Posztmodern vállalat

1. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Posztmodern vállalat 2006.06.13. Dr. PhD Kollár József

2. Társadalmunk különféle áramlások – tőkeáramlások, információáramok, technológiai áramlatok, a szervezeti kölcsönhatások áramai, továbbá képek, hangok és szimbólumok áramlatai – köré szerveződik.” Castells szerint a hálózati társadalom az áramlások tere. „Az áramlástér az áramlásokon keresztül működő, időmegosztásos társadalmi gyakorlatok materiális szerveződése.”

3. Tudásalapú gazdaság (knowledgedriven • economy) • A termelés „elanyagtalanodik”, az anyagi áram helyett, illetve fölött egyre inkább a tudásáram lesz a meghatározó.

4. „Olyan korszak bontakozik ki a szemünk láttára, amelyben az anyagi termelés, a manufaktúrák alárendelődnek a mentofaktúráknak (made by mind), a kezek kiszorulnak a termelésből, és az agy, a lélek, a szellem válik a legfőbb termelési tényezővé”. • Az ontológiai coaching mint mentofaktura.

5. Mező-gazdaság Protestáns etika

6. Protestáns • etika MANUFAKTÚRA

7. MANUFAKTÚRA VÁLLALAT

8. VÁLLALAT mentofaktúra

9. mentofaktúra Tanuló vállalat

10. Tanuló • vállalat identitáskrízis

11. „Az Egyesült Államok termelésének súlya (tonnákban mérve) száz év alatt valamicskét csökkent, miközben az értéke meghúszszorozódott.”

12. Nem csupán megnőtt az információ és a tanulás szerepe, hanem megváltozik annak helye (tanulóvállalat), funkciója is, perifériából centrummá lesz: a termelés „tudástermeléssé” alakul.

13. „A tanulás és a munka fázisa többé nem különíthető el, a munka tartalma igen nagy részben tanulás, a munka és a tanulás között határozott konvergencia tapasztalható.”

14. „A permanens tanulás stratégiájára a tudás új meg új ciklusait kell felépíteni, soha véget nem érő módon. A termelésbe foglalt tanulás, illetve a tudás mindezekből következően nem egyszerűen kísérőjelensége e folyamatnak, hanem a lényege. • Valójában ma a tudás az egyetlen jelentőséggel bíró erőforrás. A hagyományos termelési tényezők nem szűnnek meg, de • másodlagossá válnak.”

15. Másrészt ezt a tudást nem a munkától elszakadva, abból hosszabb- rövidebb időszakra kivonulva, kemény iskolapadokban, különböző vastag könyveket jegyzetelve kell megszereznünk. Ma nem véletlen, hogy a vállalatok válnak –a termelőfolyamat során- a tudás közvetítőivé, s az sem véletlen, hogy a klasszikus egyetemek mellett egyre inkább nő a vállalati egyetemek szerepe.

16. Motorola Egyetem:a világ egyik vezető IT cége évente több mint 4o millió USA dollárt fordít képzésre, megköveteli dolgozóitól, hogy évente legalább 4o órát szervezett tanulással töltsenek, korszerű oktatási központjaiban csak az USA-ban több száz oktatóból álló • saját tanári karral rendelkezik. corporateuniversity

17. A vállalati munka középpontjában az alkotás, az új lehetőségek feltárása, az új minták elsajátítása áll, s ezért megnő a kreatív munkaerő és a tudás szerepe és elismertsége. • Nagyfokú az önállóság, de ugyanakkor állandó kommunikáció jellemzi az alkalmazottak közötti kapcsolatokat.

18. A vállalati szervezet • nem merev, az új feladatokra állandóan új csapatok nem pedig merev • struktúrák jönnek létre, „a hangsúly az együttmûködésen és a tudás • megosztásán van, a vezetés szuverén módon gondolkodó egyének • befolyásolására és cselekvésük koordinálására törekszik”. (100.old.) • Ebben a típusú szervezetben „a tanulás intézményesül” (100.old.) – • hangzik a szerzõk egyik lényegi megállapítása.

19. A korábbi konglomerátum és beszállító közötti kapcsolatot felváltja a hálózat, a cégek közötti újszerű kapcsolat. „A hálózatok jellemzője a több vállalatot, gazdasági egységet átfogó tartós együttműködés, a láncszemeiket alkotó szervezetek közötti bonyolult és gyakori interakciók és az azok talaján kiformálódó • hosszú távú közös érdek”.