1 / 53

KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA

KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA. Füst György Semmelweis Egyetem III. Belklinika. A biostatisztika elemi módszereivel megoldható problémák I. Különbözik-e egymástól két független csoport, pl. férfiak – nők, dohányzók – nem dohányzók?

natasha
Download Presentation

KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA Füst György Semmelweis Egyetem III. Belklinika

  2. A biostatisztika elemi módszereivel megoldható problémák I. • Különbözik-e egymástól két független csoport, pl. férfiak – nők, dohányzók – nem dohányzók? • Különbözik-e egymástól két összetartozó csoport, melynek tagjait a vizsgálat előtt összepárosítottuk életkoruk, nemük vagy más szempont alapján; vagy bekövetkezik-e változás egy csoport tagjaiban, ha rájuk valamilyen tényező hatást gyakorol (pl. gyermekek megnőnek, a csoport tagjait egy adott gyógyszerrel kezelik)? • Nem két csoportot, hanem hármat vagy többet szeretnénk összehasonlítani. Hogyan végezzük ezt el, ha a csoportok egymástól függetlenek, ill. ha valamilyen kapcsolatban állnak egymással?

  3. A biostatisztika elemi módszereivel megoldható problémák II. • Általában ugyanabban a csoportban nemcsak egy, hanem több változót is rögzítünk, és szeretnénk tudni, hogy ezek a változók kapcsolatban állnak-e egymással, az egyik növekedését a másik növekedése vagy esetleg csökkenése kíséri, vagy ilyen kapcsolat nem áll fenn.. • Nemcsak azt szeretnénk tudni, hogy fennáll-e kapcsolat egy csoportban két változó között, de arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az egyik változásai milyen mértékben változtatják meg a másikat, tehát a kapcsolat mértékét számszerűsítjük. • Más eljárásokra van szükségünk, ha az adott csoportra vonatkozó adataink diszkrét eloszlást mutatnak (pl. nem, betegségtípus). • Az események bekövetkezési idejének elemzése, ill. annak a vizsgálata, hogy két csoportban az események bekövetkezési ideje különbözik-e egymástól. Ezt leegyszerűsítve túlélési (survival) analízisnek nevezik, noha legtöbbször egyáltalán nem életről-halálról van szó.

  4. KÉT FÜGGETLEN CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA

  5. A vizsgálandó probléma: szignifikánsan különbözik-e egymástól az I és II. típusú diabetesek szérum triglicerid szintje?

  6. HOGYAN OLDJUK MEG EZT ÉS A HASONLÓ FELADATOKAT?HOGYAN GONDOLKODUNK?A HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT KÉT FÜGGETLEN CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA ESETÉN

  7. A NULL HIPOTÉZIS ÉS AZ ALTERNATÍV HIPOTÉZIS KÉT FÜGGETLEN CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA ESETÉBEN • Null (zero) hipotézis: a két csoport között nem áll fenn statisztikailag szignifikáns különbség, tehát az észlelt különbség véletlenszerűen is létrejöhetett volna • Alternatív hipotézis: a két csoport között szignifikáns különbség áll fenn, tehát a véletlen ezt a különbséget nem hozhatta létre • Ha a null-hipotézist elvetjük, és ezzel az alternatív hipotézist elfogadjuk, akkor kimondhatjuk azt, hogy a két csoport között statisztikailag szignifikáns különbség áll fenn.

  8. AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK FAJTA HIBAKÉT FÜGGETLEN CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA ESETÉBEN • Első fajta hiba (ál-pozitív döntés, azt-hittük, hogy, pedig dehogy): a két csoport között valóban nem áll fenn szignifikáns különbség, de mi mégis azt tételezzük fel, hogy szignifikáns különbség áll fenn • Második fajta hiba (ál-negatív döntés, azt hittük, hogy dehogy, de mégis). A két csoport között szignifikáns különbség áll fenn, de mi azt tételezzük fel, hogy nincs szignifikáns különbség.

  9. AZ ALAPPROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA ALKALMAZOTT MATEMATIKAI MÓDSZEREK:A PARAMÉTERES KÉTMINTÁS T-PRÓBA ÉS A NEM PARAMÉTERES MANN-WHITNEY PRÓBA Student (alias: William Sealy Gosset ) féle t -próba

  10. A t próba gondolatmenete (Student féle t próba, két mintás) • A minták normális eloszlásból származnak • Független minták • Véletlen minták (randomizálás) • Null hipotézis: a minták közös populációból származnak (1=2) • Null hipotézis következménye a szórásra: 1=2 • A két variancia becslés hányadosa az F1,2 eloszlást követi (F1,2 = s12/s22) Az F próbával vizsgáljuk, az s12 és az s22 megfigyelt értékei mennyire valószínűek a nullhipotézis mellett • Ha a minták egy sokaságból valók (a nullhipotézis érvényes), akkor teljesül, hogy F1,2 eloszlásának várható értéke F1,2 = 1 • Ha p<0,05 arra, hogy F1,2 = 1, akkor elvetjük a nullhipotézist

  11. A t próba gondolatmenete (folytatás) • A mintákból becslést készítünk a mintaátlagok különbségére, és a különbség szórására (), felhasználva mind a két minta szórását. • A mintaátlagok különbségének és a közös varianciabecslésnek hányadosa a “t” eloszlást követi, sz.f.=(n1+n2-2) szabadságfokkal. • A t statisztikát kiszámoljuk, és megvizsgáljuk, mi a valószínűsége, hogy a nullhipotézis érvényessége, és sz.f. szabadságfok mellett a számolt t értéket kapjuk. Ezt ma már a számítógép elvégzi. • Előre tervezett (a priori) módon egyoldali, vagy kétoldalú összehasonlitást végzünk

  12. A vizsgálandó probléma: szignifikánsan különbözik-e egymástól az I és II. típusú diabetesek szérum triglicerid szintje?Megoldás kétmintás t-próbával

  13. A vizsgálandó probléma: szignifikánsan különbözik-e egymástól az I és II. típusú diabetesek szérum triglicerid szintje?Megoldás kétmintás t-próbával 1. kérdés: normális eloszlásúak-e a vizsgálandó csoportok? NEM. AKKOR TRANSZFORMÁLNI KELL!

  14. LOG10 transzformálás HURRÁ, MÁR MINDEN NORMÁLIS, MEHET A t-PRÓBA!

  15. A KÉTMINTÁS T-PRÓBA EREDMÉNYE

  16. KÉT FÜGGETLEN NEM NORMÁL ELOSZLÁSÚ CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA NEM-PARAMÉTERES PRÓBA SEGÍTSÉGÉVEL

  17. 1 LÉPÉS: A RANGOK KIOSZTÁSA Kérdés: szignifikánsan különböznek-e a két csoport medián értékei?

  18. XLS FILE

  19. A RANGSZÁMOK A PÉLDÁHOZ

  20. A PÉLDA VÉGE

  21. A vizsgálandó probléma: szignifikánsan különbözik-e egymástól az I és II. típusú diabetesek szérum triglicerid szintje?Megoldás a nem paraméteres Mann-Whitney teszttel

  22. Két összetartozó csoport közötti különbség. Az ugyanazokban az egyénekben bekövetkezett változások nyomon követése

  23. MIT JELENT AZ, HOGY ÖSSZETARTOZÓ? • A párok tagjai között természetes kapcsolat áll fenn • azonos egyéneken végzett beavatkozások • előtti és utáni értékek, • családi kapcsolat (ikrek, testvérek, szülő-gyerek) • A csoportok tagjait a kísérlet megtervezésekor(sohasem a kísérlet elvégzése után!) összepárosítottuk valamilyen szempont(ok) szerint

  24. A PÁROSÍTOTT ÖSSZEHASONLÍTÁS ELVÉGEZHETŐSÉGÉNEK EGYÉB KRITÉRIUMAI • A párokat egy nagyobb populációból véletlenszerűen választottuk ki vagy legalábbis reprezentálják a teljes populációt • Minden párt a többitől függetlenül választottunk ki

  25. AZ ALAPPROBLÉMA: A SZÉRUM TRIGLICERID SZINTEK VÁLTOZÁSAI A KEZELÉS HATÁSÁRA 36 CUKORBETEGBEN

  26. A NULL HIPOTÉZIS ÉS AZ ALTERNATÍV HIPOTÉZIS KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA ESETÉBEN • Null (zero) hipotézis: az összetartozó (matched) párok között nem áll fenn statisztikailag szignifikáns különbség, tehát az észlelt különbség véletlenszerűen is létrejöhetett volna. A beavatkozás nem idézett elő szignifikáns változást, ez véletlenszerűen is bekövetkezhetett volna • Alternatív hipotézis: az összetartozó párok között szignifikáns különbség áll fenn, tehát a véletlen ezt a különbséget nem hozhatta létre. A beavatkozás szignifikáns változást idézett elő, amelyet a véletlen nem hozhatott volna létre

  27. AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK FAJTA HIBAKÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA ESETÉBEN • Első fajta hiba (ál-pozitív döntés, azt-hittük, hogy, pedig dehogy): a beavatkozás nem idézett elő szignifikáns változást, de mi mégis azt tételezzük fel, hogy ez bekövetkezett • Második fajta hiba (ál-negatív döntés, azt hittük, hogy dehogy, de mégis). A beavatkozás szignifikáns változást idézett elő, de mi azt tételezzük fel, hogy ez nem következett be.

  28. AZ ALAPPROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA ALKALMAZOTT MATEMATIKAI MÓDSZEREK:A PARAMÉTERES EGYMINTÁS T-PRÓBA ÉS A NEM PARAMÉTERES WILCOXON PRÓBA

  29. Miért nem a kétmintás t-teszttel, vagy a Mann-Whitney próbával dolgozunk? • A két csoport nem független. „Sima” t-teszt alkalmazásával pontosan azt a specifikus információt vesztenénk el, hogy a két csoport között kapcsolat áll fenn. • A szignifikancia is kevésbé lesz erős, mint akkor, ha az adekvát teszttel dolgozunk. • Az önkontrollos, vagy párosított kontrollos vizsgálatok kifejezetten alkalmasak a biológiai variabilitásból eredő szóródás mérséklésére, azaz pontosabb becslések (és következtetések) megtételére

  30. 36 cukorbetegben a kezelés hatására bekövetkezett szérum triglicerid csökkenés értékelése egymintás t-próbával

  31. Kiküszöböljük a „legjobb” (legnagyobb csökkenést mutató) beteget P=0.0253 P=0.0910

  32. KÉT ÖSSZETARTOZÓ NEM NORMÁL ELOSZLÁSÚ CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA NEM-PARAMÉTERES PRÓBA SEGÍTSÉGÉVEL

  33. A rang transzformáció és a Wilcoxon t-próba

  34. XLS FÁJL

  35. A kezelés hatására bekövetkezett szérum triglicerid csökkenés értékelése Wilcoxon próbával

  36. Az egymintás t-teszt speciális alkalmazása: egy adott értéktől való eltérés szignifikanciája

  37. 232 CUKORBETEGBEN A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSAIDEJÉN MÉRT TRIGLICERID SZINTEK VISZONYA A TRIGLICERID SZINTEK REFERENS TARTOMÁNY FELSŐ HATÁRÁHOZ (1,7 MMOL/L)

  38. NÉHÁNY TOVÁBBI PÉLDA • Chung-Ting Lee és mtsai PLoS Med 5(6): e117. doi:10.1371/journal.pmed.0050117. Abból a megfigyelésből indultak ki, hogy a terhes nők kokain használata károsíthatja a magzat idegrendszerét feltehetően az érintett sejtek fejlődésének gátlásán keresztül. A szerzők azt vizsgálták, hogy a kokainnal kezelt és nem kezelt idegsejtekben (és azok előalakjaiban) a folyamatban kulcsszerepet játszó különböző gének kifejeződése hogyan alakul.

  39. Kétmintás t-próbával értékelve: a kokain mindhárom (az idegsejtek fejlődésében esszenciális szerepet játszó) gén kifejeződését szignifikánsan gátolta.

  40. Blaise Denton és mtsai PLoS Medicine, 5, e127, 2008, doi:10.1371/journal.pmed.0050127). • A malária két gyakori kórokozójával (Plasmodium falciparum és Plasmodium vivax) történt gyermekkori fertőzésekben vizsgálták a súlyos esetek előfordulási gyakoriságát. Mivel korábbi adatok szerint a P. vivax infekció enyhíti a P. falciparum malária lefolyását, a vizsgálatba olyan gyermekeket is bevontak, akik mindkét parazitával megfertőződtek. Tehát három csoportban hasonlították össze a paraziták össz-mennyiségét a szervezetben. A kérdés az volt, hogy csökkenti-e ezt a P. falciparum fertőzöttekben a P. vivax infekció?

  41. Kétmintás t-próba: Csak a P. falciparum és a kombinált csoportok között hasonlították össze a szervezetben található parazita mennyiséget. Ez magasabb volt a kombinált fertőzésben szenvedő, mint a csak P. falciparum fertőzött gyermekekben. A különbség akkor is fennállt, ha csak a súlyos eseteket hasonlították össze. .

  42. Agnes-Laurence Chenine és mtsaiPLoS Negl Trop Dis 2(7): e265. doi:10.1371/journal.pntd.0000265. Azt vizsgálták, hogy egy Afrikában és más trópusi vidékeken nagymértékben elterjedt parazita, a Schistosoma mansoni fertőzés befolyásolja-e a HIV infekció kockázatát. A kérdést úgy vizsgálták, hogy a kísérleti állatokat együtt fertőzték a parazitával és a HIV és a SIV (simian immunodeficiency virus) majmokat is megfertőző hibridjével, a SHIV-vel. A HIV fertőzés súlyosságának két legfontosabb indikátorát, a CD4+ T sejtek számát, ill. a CD4+ sejtek által termelt vírusmennyiséget (viral load) vizsgálták a CD4+ T sejtek különböző szubpopulációiban (naiv, centrális memória (CM) és effektor memória (EM) sejtekben külön-külön).

  43. Mann-Whitney test: Az eredmény egyértelmű különbségeket mutat a különböző szubpopulációk között.

  44. . Tim F Cloughesy és mtsai PLoS Med 5(1) e8. doi:10.1371/journal.pmed.0050008). Egy tumor-ellenes szer, a rapamycin hatását vizsgálták glioblastomás betegekben. A szer tumorgátló hatásának mértékét izotóp beépülési teszt (Ki67) segítségével határozták meg.

  45. A betegekben az első (S1) és második műtét (S2) idején vett mintákban mért tumor sejt proliferáció mértékét a Wilcoxon féle párosított teszttel határozták meg, a proliferáció szignifikánsan csökkent

  46. Adrianne Verhoef és mtsai PLoS Med 2(3): e78., 2005).Macska-allergiás asztmás betegekben végezték vizsgálataikat. Az allergia enyhítésének egyik módja az, amikor az allergént kis dózisbanismételten a betegek szervezetébe juttatják, és így csökkentik az allergia erősségét. Ezt a deszenzitizálásnak vagy immunterápiának nevezett eljárást általában a teljes allergénnel végzik. Szerzők kipróbálták, hogy elvégezhető-e a deszenzitizálás az allergén kisebb részeivel is, olyanokkal, amelyeket az immunsejtek felismernek (T sejt epitópok). Különböző immunfunkciókat mértek és hasonlítottak össze az epitópoknak megfelelő peptidekkel végzett deszenzitizálás után.

More Related