technikai (szabványok és egyéb előírások)

8. Gazdasági unió • Kereskedelmi integráció • fokozatai lásd fent • egységes piac • Monetáris integráció • monetáris együttműködés, árfolyamrendszer • monetáris unió: közös valuta és központi jegybank • Gazdaságpolitikai integráció: • agrárpolitika • iparpolitika • versenypolitika

9. Politikai és Katonai integráció • Politikai unió: • közös törvényhozás • közös kormányzás • közös külpolitika • közös belpolitika és igazságügy • állampolgárság • Katonai unió: • egységes irányítású közös hadsereg

10. Az európai integráció GAZDASÁGI POLITIKAI KATONAI OEEC később: OECD feladata: Marshall segély elosztása Európa Tanács feladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése NATO feladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása (független) gazdasági integráció Regionális kormányközi szervezet USA központú katonai szövetség KGST Szovjet befolyás Varsói Szerződés

11. Az európai integráció • Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját • Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére • Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart • Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

12. Schuman-Monnet terv • Az integrációt fokozatos lépésekben képzelték el • Egységes irányítás alá akarták vonni a francia vasérc és a német szén kitermelését • Ezzel el lehet kerülni az önálló háborús készülődéseket • Jelentős volt a hiány szénből és acélból, amely a készletek hatékony felhasználását koordinálni kellett • Biztonságpolitikai motivációra épülő, gazdasági célokat kitűző integrációs szervezet jön létre • EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (ESZA)

13. ESZA • Franciaország-NSZK tengely • Csatlakozik: • az integrációpárti Benelux államok, • az elszigeteltségéből kitörni akaró Olaszország • Szupranacionális intézmények: • Főhatóság (nem nemzeti érdeket képvisel) • Tanács (szakminiszterek, jogalkotás, Főhatóság ellenőrzése) • Közgyűlés (tagállamok parlamenti delegáltjai, konzultatív funkció) • Bíróság (vitás jogi kérdések rendezése)

14. Integráció elmélyülése • Az ESZA sikere alapján politikai integrációt is elindítják az Európai Védelmi Szövetség tervével, amely közös hadsereg létrehozására irányul, de ez elbukik, ezért a gazdasági integráció kiterjesztése lett a cél • Spaak jelentés alapján jön létre a Római Szerződés, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget • Ezek mellett párhuzamosan létrejön az EFTA Nagy-Britannia vezetésével

15. EGK • Intézményrendszerének alapja az ESZAK • Bizottság (Főhatóság helyett) gyengébb • Tanács (kormányképviseleti szerv) erősebb hatáskör • Közgyűlés korlátozott ellenőrzési jogkörök • Bíróság • Az ESZA, EGK és Euratom Közgyűlése és Bírósága közös volt, a többi szervei minden szervezetnek elkülönültek

16. EGK vs. EFTA • EFTA • szabad kereskedelem megteremtése a vámok eltörlésével • kormányközi együttműködés • EGK: • szabad kereskedelem • integrációs intézményrendszer • közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika • jogharmonizáció

17. Fejlődés • ESZAK 1951 • EGK és Euratom 1957 • EGK vámok és mennyiségi korlátok lebontása csak ipari termékekre vonatkozott, de ez megtörtént 1968-ra • Közös Agrárpolitika egységesítette az agrárprotekcionizmust, amely tagállamok közötti jövedelem átcsoportosítással járt (igazi integrációs lépés) 1962

18. Fejlődés • Nagy-Britannia többször be akart lépni a 60-as években, de De Gaulle megakadályozta az USA befolyásától való félelem miatt • 1965: Egyesülési Szerződés, amely az EGK, ESZA és Euratom jogalanyiságát megtartotta, de intézményeit összevonta. Innentől e három közösséget Európai Közösségeknek hívják • 1973: De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakoznak • A bővítést követően az USA versenytárs lesz

19. Fejlődés • 1974-től rendszeres állami vezetői egyeztetések, amelyek fóruma az Európai Tanács (a Tanács továbbra is működik) • 1979 Európai Monetáris Rendszer: • árfolyam mechanizmus • ECU • Európai Monetáris Együttműködési Alap • 1981: Görögország • 1986: Spanyolország és Portugália

20. Integráció újabb szakasza • A kezdeti sikerek után a 70-es években elhúzódó olajválság alakult ki és belső feszültségek keletkeztek. Integráció megtorpant: • tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak, kereskedelem visszaesett • Nagy-Britannia nettó befizetéseinek csökkentéséért harcolt • A nemzetállamok a konjunkturális időszakokban ösztönzik az integrációt, dekonjunktúrában pedig ellenzik

21. Kereskedelmi egységesülés • 1985: Delors terv kitűzi az egységes belső piac létrehozását • 1986: Egységes Európai Okmány 1992-re tűzi ki célul az egységes piac létrehozását • jogharmonizációs folyamat 300 közösségi irányelv mentén, amely jelentősen megnöveli a közösségi jog terjedelmét

22. A kereskedelmen túli egységesülés • Egyértelmű gazdaságfejlesztési kérdések • adott a deregulált kereskedelem, közös piac • gazdaságpolitikai integráció mélyítése • monetáris unió megteremtése • Politikai integráció bizonytalan: • világpolitikában: „gazdasági óriás, politikai törpe” állapot megszüntetése • belpolitikában: határok átjárhatósága miatti biztonsági problémák (bevándorlás és terrorizmus) ellen közösen lehet csak fellépni

23. Maastricht-i szerződés • 1992: Maastricht-i szerződés, amely az európai integrációt Európai Uniónak nevezi, ez azonban nem önálló jogi személy, hanem az integráció megnevezése • Monetáris unió: • 1999-re tűzi ki a monetáris unió megvalósítását • Politikai unió: • uniós polgárság • közös kül- és biztonságpolitika • közös bel- és igazságügy • intézmények hatáskörének kiszélesítése • többségi döntéshozás egyhangú döntéshozással szembeni kibővítése

24. Újabb állomás • 1990-es évek eleji recesszió • politikai változások keleten • EGK és EFTA együttműködésével létrejön az Európai Gazdasági Térség, lényegében az EGK szabályait majdnem minden EFTA ország átveszi az agrárpolitikát kivéve • 1995: Ausztria, Finnország, Svédország átlépnek EFTA-ból EGK-ba, de az EGT nem szűnik meg (Norvágia, Izland, Lichtenstein, EGK)

25. A nagy bővülés előtt • A Maastricht-i Szerződés ambiciózus célokat tűzött ki, különösen a tagállamok számára mindig nehezebben elfogadható politikai integrálódás miatt. • Az 1990-es évek elején a keleti politikai fordulat valószínűsítette, hogy a volt szovjet befolyású országok csatlakozni akarnak, amely a létszámot jelentősen megnöveli. • A nagy létszám mellett az intézményi működés és a döntéshozatali mechanizmusok átdolgozására volna szükség.

26. Reformigények • 1996: Amszeterdami Szerződés • előrelépés a belügyek és a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre történő emelésével • bővül a Parlament döntési joga • Megoldatlanul hagyja viszont a legfontosabb és legnehezebb kérdéseket: • Tanácsban hozandó egyhangú döntések körének minimalizálását a többségi döntések javára • Tanács szavazatainak újrasúlyozása • Bizottság méretének meghatározása

27. Bővítés felé • 1990-es évek közepére 13 ország jelezte csatlakozási szándékát • 1999 Berlin: Agenda 2000, amely az EU költségvetési és reformcsomagja, amely arra hivatott, hogy kezelje a várhatóan belépő új tagországok miatt felboruló költségvetést • 2000: Nizzai Szerződés, amely nem az integrációt mélyítette, hanem az intézményi rendszert reformálta meg annak érdekében, hogy a bővített EU működőképes legyen

28. 27 tagú EU • 2004: 10 ország csatlakozott • 2007: Románia és Bulgária

29. 1957 1973 1981 1986 1995 2004 2007 nem tag