1 / 37

Miért beteg a magyar gazdaság?

Miért beteg a magyar gazdaság?. Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre. Letérés a fenntartható növekedési pályáról.

nyla
Download Presentation

Miért beteg a magyar gazdaság?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

  2. Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre

  3. Letérés a fenntartható növekedési pályáról • Az államháztartás hiánya, az államadósság 2002-től nő • A GDP növekedésével 2006-ig látszólag nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások

  4. A GDP alakulása

  5. Alacsony gazdasági növekedés • A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest. • A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.

  6. A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

  7. Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt

  8. Az egyensúlyi problémák kiéleződése • Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak

  9. Az államadósság drámaian nő

  10. Növekvő eladósodás devizában

  11. A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

  12. Magas belföldi kamatszint,ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

  13. A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében. • 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést

  14. 2002-2006 között rendszeres a tervezett hiány túllépése

  15. Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között a visegrádi országokban

  16. A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

  17. A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

  18. …annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

  19. Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

  20. Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás

  21. A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől

  22. Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak aránya

  23. A nyugdíjakon belül magas a rokkant nyugdíjak aránya

  24. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása • A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van • Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk

  25. Innovációs teljesítmény

  26. Innovációs növekedés

  27. Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Európai összehasonlításból látható: • Magasabb az állam működési költsége, de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit • Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak

  28. Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Az oktatási kiadások kissé magasabbak, a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne • A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak • Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben

  29. A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség

  30. Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa • A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62. • A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)

  31. A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Forrás: Centre for European Reform, London

  32. A kitörést nehezíti: • A világgazdasági válság • Az adósságcsökkentéshez már (majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén • A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%. • A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg

  33. Köszönöm a figyelmet!

More Related