Behálózott társadalom

1. Behálózott társadalom Internet megítélése a társadalomban

2. Hitek és tévhitek • Új világ küszöbén állunk!? • Az Internet megváltoztatja hétköznapjainkat: sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatunk információhoz • Információs társadalom azonosítható-e az Internettel? • Nem, mert az Internet számítógépes világhálózat, médiumok sokasága, míg az információs társadalom egy társadalmi együttélési formáció

3. Téma megközelítése • Régi félelmek az új technológiára kivetítve • Athén vs. Orwell filozófia • Futurológia

4. Régi félelmek az új technológiára kivetítve • Az Internet tele van agressziót keltő anyaggal; az Internet erőszakra hangol, gyűlöletet kelt, aki érintkezésbe lép vele az bombát gyárt • Az internetező függővé, magányossá, kommunikációképtelenné és abnormálissá válik

5. Athén vs. Orwell forgatókönyv • Technofilnek (Athéniek) és technofóbnak (Orwelliánusok) is szokás nevezni a vita résztvevőit. Az Athén-modell szerint a technológia felszabadító erejű és az ember jólétét fogja növelni, ennek végeredménye egy új elektronikus demokrácia: a 2500 évvel ezelőtti görög városállam közvetlen demokráciája egy új digitális agórában nyerhet új értelmet.

6. Az Orwell-modell az 1984 című könyvről kapta elnevezését, hívei szerint nyilvánvaló, hogy az új technológia az emberek teljes alávetését teszi lehetővé, hiszen mindenki megfigyelhetővé válik • Valós probléma ugyan a megfigyelhetőség, de a mai demokrácia beépített garanciákat kínál ezzel szemben. Ugyanígy az Athén-modell ’lehetőségei’ is túlságosan elrugaszkodottak a valóságtól: ki az, aki a közvetlen demokráciáért idejének egy jó részét politikai döntések meghozatalára szánná?

7. Futurológia • Az Egyesült Államokban és számos nyugati országban már az 1970-es évektől sorra jelentek meg az olyan könyvek, amelyek a jövőről, a jövőbeni hétköznapokról, a jövőt meghatározó trendekről szóltak (pl. Toffler, Naisbitt) • Ezek technofíl irányultságú munkák egyetlen problémát látnak: az emberek nem elég felkészültek a változásokra

8. Ez az információs társadalomkép utópikus, azt állítja ugyanis, hogy ez a technológiai fejlődés minden társadalmi egyenlőtlenséget felold a jövőben. • Az információs társadalom nem ígér megváltást, a társadalmi egyenlőtlenségek új köntösben, de újratermelődnek. • A kiutat, a viták feloldását a tehnorealizmus jelentheti.

9. Az Internettel kapcsolatos félelmek forrása • A média a hírérték/hírérték hiánya -bináris logika alapján válogat • Nem számolhatnak be arról a lapok, hogy íme, megjelent egy újabb számítógép, de semmi különös nincs benne, csak éppen gyorsabb, mint az előzőek vagy arról, hogy sikeresen elküldtünk egy e-mailt.

10. Az Internettel kapcsolatos félelmek forrása • Az újdonságok és legtöbbször a negatív tartalmú esetek kapnak kiemelt szerepet, némiképp eltúlozva az újdonság erejét. • Hírértéke lehet annak is, hogy nincs is igazán semmi újdonság az Internetben. • Az Internet olyan mint a foci: annak mindennapi életünkre való hatásáról szinte mindenkinek van véleménye, annak is aki még nem használta. • Az ember lényegéből fakadó pszichológiai tulajdonság: az ismeretlentől való félelem. Védelmet a sztereotipizálás nyújt. • Az Internet olyan, mint a bennünket körülvevő világ.

11. Új veszélyeket hoz az Internet? • A sokak által hangoztatott káros és ártalmas mechanizmusok, amelyeket az Internet veszélyeként szoktak egyesek emlegetni, egyáltalán nem az Internet veszélyei, hanem régen velünk élő veszélyek, amelyek az Interneten is megjelennek. • Az első diskurzusban a negatívumokra hangokra koncentrálunk, és megpróbáljuk bemutatni, hogy a gondok nem az Internettel születtek, vagy éppen a problémák nem is problémák igazán. • Miért fontos a vizsgálódás? Mert a kialakult kép többsége torzítja a valóságot.

12. Régi félelmek új köntösben • Megbízhatóság: "Nem tudhatjuk, hogy ki van a túloldalon, kivel levelezünk, kivel beszélgetünk." • Ellenérv: amikor 30 évvel ezelőtt levelet írtunk, nem tudhattuk, hogy kik néznek még bele, hogy cenzúráznak-e,hiteles-e a kapott levél? • Az Internet annyiban változtatta meg a dolgot, hogy könnyebb hamisítani levelet, és főként most egy korai korszakban hiszékenyebbek vagyunk! (és a hagyományos levelek a postaládánkban, amelyeken értesítenek bennünket, hogy 2.000.000 forintot nyertünk?)

13. Régi félelmek új köntösben • Hitelesség: "Nem lehetünk biztosak abban, hogy az Internetről szerzett információ hiteles információ-e?„ • Ellenérv: Bizonytalanság csökkentése: megnézhetjük, hogy kinek a weblapján találjuk az adatokat, ki ajánlotta, honnan jutottunk el oda. Ezek alapján értékeljük a kapott információt.

14. Valóságérzék elvesztése: "Azok, akik sok időt töltenek az Interneten, a virtuális valóságban, elveszítik realitás érzéküket.„ • Ellenérv: kisgyermek játéka vagy a tréning, terápia során mesterséges és védett környezetben történő eljátszása biz. eseményeknek • Az Internet nagyobbik része egyáltalán nem virtuális • Ha meg akarjuk határozni, hogy a virtualitás hol érvényesül, két területet találhatunk: chat és hálózati játékok

15. Elidegenedés: "A számítógép előtt ülők egyre több időt töltenek virtuális kapcsolataikban, megfeledkezve a valós világról.„ • Ellenérv: könyvolvasás- passzív befogadás, számítógép előtt ülve aktívabban vesz részt a cselekményben az egyén (egy kalandjátékban vagy egy interaktív szappanoperában)

16. Nem új jelenségről van szó, az elidegenedés problémája más „médiához” is köthető. • A televíziózás sok időt elvett/elvesz más időtöltéstől, kevesebbet olvasunk, járunk társaságba. A könyvolvasás ugyanígy elvesz időt attól, hogy másokkal beszélgessünk, társasági életet éljünk! • Hobbi korlátok nélkül?

17. Identitás elvesztése: „Az Internetet használók mivel valóban bármilyen szerepet felvehetnek, egy idő után elveszítik valódi identitásukat.„ • Az identitás "elvesztése" elsősorban a csevegőkben, fórumokon, levelezési listákon fordul elő. • Ellenérv: számos megfigyelés azt mutatja, hogy a résztvevők nagyon is érzékenyek az identitásukat kifejező jelzésekre. Így például a név, amit a csevegő csatorna használatához felvesznek, fontos kellékké válik az identitás kifejezésében.

18. Agresszió: "Az Internetes játékok (és általában a számítógépes játékok) agresszívvé tesznek.„ • Ellenérv: számos vizsgálat kimutatta, hogy a televízióban látott erőszak is agresszívabbá tehet. A veszély valós, de ez sem új probléma, és nem az Internettel jelent meg. • Az Interneten megoldást jelentenek a web böngészőkbe beépített szűrők, vagy a helyi hálózatokban a szűrő szerepét is betöltő proxy-k, esetleg ideológiai megfontolásokból való korlátozások (pl. Kínában vagy egyes iszlám államokban). Másik megoldás lehet, ha a játéknak együtt érhető el az agresszív és a szelíd változata.

19. Patológiák és szélsőségek: "Az Interneten veszélyes gyorsasággal terjed a gyermek pornográfia, a szexuális patológiák egyéb formái, a szélsőséges politikai nézetek vagy éppen az Internet függők száma emelkedik meredeken.„ • Ellenérv: jól ismert, hogy a paranoiások mindig megtalálták az éppen divatos technikai újdonságot: rádió, radar, televízió, manapság pedig mobiltelefon és Internet

20. Szélsőséges politikai nézetek egyébként is jelen vannak, csak éppen nekik is könnyebb pl. egy összejövetelt és masírozást az Interneten megszervezni. A gyermekpornográfia hasonlóképp korábban is virágzott. Az Internetnek talán lehet olyan előnye is, hogy a társadalomra veszélyes csoportokat könnyebb lefülelni - bár a titkosszolgálatok és állami intézmények csak mostanság kezdenek felocsúdni.

21. A kommunikáció elembertelenedése: "Az elektronikus kommunikáció nem teszi lehetővé, hogy az egyébként gazdag kommunikációs rendszerünk minden csatornáját kihasználjuk, elvész a nem verbális kommunikáció." • Ellenérv: csakúgy, mint korábban a hagyományos levélnél, a könyveknél vagy éppen a telefonnál. • Az Interneten is megjelennek a nem verbális jelzések pótlásának mechanizmusai. Ilyen például a csak az elektronikus kommunikációra jellemző smile-k.

22. Információs tenger: "Az Interneten fellelhető információtengerben nem tudunk eligazodni, belefulladunk.„ • Ellenérv: hasonlóképp nem szoktuk az összes folyóiratot, tévécsatornát és könyvet végignézni, ha valamit keresünk, hiszen megvannak a megfelelő kereső eljárásaink. • Az Interneten is kezdünk megtanulni hasonló eljárásokat: egyetemek honlapjai, tematikus kereső portálok, ismerősök vagy szakmai közösségek (pl. levelező listák) ajánlásai.

23. Negatív utópiák: "Az internetezés, a távmunka és távoktatás és e-kereskedelem következményeként néhány évtized múlva az emberek már csak otthon fognak ülni a számítógépük előtt a monitorra meredve, minden kapcsolatuk ezen keresztül bonyolódik majd, igazi zombikká válnak (válunk)." • Ellenérv: az emberek hosszú távon tömegesen nem hajlandóak ilyen körülmények között élni, mert az evolúció olyan késztetéseket épített belénk, hogy keressük mások társaságát, pl. diszkó, étterem, söröző.

24. Kisebbségekkel kapcsolatos attitűd: amikor a csoport tagjánál valamilyen tulajdonságot vagy viselkedést fellelnek, akkor ezt a csoporthoz kapcsolják. • Hasonló dolog történik ilyen szempontból az Internettel kapcsolatban: ha valamilyen negatív eseményről hallunk (pl. gyermekpornográfia), hajlamosabbak vagyunk azt gondolni, hogy mindez az Internet hibája, valójában ez Internettől független, embereket általában érintő probléma.

25. Athén vs. Orwell forgatókönyv • Legtöbbször nem is tudatosul a beszélőben, hogy egy pozitív vagy negatív technológia-kép mentén fejti ki érveit. • Az előző diskurzus negatív felhangjai inkább a technofóbok szívéhez állnak közelebb, míg ugyanakkor a technofilek legtöbbször lelkes futurológusok, ’remek’ víziókkal a ’fényes’ jövőről.

26. Orwell-i nézettel szemben felhozható érv: a korábbi erőviszonyok –állam és polgár között – felborulnak. Miközben az állam egyre inkább olyan eszközöket kaparint meg, amik révén az állampolgárok ellenőrizhetővé válnak, aközben ugyanez az állampolgár egyre könnyebben jut információhoz, a korábbiakhoz képest átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váló állammal szemben. • Növekszik az állampolgár szabadsága és az állam transzparenciája – vagyis ugyanazokat az eszközöket egymásnak ellentétes célokra is fel lehet használni, nem csak az állam nyer új erőforrásokat, hanem a polgárok is.

27. Athén-modellel szemben felhozható érv: ki az, aki a közvetlen demokráciáért idejének egy jó részét politikai döntések meghozatalára szánná? Nem minden ember szeretne a mindennapi politikai döntésekben aktívan részt venni. • Meg kell teremteni tehát a lehetőséget, hogy az elektronikus nyilvánosságon keresztül bárki kifejthesse véleményét, de ezt nem volna túl szerencsés kötelezővé tenni és politikai rendszert csinálni belőle.

28. A valóságot leíró statisztika lehet a segítség annak a vitának az eldöntésében, hogy vajon az új kommunikációs eszközök inkább mobilizálni fogják az embereket és aktívabb politikai részvételre bír (mobilizálódási elmélet), vagy minden marad a régiben és új formában, de megmaradnak a régi aktív-passzív választó közötti törésvonalak az Interneten is (megerősítési-újratermelődési elmélet)

29. Norris az 1996-os és 1998-as amerikai választások kapcsán vizsgálta: a mobilizálódás vagy az újratermelődés erősebb-e az Internetes térben. • Az Internet nem erősítette a politikai aktivitást, a hagyományos nyilvános szférában megfigyelhető aktivitás megmaradt az Interneten is. • Egyetlen folyamatra lehet csupán felfigyelni – ami az Internet demokratizáló hatásában bízókat erősíti meg – a hagyományos értelemben politikailag közönyös fiatal korosztály csak az új kommunikációs közegben aktivizálódik-érdeklődik politikailag. Kérdés azonban, hogy ennek hosszútávon milyen hatása lesz.

30. Futurológia-hívők és a konzervatívak vitája • A diskurzus alapjául szolgáló munkák jóval hamarabb születtek, minthogy az olyan új eszközök, mint a személyi számítógép, vagy a mobiltelefon a hétköznapi életben is elterjedtek és elfogadott tömegcikkekké váltak volna. • Nem tömeges tapasztalatokon alapuló tudományos könyvek ezek. • “Az effajta könyvek az irodalomnak a határtalanul népszerű “futurológiai” kategóriájába tartoznak, amely a szociológia, a képesújság-zsurnalizmus és a jövendőmondás otromba hibridjeként jött létre”

31. Az információs társadalom lelkes híveivel szemben az egyik leginkább megalapozott kritikának tűnik, hogy elfelejtik bemutatni a változások árnyoldalát, elfelejtik, hogy ennek a folyamatnak nem csak nyertesei lesznek, hanem vesztesei is • Miért? Mert a győztesek nyelvezete határozza meg az információs társadalmat

32. Neil Postman arra figyelmeztetett, hogy az információs technológia – akárcsak minden technológiai innováció – szintén fausti alku, mivel a technológia egyszerre ad és egyszerre vesz el, és sohasem egyenlő mértékben. Mindez társadalmi szinten egyes csoportokat erősít, míg másokat gyengít. Pl. patkókovácsok esete, az automobil megjelenésével.

33. Hasonlóan problematikus a “forradalom felülről” elgondolás: az információs technológia keltette változások felülről kezdeményezettek, ahol a gazdasági, politikai hatalommal bírók propagálják az információs forradalmat. Sokkal kevésbé szervesek ezek a változások, mintsem az elvárható volna, nem a társadalomból nőnek ki,hanem gazdaságpolitikai érvek és hatalmi érdekek táplálják.

34. A fejlődés szószólói a „kimaradókat” ’fals mentalitásúaknak’ tekintik és azt hangoztatják, hogy fel kell ugrani a vonatra, mert, aki lemarad az kimarad. • De a társadalom túlnyomó része nélkül nem lehet információs társadalmat építeni, az emberek nem lehetnek kiküszöbölendő faktorok egy nem utópikus társadalmi fejlődési modellben. • A futurológiai állásponttal az a legnagyobb probléma, hogy kritikátlan, nem ember-központú és utópisztikus.

35. Technorealizmus • A felfokozott negatív vagy pozitív elvárások alóli feloldozást a technorealizmus jelentheti • Ezt felismerve indították útjára 1998-ban a Technorealizmus mozgalmat, ami az Interneten kereste keresi támogató híveit • A Technorealizmus (1998) a (poszt)modern kor kiáltványa, amely nyolc tételben rögzíti, hogy mit jelent realista módon viszonyulni a technológiához:

36. Technorealizmus 1. A technológia nem neutrális 2. Az Internet forradalmi, de nem utópikus 3. A kormányzatnak nagyon fontos szerepe van az elektronikus változásokban 4. Az információ nem tudás 5. Az iskolák behálózása kevés a megmentésükhöz 6. Az információt meg kell védeni 7. A közösségnek kell profitálnia a változásokból 8. A technológia megértése a globális polgárrá válás záloga

37. Technorealizmus • A technorealizmus mondanivalója: még több technológia nem egyenlő még jobb, vagy minőségileg más társadalommal • Az információs társadalomhoz a polgárok aktív bevonódása és a folyamatok józan ismerete szükséges

38. Néhány releváns terület • Megfigyelhetőség: kétségtelen, hogy az állampolgár-fogyasztó az új információs technológiák egyre szélesebb elterjedésével egyre nyomon-követhetőbb életet él, ami valós veszélyeket hordoz magában. Tényleg mindenki megfigyelhető. Kérdés azonban, hogy vajon milyen következményeket hozhat és hogyan kezelhető mindez a közel- és a távoljövőben?

39. Néhány releváns terület • Hozzáférhetőség és esélyegyenlőség: az új, felfokozott információs világban való részvételhez technikai eszközökre van szükség. • Szükség van arra, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen a technológiához és a tartalomhoz egyaránt. • A hozzáférés tehát többrétegű, egyszerre technológiai, tartalmi (információs), tudásbeli és anyagi konfliktus

40. Néhány releváns terület • Információs túltelítettség:Ha már megoldott a hozzáférés problémája, akkor vajon nem lesznek-e az emberek túlterheltek? • Nem jelent-e majd problémát, hogy az életük túlságosan felpörgetetté válik?

41. Kreatív feladat • Internet hatása a gyermek (0-18 éves korig) fejlődésére • Kell-e életkorhoz kötni az Internet-használatot? • Az Internettel kapcsolatos fent említett félelmek veszélyeztetik-e a gyermekeket? • Mi a szülő feladata? • Mi az oktatási intézmény feladata?

42. Felhasznált irodalom • Ropolyi László: Az Internet természete • Pintér Róbert: A magyar információs társadalom…: mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf • Pintér Róbert: Információs társadalom: utópia vagy valóság? www.ittk.hu/web/docs/robesz/cikkek/pinter_inftars.pdf