Az új Ptké és a fontosabb változások

1. Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Az új Ptké és a fontosabb változások 2014. március 21. Dr. Kovács János

2. 2013. évi CCLII. törvény (MódTv)‏ • Ez a törvény 193 §-ból és 8 mellékletből áll és összesen 178 – néha igen eltérő, egymástól távol eső tárgyú – különböző törvényt módosít. • A rendelkezései közötti eligazodást segíti, hogy az érintett törvények tárgya alapján a normaszöveg kilenc fejezetre oszlik, amelyek • 1./a gyermekvédelmi és szociális tárgyú, az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint sporttevékenységgel összefüggő,2/ a kulturális tárgyú, 3/ a közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú,4/ az agrár és környezetvédelmi tárgyú, 5/ a honvédelmi tárgyú, a rendészeti, katasztrófavédelmi, önkormányzati, építésügyi tárgyú, valamint 6/ külföldre utazással kapcsolatos,7/ a közigazgatási és igazságügyi tárgyú, 8/a pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint 9/ közszolgálattal összefüggő törvények módosítását tartalmazzák.

3. Technikai jellegű ismétlődő módosítások • A más törvényeknek a Gt.-re, illetve a Csjt-re vonatkozó utalásait az új Ptk.-ra, illetve megfelelő szabályaira utaló rendelkezések váltják fel. • A régi Ptk.-ra, azaz az 1959. évi IV. törvényre, illetve annak meghatározott §-ára hivatkozásokat az új Ptk.-ra és annak bizonyos rendelkezéseire kellett módosítani. • A Ptk. gazdálkodó szervezet fogalma helyett – más tartalommal – az új Ptk. a vállalkozást használja. A módosított törvényekben a korábbi utalás helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg lép. A Pp.-ben pedig megszűnik az a kettősség, hogy felváltva használja a vállalkozás és a gazdálkodó szervezet fogalmakat.

4. Technikai jellegű ismétlődő módosítások • Az új Ptk. hozzátartozó és közeli hozzátartozó fogalmával számos törvényt összhangba kell hozni, illetve az új Ptk. megfelelő rendelkezésére kell utalni (8:1. § (1) bekezdése). • Az új szabályozás értelmében valamennyi gazdasági társaság jogi személy, így a különböző törvényeknek a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai megfelelő módosítása volt szükséges. • Számos jogszabály rendelkezik arról, hogy bizonyos tisztségeket, munkaköröket, megbízásokat stb. nem tölthetnek be azok, akik cselekvőképtelenek vagy a cselekvőképességüket korlátozó gondnokság alatt állnak. A cselekvőképességi szabályok változásaira tekintettel a jövőben általában azokra vonatkoznak ezek a rendelkezések, akik a cselekvőképességüket érintő korlátozás vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt állnak (például bíró, ügyész, ügyvéd, közvetítő, közjegyző, végrehajtó vagy szabadalmi ügyvivő nem lehet ilyen személy).

5. Technikai jellegű ismétlődő módosítások • Követnie kell az egyéb törvényeknek is az új Ptk. terminológiai változásait, így • a személyhez fűződő jogok - személyiségi jogok, • a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése - a kártérítés és a sérelemdíj megfizetése, • a gyermek elhelyezése - a szülői felügyeleti jogok gyakorlása, • a szavatossági jogoknál a jog- és kellékszavatosságra utalás beiktatása, • építési szerződés - kivitelezési szerződés, • közüzemi szerződés - közszolgáltatási szerződés, • bankgarancia - garancia, • a fokozott veszéllyel járó tevékenység, illetve a veszélyes üzemi felelősség fogalmak egységesítése, • a felelős őrzés jogintézményének kiiktatása miatt a jogalap nélküli birtoklás szabályaira utalás.

6. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 1. A sérelemdíjjal kapcsolatos módosítások • A Pp.-t az új Ptk. személyiségi jogi jogsértésekre bevezetett speciális szankciójával, a sérelemdíjjal való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítani. A fél a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga bíróság általi megsértése esetén sérelemdíjat és vagyoni kára megtérítését is követelheti soron kívüli eljárásban és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható, vagyis egy speciális, felróhatóságtól független szankcióról van szó. A Pp. módosítása mind a jogi személy, mind a jogi személynek nem minősülő bíróságok esetén egyértelművé teszi, hogy a szankció kiszabása iránt mely bíróság ellen indítható per, valamint, hogy az eljáró bíró jogsértő magatartása annak a bíróságnak tudható be, amelynek elnöke felette a munkáltatói jogokat gyakorolja.

7. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 2. A közvetítői eljárással kapcsolatos módosításokA perköltséghez tartozó költségekhez hozzászámítandó a fél kérelmére a közvetítő költségei és díja, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségei. • A közvetítői eljárás lefolytatásának időtartamára a bíróságnak a tárgyalást fel kell függesztenie, majd a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap elteltével – bár ettől van helye eltérésnek - folytatnia kell: eredményes közvetítést követően a felek megállapodását egyezségként jóváhagyja a bíróság, eredménytelen közvetítés esetén pedig a felek jogvitáját elbírálja. A közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a határozat pervezető végzésnek minősül • Annak érdekében, hogy a mediáció során a felek együttműködjenek, és a vitarendezés kötelezően előírt alternatív módját igénybe vegyék, speciális pénzbírságolási és perköltség viselési szabályokat iktat a MódTv. a Pp.-be. Így a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja, ha a közvetítésre kötelezés esetén a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása meghiúsul a fél önhibából eredő mulasztása miatt, Az önhiba hiányát mulasztó félnek kell valószínűsítenie.

8. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 3. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogga kapcsolatos változásokA módosított Pp. rendelkezés szerint a sérelemdíj, illetve a vagyoni kártérítés iránti igény kizárólag akkor keletkeztet törvényszéki hatáskört, amikor felróhatóságtól független szankciókkal együtt kerül érvényesítésre, egyébként pedig a pertárgy értékétől függően járásbíróság vagy a törvényszék jár el. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti igények elbírálását azonban az alkalmazandó speciális eljárási szabályok miatt kizárólagos törvényszéki hatáskörbe utalja a kért szankciótól függetlenül. Az alperes lakóhelyéhez, székhelyéhez igazodó illetékességi szabályt iktat a Pp.-be a MódTv. Annak érdekében, hogy az azonos ténybeli alapon nyugvó, közösséget ért jogsérelemmel kapcsolatos igényeket ugyanaz a bíróság bírálja el nehogy egy közösséget ért sérelem kapcsán szülessen különböző bíróságokon, különböző tartalmú ítélet, korlátozott igényérvényesítési határidőt, valamint az azonos tényalapon nyugvó igények kötelező egyesítését írja elő. A perben viszontkeresetnek, beavatkozásnak nincs helye.

9. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 4. A cselekvőképességgel, előzetes jognyilatkozattal, kapcsolatos módosításokA módosított Pp. rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy is önállóan léphessen fel perében, akinek a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal (például notórius pereskedő -régiesen perdühönc- esetén) cselekvőképessége nincs korlátozva. • Az új Ptk. által bevezetett előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában a bíróság rendelkezik. A Pp. alapján ezért a bíróság az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának elrendeléséről – erre irányuló kifejezett kereseti kérelem hiányában is – határoz. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait ezért meg kell ismernie. A felperesnek keresetlevelében fel kell tüntetnie az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat, és az előzetes jognyilatkozat fennállására az alperes is hivatkozhat. Az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának bírósági elrendelése természetesen csak akkor és olyan mértékben, módon indokolt, ahogyan a cselekvőképesség korlátozása összefügg az előzetes jognyilatkozat tartalmával

10. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 5. A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos módosításokA támogatott döntéshozatal a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintettnek. A támogató valamennyi perbeli eljárási cselekménynél jelen lehet, ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is. A támogatott személy teljesen cselekvőképes, jognyilatkozatot önállóan, a támogató nélkül tehet, ezért a támogató távolléte nem akadályozhatja a jognyilatkozatok megtételét, és nem lehet a tárgyalás elhalasztásának oka sem. A támogatónak nem kell feltétlenül jelen lennie a tárgyaláson, ezért idézéséről nem kell a bíróságnak intézkednie. A támogatottnak gondoskodnia kell arról, hogy a támogató tárgyaláson megjelenjen. A támogató költségeinek megtérítésére a személyesen eljáró félre és a fél meghatalmazottjára irányadó szabályok vonatkoznak. A MódTv. egyébként a Be. és a Ket. rendelkezéseit is kiegészíti a támogatóra vonatkozó szabályokkal.

11. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 6. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló bírósági nem peres eljárás. • Feltételei:a) az anya házassági köteléke már csak jogilag áll fenn,b) a házasfelek életközössége legalább 300 napja megszűnt c) a gyermek nemző apja kész a gyermek elismerésére, amit az anya férjére vonatkozó apasági vélelem fennállása megakadályoz. Kizárt az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelem más kérelemmel történő összekapcsolása, az eljárás szünetelésének a lehetősége. Az eljárásban a klasszikus kérelmező-kérelmezett pozíció nem tartható fenn, mert három perbeli szereplőnek – a vélelmezett apának, az anyának és gyermeket magáénak elismerni kívánó férfinak – együttesen kell megindítania az eljárást. Ezért a Pp. általános illetékességi szabályaitól is indokolt volt eltérni.  Az eljárást a gyermek születése előtt is megindíthatják. Az apaság kérdését is ugyanebben az eljárásban kell rendezni, nehogy a gyermek családjogi státusa rendezetlenné váljon. A bíróság a kérelmezőket és azokat, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg. A megtett nyilatkozatok hatálytalanok, ha a vélelem megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre.

12. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása • 7. A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per • Az új Ptk. egyértelművé teszi: a birtokában sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordul védelemért, a birtokháborítást követő egy éven belül sem lesz kötelező – továbbra sem - a jegyzőtől védelmet kérni. A régi Ptké helyett a Pp.-tartalmazza már a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per általánostól eltérő szabályait. Ha a birtokvitában érintett egyik fél a jegyző határozatát magára nézve sérelmesnek tartja, úgy az ellenérdekű féllel szemben kell keresetet indítania. A keresetlevelet a határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani, de a határozatot sérelmező fél kereseti kérelmét a bíróságon is előterjesztheti. Így a jegyző a keresetlevél felterjesztésével egyidejűleg az ügyiratot is megküldi a bíróságnak, vagy a bíróság keresi meg a jegyző hivatalát az ügyirat beszerzése érdekében. Ha a jegyző birtokvédelmi határozata érdemben helyes, a kereset elutasításának van helye, ellenkező esetben a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja. Az utóbbi esetben a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében a bíróságnak akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjesztett elő keresetet.

13. Egyes törvények ítélkezést érintő változásai • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításaAz új Ptk. lényegesen szigorúbb feltételeket ír elő a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére. Annak érdekében, hogy az egészségügyben a korábbi szabályozáson alapuló jogi helyzet fennmaradjon, a MódTv. úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. • A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása,Az új Ptk. egyesületi szabályai nem tartalmaznak rendelkezéseket a sportegyesületekre, sportszövetségekre, illetve az országos sportági szakszövetségekre vonatkozóan, ezért az ezekre a szervezetekre irányadó szabályokkal a sporttörvényt kellett kiegészíteni.

14. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása • A Cstv.-t érintő legfontosabb módosítás a dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozás változására vezethető vissza. Az eljárásnak is megfelelően kezelnie kell ugyanis azt az átmenti helyzetet, hogy az új Ptk. már nem tartalmazza a vagyont terhelő zálogjog szabályozását, és nem ismeri el a vételi jog biztosítéki célú kikötését, de ezek érvényesen fennállnak.(16) A Cstv. a következő 83/I. és 83/J. §-sal egészül ki: • „83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. • (2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.83/J. § E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 33/A. § (7) bekezdését a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.”

15. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása • Az új Ptk. által bevezetett zálogjogosulti bizományos jogintézménye szükségessé teszi a Vht. módosítását annak érdekében, hogy a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt, elkülönítve kezelt pénzösszeg, készpénz, vagyontárgy, vagy a zálogjogosultat megillető, de a bizományos által érvényesített vagyoni értékű jog ne lehessen végrehajtás alá vonható a bizományosi jogviszonyt nem érintő tartozásokkal összefüggésben (Vht. 96/A. §)‏ • Az új Ptk. alapján a tulajdonostárs a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát végrehajtási árverés során is gyakorolhatja. Ez szükségessé teszi annak szabályozását, hogy a tulajdonostárs hogyan igazolhatja jogosultságát a végrehajtási eljárásban. Rendezni kell azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak hogyan gyakorolhatják az előárverezési jogot a végrehajtási árverés során, illetve a különböző jogcímeken alapuló előárverezési jogok hogyan viszonyulnak egymáshoz.(Vht. 123/A.§)‏ • Az új Ptk. az egyszerűsített végrehajtási értékesítés lehetőségére nem utal, de ennek a hatékony és az adósoknak több garanciát biztosító kielégítési módnak az alkalmazása továbbra is indokolt. A végrehajtási értékesítés speciális típusaként a Vht. módosítás fenntartja az egyszerűsített végrehajtási értékesítést, feltéve, hogy a felek előzetesen megállapodtak a legalacsonyabb eladási árban, illetve annak számítási módjában.(Vht. 204/B.§)‏

16. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása • Az új Ptk. családjogi rendelkezései egyes esetekre a bíróság (a gyámhatóság) számára lehetővé tették a közvetítői eljárásra kötelezést. A bíróság által meghatározott határidőben a feleknek közösen fel kell kérniük közvetítőt és részt kell venniük az első közvetítői megbeszélésen. A továbbiakról a felek szabadon dönthetnek. A közvetítő pedig igazolást ad arról, ha a fél az együttműködési kötelezettségét teljesítette vagy megszegte. A felek a megállapodást benyújthatják a bíróságnak, vagy a per megszüntetését kérhetik. A felek felkérhetnek egy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett névjegyzéke bejegyzett közvetítőt. A másik lehetőségük, hogy az ingyenes bírósági közvetítést vegyék igénybe.

17. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása • A MódTv. a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése szabályaival egészíti ki. • Az új Ptk. a bírósági letétbehelyezés „mintájára” lehetővé teszi a közjegyzői letétbe helyezéssel történő teljesítést. • A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása • a végrendeletben létesített alapítvány létrehozatalával , az utóörökös helyzetével, a túlélő házastárs állagöröklésével, haszonélvezeti jog öröklésével és az özvegyi jog megváltásával kapcsolatos rendelkezések kerültek a törvénybe.

18. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása • Az új Ptk. nem tartalmazza az országos sportági szakszövetségre, a köztestületre és a közalapítványra vonatkozó szabályokat, ezért a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a Ptk. alapján létrehozott szervezetként e szervezetek nem szerepelhetnek. • Az új Ptk. szerint, a vezető tisztségviselő lemondása, ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A lemondott vezető tisztségviselőnek jogos érdeke, hogy a nyilvántartás tanúsítsa, hogy lemondása hatályossá vált, ezért indokolt kiegészíteni a nyilvántartási szabályokat. • Az új Ptk. névkizárólagossági szabályából az következik, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálásakor nem csak a már nyilvántartásba vett szervezetek neveinek vizsgálata, hanem a már benyújtott, de még el nem bírált bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt nevek vizsgálatára is szükséges.

19. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása • Az új Ptk. a bíróság feladatává teszi, hogy az alapító vagyonátruházási kötelmének elmulasztása esetén az alapítói jogok gyakorlását felfüggessze, ezért meg kellett alkotni a felfüggesztéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat. • Az új Ptk. lehetőséget ad az alapítványok, egyesületek egyesülése mellett a szétválásra is, alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, és csak alapítványokra válhat szét. Az átalakulási szabályok megváltozása miatt szükséges volt módosítani az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait. A törvény sajátos illetékességi szabályokat állapít meg. Ha több alapítvány vagy egyesület érintett az átalakulás folyamatában, akkor a törvény a bejegyzésre illetékes bírósághoz történő irattovábbítást nem a Pp. által szabályozott „áttétel”-nek nevezi, hanem az iratok megküldését rendeli el. • A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek a szükséges az egyesület e minőségének igazolása, ezért szabályozni kellett az igazolás kiadása iránti eljárás rendjét. A nemzetiségi egyesületek részére biztosított jogok érvényesüléséhez szükséges a nemzetiségi egyesületi minőség igazolására, emiatt szabályozni kellett az ezt bizonyító igazolás kiadása rendjének kialakítát is

20. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása • Az új Ptk. az önálló zálogjog intézményét megszünteti, helyette bevezeti a különvált zálogjogot. Szükséges volt a Jht.-ben nevesíteni az önálló zálogjogot, mint követelést biztosító dologi hitelbiztosítékot, hiszen az új Ptk. hatályba lépése előtt alapított, önálló zálogjoggal biztosított követelések (ha jelenleg nem jelzáloglevéllel finanszírozottak) Ptk. hatályba lépése után csak akkor lesznek jelzáloglevéllel finanszírozhatók, ha ezt a Jht. kifejezetten megengedi. • A MódTv. a különvált zálogjognál bevezeti az eredeti jelzáloghitel és a refinanszírozott jelzáloghitel fogalmakat, és egyértelművé teszi, hogy mindkét hitel jelzáloghitel és a különvált zálogjog mindkettőt biztosítja.

21. Az 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) módosításáról • Az új Ptk. a lakásbérleti szerződést részletesebben szabályozza a régi Ptk.-nál, ezért az Lt számos rendelkezése a kettős szabályozás elkerülése érdekében hatályát veszti (Pl.: jogiszony létrejötte, szavatosság, karbantartás, bérbeadó rendkívüli felmondása). • az állami és önkormányzati lakás bérbeadója tekintetében változik a rendes felmondás szabálya, minimum 3 hónap felmondási idővel cserelakás biztosításával történhet, rögzíti az Lt a cserelakás fogalmát is. • az állami és önkormányzati helység bérbeadója tekintetében változik a rendes felmondás szabálya, cserehelység felajánlása nélkül a minimum felmondási idó 1 év. • Változás, hogy a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a teljes lakást, nem csupán annak egy részét adhatja albérletbe. (Ez igen jó szabály, hiszen nélküle nehézkes volt minősíteni a gyakorlatban előforduló jogviszonyt.)‏

22. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása • Az új Ptk alapján a zártkörűen működő részvénytársaság dematerializált részvényei nyomdai úton előállított részvényekké alakíthatók át. A Tpt. viszont tiltotta ezt az átalakítást, így módosítása és a dematerializált részvények átalakításának részletszabályaival kiegészítése szükséges volt. • A felelős őrzés jogintézményét az új Ptk. nem tartalmazza, szükségessé vált ezért az értékpapír számla megszűnésének rendezése, valamint az értékpapírszámla-vezető tevékenységének felhagyása, továbbá az értékpapírszámla tulajdonos fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárás meghatározása.

23. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása • Az új Ptk. kárfogalma az anyagi kárra vonatkozik, szabályozni kell ezért a Bit. módosításával a biztosítók helytállási kötelezettségének kiterjesztését a sérelemdíj megfizetésére is, feltéve, hogy a biztosító és a vele szerződő fél szerződése így rendelkezik.

24. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása • A MódTv. kiegészíti az Mt.-t a felróhatóságra vonatkozó rendelkezéssekkel, valamint újraszabályozza a joggal való visszaélés munkajogi fogalmát az új Ptk.-val összhangban. • Az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai figyelembevételét írja elő a MódTv., így a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott. • Az új Ptk.-nak az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályaival összhangban is módosítani kellett az Mt.-t (pl.: elektronikus dokumentum használata, közlése). • A bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében az Mt.-nek úgy kell rendelkeznie, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel. • a módosítás az új Ptk. Hatodik Könyvének rendelkezései közül felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyet az Mt. eltérő rendelkezése hiányában a jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell, azaz pontosítja a munkaviszony körében is alkalmazandó szabályokat.

25. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása • A bírósági gyakorlatnak megfelelően tartalmazza a módosítás a kártérítés összegének számításánál levonandó elemeket, valamint egyértelművé teszi, hogy az elmaradt jövedelem számítása során a járulékot le kell vonni. • A„Felelősség általános szabályai” alcím beiktatása azt jelzi, hogy az új Ptk. szerződésen kívül okozott kárért viselt felelősségre vonatkozó általános szabályait a munkavállaló által okozott károk megtérítése körében alkalmazni kell a vétkesen okozott károk, valamint a megőrzési és leltárhiányért fennálló felelősség körében érvényesített károk tekintetében egyaránt. • A törvény a tanulmányi szerződéssel és a versenytilalmi megállapodással összefüggésben az Mt. 31. §-ában foglaltakon túl alkalmazni rendeli az új Ptk. kötbérre vonatkozó rendelkezéseit. E megállapodások a munkaviszonnyal összefüggésben jönnek létre, azonban alapvetően a polgári jog körébe tartozó szerződések, így indokolt a kötbérre vonatkozó szabálynak, mint háttérszabálynak a megjelenítése. • A törvény kiegészíti az Mt. 294. § -át a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó fogalommal.

26. Az új Ptk. módosítása • Az oktatás során az előadók nemcsak jelezték, hogy a MódTv. számos ponton módosította a még hatályba sem lépett új Polgári Törvénykönyvet, de részlesen ismertették az új – illetve az újnál is újabb - rendelkezéseket. Az érintett területekre ezért csupán utalok: a bíróság általi személyiségi jogi sérelem és szerződésen kívüli károkozás, az egyesületekre és az alapítványokra vonatkozó szabályozás, a kft. ügyvezetése, egyes részvénytársasági szabályok, a szövetkezetekre vonatkozó módosítások, a nevelésbe vételi szabályok, az óvadék, a szerződések általános szabályaira vonatkozó módosítások (szerződő hatósággal kötött és a vállalkozások közötti szerződések), az egyes szerződéseket érintő változások (vállalkozás, kezesség, felelősségbiztosítás), a házastársak közös végrendelete érvénytelensége, az értelmező rendelkezések kiegészítése (a szerződő hatósággal és az épülettel).

27. Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó egyéb törvények • A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény • Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvény • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCIV. törvény • Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény • A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény • A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény

28. Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó egyéb törvények • A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény • A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény