1 / 17

A kereskedelmi és iparkamaráról szóló törvény hatása a szakképzésre

Közép-Magyarországi Regionális Szakképzési fórum Budapest, 2011. 05. 27. A kereskedelmi és iparkamaráról szóló törvény hatása a szakképzésre. 2010. november 11.: a Kormány és az MKIK közötti szakképzési keret-megállapodás aláírása. A megállapodás célja a Kormány oldaláról nézve.

nirav
Download Presentation

A kereskedelmi és iparkamaráról szóló törvény hatása a szakképzésre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közép-Magyarországi Regionális Szakképzési fórum Budapest, 2011. 05. 27. A kereskedelmi és iparkamaráról szóló törvény hatása a szakképzésre

  2. 2010. november 11.: a Kormány és az MKIK közötti szakképzési keret-megállapodás aláírása

  3. A megállapodás célja a Kormány oldaláról nézve • A Kormány programjának „Versenyképes Oktatást és Képzést!” című fejezetében célként határozta meg: • a szakmai képzés szerkezete, a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás indítására, képzettségük állandó megújítására. 

  4. A megállapodás főbb elemei: • A nemzetgazdaságilag kiemelt szakképesítések körében növekedjen a gazdasági kamarák szerepe • 125 szakképesítés gondozása kerül át az MKIK-hoz (szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok kidolgozása, szintvizsgák szervezése) • A Szakma Kiváló Tanulója Verseny, WorldSkills, EuroSkills versenyek szervezése • Vizsgaelnökök kamara által történő delegálása a szakmai vizsgákra, a 125 szakképesítést illetően, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek • A kamara közreműködése a pályaválasztási és tanácsadási rendszer feladataiban • A szakképzésről, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításának kezdeményezése • A részletes megállapodás a Nemzetgazdasági miniszter és az MKIK elnöke között kerül megkötésre

  5. Előzmények (2005-2010)Nemzeti Szakképzés Fejlesztési Kezdeményezés hatása és eredményei Jogszabályi változások: jelentős elmozdulás egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer irányába Tanulószerződés intézményrendszere általánossá vált (48.000 szerződés) 16 gyakorlatigényes szakma gondozása átkerül a kamarákhoz Szakmai és vizsgakövetelményeknek a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő átalakítása Gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kidolgozása 16 szakmából 14-ben a képzési idő növekedése (3 év)

  6. Előzmények: • Gyakorlati képzés minőségbiztosításának kidolgozása, bevezetése (gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció) • Gyakorlati oktatók pedagógiai, módszertani továbbképzése • Országos Szakképzési Tanács támogatás: normatív finanszírozási rendszer • Kooperációs munkakultúra meghonosítása: szintvizsga szabályzat, on-line alapú egységes szakképzési informatikai rendszer • ROP 3.4.1. Régió specifikus képzések kifejlesztése: 10.000 fő képzésbe történő bejelentkeztetése 7 régió versenyképességét erősítő húzóágazatban

  7. Középtávú Szakképzési stratégia 2005-2013 „ A munkaerő-piac, a vállalkozások mindenkori igényeit és az egyén karrier lehetőségeit egész életen át biztosító szolgáltatás-centrikus, felhasználóbarát szakképzési rendszer kialakítása” (MKIK Szakképzési Stratégiájának küldetése MKIK XIX. Küldöttgyűlése 2005.05.18.) Középtávú Szakképzési stratégia 2005-2013 – célok Szakképzés modernizációja MKIK meglévő állami feladatainak szélesítése az elért eredményekre építve Gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerének további javítása Foglalkoztatással kapcsolatos komplex információs rendszer kiépítése Pályaválasztáshoz szükséges információbázis megteremtése Gyakorlatigényes, hiány-, és fizikai szakmák népszerűsítése Felnőttképzési szakmaszerkezet gazdasági igény oldalról támogatott kialakítása Mestervizsga reform

  8. Az aktuális cél:Kereslet-vezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB feladata a beiskolázási arányok meghatározása: iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

  9. Fő aktivitási területek 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése; 2. A szakmai záróvizsgáztatásban csak a szakma elsajátításához szükséges kulcskompetenciák értékelése és mérése szükséges , szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása; 3. Az OKJ rendszer korszerűsítése, a szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe; 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében.

  10. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi és Kereskedelmi Iparkamara (PMKIK) és a megyei munkaadók közötti együttműködés lehetőségei - A képzési igények közös tervezése - A tanulók gyakorlati képzésére vonatkozó információk biztosítása, tanácsadás (tanulószerződés kötésének folyamata, a képzés költségeinek elszámolhatósága, előadások, továbbképzések stb.) - A térségi szakképző intézményekkel való közös együttműködés - A munkaadói oldal javaslatainak tolmácsolása az illetékes hatóság, illetve minisztérium felé - Szakképzéssel kapcsolatos adatszolgáltatás - Pályázati lehetőségek kihasználása - Külföldi tanulmányutak szervezése

  11. Modern 3éves szakképzés bevezetése 2011. szeptemberétől az alábbi szakmákban: • Ács,állványozó, Árnyékolástechnikai szerelő, Bádogos, Automatikai technikus, Bolti eladó, Burkoló, Bútorasztalos, Cukrász, Épületlakatos, Elektrolakatos és villamossági szerelő, Elektromos gép- és készülékszerelő, Elektronikai műszerész, Épületgépészeti rendszerszerelő, Erősáramú elektrotechnikus, Épületgépészeti technikus, Fényképész és fotótermék kereskedő, Fodrász, Festő- díszítő, mázoló és tapétázó, Gumiipari technológus, Gépi forgácsoló, Hegesztő, Hőtechnikai berendezés üzemeltető, Kályhás, Kárpitos, Kereskedő, Kőműves, Könnyűipari technikus, Kozmetikus, Külszíni bányász, Látszerész és fotócikk kereskedő, Magasépítő technikus, Mechatronikai technikus, Mélyépítő technikus, Pincér, Robbanásbiztos berendezés szerelője, Szabó, Szakács, Szárazépítő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Tetőfedő, Vendéglős, Vendéglátó eladó, Villanyszerelő, Tisztítás-technológiai szakmunkás, Géplakatos • www.mkik.hu (szakképzés, szakmagondozás)

  12. Jelenlegi helyzet ellentmondásossága és tarthatatlansága: • Példa: kőműves szakképesítés • A magyar „duális” képzés felépítése kőműves szakmában • Elméleti képzés: 1762 óra (közismereti tantárgyak 1008 óra+ egyéb 754 óra) • Szakmai elmélet és gyakorlat: 1700 óra • Ebből 559 óra szakmai elmélet és 1141 óra szakmai gyakorlat (33%) • A német duális képzés a gyakorlatban: • Közismereti tantártgyak 1062 óra (20%) • Vállalatnál folyó elmélet és gyakorlat 4288 óra (80%)

  13. Modern 3 éves szakképzés - tervezet • Célunk a képzési követelmények átalakítása a gyakorlati óraszámok növelésével, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelésével:

  14. Foglalkoztatottság – szakképzés összefüggései -A szakképzés, mint a foglalkoztatás eszköze Az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél 10 év alatt 1 millió munkahely létrehozása, A szakképzés egyben foglalkoztatás-politikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglakoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. A tipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglalkoztatást és a gyermeknevelést.

  15. Foglalkoztatottság – szakképzés összefüggései 2010-ben a 18. évet betöltött korosztály létszáma 125.000 fő volt. 25.000 fő 8 osztály vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett (20%)!

  16. A jövőbeni cél: Az MKIK, illetve a területi kamarák 10 év óta folyamatosan jelzik a szakképzés problémáit – Magyarországnak nincs több ideje újabb elméletek és elemzések gyártására. Partner-centrikus szakképzési politika – állam vezető szerepének megtartása mellett. Célunk, hogy a munkaadók igényeinek figyelembevételével, a magyar szakképzés felzárkózzon az élenjáró szakképzési gyakorlattal rendelkező országok élmezőnyébe!

  17. Budapest, 2011. 05. 27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Kupcsok Lajos főtitkár Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 1/317-7666 titkarsag@pmkik.hu www.pmkik.hu

More Related