370 likes | 465 Views
Miért beteg a magyar gazdaság?. Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre. Letérés a fenntartható növekedési pályáról.
E N D
Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre
Letérés a fenntartható növekedési pályáról • Az államháztartás hiánya, az államadósság 2002-től nő • A GDP növekedésével 2006-ig látszólag nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások
Alacsony gazdasági növekedés • A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest. • A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.
A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés
Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt
Az egyensúlyi problémák kiéleződése • Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak
Magas belföldi kamatszint,ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye
A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében. • 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést
Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között a visegrádi országokban
A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány
A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben
…annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában
Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás
A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől
Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak aránya
A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása • A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van • Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk
Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Európai összehasonlításból látható: • Magasabb az állam működési költsége, de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit • Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak
Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Az oktatási kiadások kissé magasabbak, a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne • A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak • Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben
A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség
Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa • A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62. • A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)
A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Forrás: Centre for European Reform, London
A kitörést nehezíti: • A világgazdasági válság • Az adósságcsökkentéshez már (majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén • A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%. • A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg