Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok szerepe a foglalkoztatáspolitika megvalósításában

1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok szerepe a foglalkoztatáspolitika megvalósításában Borbély-Pecze Tibor Bors SZTE ÁJK MKTB BA

2. Foglalkoztatáspolitika vs. munkaerő-piaci politika • Foglalkoztatáspolitika • Szakpolitika (policy) • Munkaerő-piaci politika • a szakpolitikában megfogalmazott célrendszer cselekvéssé fordítása az ÁFSZ belső és kiszerződött (outsourcing, tender, szolgáltatási szerződések…) kapacitásaira építve

3. Emlékeztető (!) • Ábra 1. Kik művelik a politikát? (TK 10. old.) Forrás: Colebatch (2000) Policy 38. oldal)

4. Az ÁFSZ-ek négy klasszikus alapfeladata • állásközvetítés • munkaerő-piaci információk nyújtása • munkaerő-piaci eszközök, programok kialakítása, megvalósítása, adminisztrációja • munkanélküli/álláskeresési ellátások adminisztrációja Thuy, Phan – Hansen, Ellen – Price, David (2001) The public employment service in a changing labour market ILO, Geneva

5. 2000-es évek PPP Az ILO 1997-es 181-es egyezménye a magán közvetítők tevékenységének újraértékelésével foglalkozik. Az 1994-ben a 81. ülésszakon már felvetődött az 1949-es álláspont felülvizsgálatának igénye

6. ÁFSZ-ek átalakuló szerepei az átalakuló munkaerőpiacokon • a munkaerőpiac átalakulásával, legalább is a fejlett országokban a munkaerő, a bérmunkások egy része jobban informálttá vált, mint a munkaadók, erőteljes védelmük, a közvetítés és a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz az ÁFSZ nélkül is hozzájutnak, • az alkalmazási szokások megváltoztak, a hagyományos bérmunka mellett nő az atipikus munkavégzés vagy akár a „cég-cég” közötti szerződések száma, ahol a korábbi munkavállaló inkább alvállalkozói, üzleti partneri szerepbe kerül, mint bérmunkásiba, • IKT fejlődésével és különösen az Internettel a munkaerő-piaci és közvetítési információkhoz jutás demokratizálódik, nincsen feltétlen minden esetben szükség az ÁFSZ irodákra, hogy ezekhez a kereső hozzájusson • az állásközvetítés a piacgazdaság fejlődésével és a munkaerő tudásának emelkedésével normál piaci szolgáltatássá vált és egyre több piaci alapon működő szervezetnek is megéri nyújtani. Ez oda vezet, hogy a jól működő munkaerő-piacokon az ÁFSZ nélkül is működik a közvetítő piac. Azaz a közpénzből finanszírozott ÁFSZ más feladatokra fordíthatja a figyelmét és erőforrásait.

7. Változások az EU országokban Nem véletlen tehát, hogy számos fejlett országban a 90-es években az ÁFSZ állásközvetítési monopóliuma megszűnt Portugália (1989), Dánia(1990), Hollandia (1991), Svédország (1993), Németország, Ausztria és Finnország (1994). A magánközvetítők és az ÁFSZ között csak akkor jöhet létre együttműködő- partneri szerep, ha ezt a lépést itthon is végrehajtjuk, amely az Flt. módosítását feltételezi.

8. Aktív eszközök • Aktiváló eszközök (eszköz, eszköz-kombinációk és programok ismertek) • Megjelenése tömegesen nagy gazdasági világválság idején: • Közmunkaprogramok • Újabb kori európai reneszánsza az olajválság után (’70 évek) • Cél: elhelyezkedést támogatni • Az egyén/ közösség gazdasági aktivitását növelni, javítani • EU: employability fogalma (minden munkaképes dolgozzon és tegyük az állampolgárokat képessé a bejelentett munkára)

10. II. Reformgyakorlatok a tagállamok munkaügyi szervezeteiben

11. A svéd AMS törekvései, a Virtual Employment Agency modell Svédország társadalmi helyzetéből adódóan az elsők között ismerte fel az ÁFSZ funkcióváltozásának szükségességét. A svéd ÁFSZ (AMS- Arbetsformedlingen) 1995-ben kezdett hozzá a szervezet átalakításához. A fő cél a hatósági állami szerepkörből az állami szolgáltató ügynökség szerepkörbe történő átlépés kialakítása volt. (Nem véletlen, hogy ez a modell Magyarországon az ÁFSZ PHARE modernizációja során olyan sok nehézséggel találta magát szemben Közép-Kelet Európában.) A svédek az itt kialakított modellt a 2000-es évektől a világ összes tájára exportálják (Magyarország, Albánia, Macedónia, Moldávia és ázsiai, afrikai országok).

12. A 90-es évek közepén megfogalmazott modell eredeti felismerése azonban ma is rendező elvet képvisel; az ÁFSZ ügyfelei vásárlókká, fogyasztókká váltak szimpla állampolgárok helyett, akik azonnali szolgáltatást várnak. Erre a hagyományos diverzifikációban felépített és üzemeltetett munkaügyi szervezetek nem képesek. Így folyamatos csalódást okoznak az ügyfeleiknek és frusztrációt a szervezetben dolgozóknak

13. Az új AMS stratégia része az internetes állásközvetítő rendszer kialakítása volt • Állásbank • álláskeresői adatbank • kiválasztási segítségnyújtás Megj. Az álláskeresők (nem az Flt. jogi értelmében hanem valós piaci értemben) számára hamar meg kell oldani a saját portfolió készítés lehetőségét és annak folyamatos módosítási lehetőségeit, különben a potenciális keresők elhagyják a portált

14. Németország- Agenda 2010 (Hartz I-IV) A tervezett és folyamatosan életbe lépő reformok keretében 2002-től hatályos két törvény a „JOB-AQTIV” azaz a Törvények a Modern Munkaerő-piaci Szolgáltatások Nyújtásáról a munkaerőpiacon. A jogszabályok módosítása a szociális partnerek és a federális kormányzat megállapodásán nyugszik. A megállapodás a „Szövetség a munkáért, Tréning és Versenyképesség” (Bündnis für Arbeit, Ausbildung und Wettbewerbsfahigkeit) címet viseli és a vezetőjéről Hartz Bizottságnak (Hartz I-IV. törvénycsomagok) elnevezett munkacsoport elképzelésein nyugszik. Az így elkészült foglalkoztatási támogatásokat és szolgáltatásokat szabályzó csomag folyamatosan beépül a Szociális Törvénykönyvbe45(SGB III.) annak harmadik fejezetét kialakítva. További két törvény a munkaerőpiac modernizálásáról 2002 és 2005 között folyamatosan lép életbe. A harmadik jogszabály a német munkaügyi szervezet reformját és átalakítását tartalmazza. Ennek alapján téve alkalmassá a volt Arbeitsamt-ot a kliensekkel, álláskeresőkkel végzett hatékonyabb munkára.

15. Új név: Bundesagentur für Arbeit (BA) A korábbi nürnbergi főigazgatóság irányító-támogató és fejlesztő központtá alakult át. Kirendeltségi szinten a BA két részre válik szét az Agentur für Arbeit (AA) mellett Personal-Service-Agenture (PSA), azaz személyre szabott szolgáltató ügynökségeket is létrehoznak. Az utolsó átalakítási fázis során a munkaügyi kirendeltségek és az önkormányzati szociális irodák munkáját integrálják. Ennek keretében a kirendeltségeken belül megjelenik az önkormányzat apparátusa is

16. A német munkapiac rugalmasságát akadályozó strukturális (szociális védelmi rendszer- adóügyek-jogrend) felépítmény átépítését szeretnék szolgálni további törvénymódosítások. • A részmunkaidős és a határozott idejű munkaszerződéssel végzett munkák jogszabályi könnyítéséről, valamint az elbocsátási védelmet szabályzó törvény (Kündingungsschutzgesetz) átalakításával. • Valamint a munkanélküli járadék idejének csökkentésével és a járadékos, segélyezési feltételek szigorításával. Így a járadék maximálisan 12 hónapig ítélhető meg, 55 év felettiek esetében 18 hónap lesz (a korábbi 26 és 32 hónapok helyett) az ellátás maximuma. 2003. július 1.-ét követően a munkanélkülivé vált személyeknek kötelező a lehető leghamarabb megjelenniük a Bundesagenture für Arbeit irodáiban. • A késve jelentkezőket a munkanélküli járadék összegének csökkentésével büntetik. • A járadékrendszer szigorításával párhuzamosan a szövetségi kormány két programot is az útjára indított a hosszú ideje munkanélküli álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére (Arbeit für Langzeitarbeitslose). A passzív ellátórendszer időbeli igénybevehetőségének csökkentése mellett az SZJA kulcsok is folyamatosan csökkennek. 2004. január 1.-től 16% és 42% a minimális és a maximális kulcs (2002-ben 22.9% és 51%).

17. A német virtuális munkaerőpiac

18. Finnország Finnországban a kilencvenes évek közepétől magasra ugrottak a munkanélküliségi mérőszámok. 1995-ben 15.4% volt a munkanélküliség. A finn kormányzat 1998-tól a munkaügyi reformok első, majd a helyzet relatív javulását követően, 2002-től a munkaügyi reformok második hullámával válaszolt. Azonban 2003-ban még mindig igen magas, 9%-os volt a munkanélküliség, igaz ehhez 67.3%-os foglalkoztatási ráta társult.

19. A 2000-es évek finn reformjai A kettőezres években elindított foglalkoztatáspolitika reformok második hulláma két kérdésre koncentrált: 1.) Hogyan lehet a munkapiac működését javítani? 2.) Mi a teendő a strukturális munkanélküliséggel?

20. A strukturális munkanélküliség kérdéskörének megválaszolására a második reformhullám részeként integrált kirendeltségeket hozott létre a finn állam. Ezek az irodák kifejezetten a nehezen gondozható, halmozottan hátrányos helyzetű ügyfelek segítését hivatottak szolgálni. Az angol rövidítése végett JOIS (Joint Services Centres) vagy LAFOS (Labour Force Service Centre) irodák egyesített szolgáltatást nyújtanak a munkaügy, társadalombiztosítás és szociális segélyezés, problémakezelés terültein. Ezzel megvalósítva az egyablakos ügyintézés kormányzati modelljét. (Amelyet értelemszerűen az első kérdéskörbe tartózó csoport, az „Internethasználó önérvényesítők” a weblapokon az otthonukból tehetnek meg.) 2002 és 2003 között 25 ilyen egyesített iroda kezdte meg a működését. 2006-ra az elképzelések szerint 40 –re nő a számuk.

21. Szakmai szolgáltatási szintek a finn ÁFSZ-ben Sultana és Watts (2005) p.67

22. Nagy-Britannia , JobCentre Plus A brit foglalkoztatáspolitika a két fentebb bemutatott tagállamhoz képest számos tekintetben eltérő feladatokkal és megoldandó problémákkal küzd. Mivel a brit foglalkoztatási ráta igen magas még az EU-15-ök viszonylatában is, (2004 januárjában 74.8) és gyakorlatilag már 1997-ben (70.8) elérte és meghaladta a 2000-ben kitűzött lisszaboni célokat –miközben a munkanélküliség is alacsonyan maradt (2003-ban 4.9)- a Jobcentre Plus főként a nehezen elérhető és bevonható kliensek megszólítására koncentrál

23. A brit akcióterv így alapvetően az alacsony képesség, készség és szaktudás (skills) fedezetűek megtalálásra és munkaerő-piaci integrációjának elindítására fókuszál. Ennek végrehajtására a brit ÁFSZ stratégiainak tekinthető szemléletváltását alapozza meg. A célok eléréséért négy új nagyobb jelentőségű programot alkalmaz; 1.) Az Új Akut (New Deal) a fiatal munkanélküliek, a hosszú ideje regisztráltak, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a megváltozott munkaképességűek és a munkanélküli szülők megszólítására. Ebben a csoportban a hivatalok (munkaügy, TB, önkormányzat) látókörében maradó, relatíve könnyen megszólítható ügyfelekkel dolgoznak. 2.) A szomszédság megújítása program keretében a deprivált közösségek elérését tűzték ki célul. Ebben a programban az ÁFSZ mellett komoly szerepet kapnak a non-profit szervek, a lakóközösségek, vagy bármely más a lakosság elérését biztosítani képes közösségek. (Amely tulajdonképpen bármely közösség lehet: pl. egyházközösség, Anonim Alkoholisták csoportjai, szenvedélybetegek családtagjainak szóló csoportok, lakóközösségek, sportklubok, stb.) A program végül a Helyi Stratégiai Partnerség elnevezést kapta. A második céltevékenység keretében 12 magas munkanélküliséggel sújtott városban indították útjára a dolgozó szomszédság programot. 3.) „tegyünk több embert gazdaságilag aktívvá” programok keretében a Jobcentre Plus és a járadékfolyósító ügynökségek ügyfélelérő munkáját szeretnék javítani. 4.) Skills Stratégia 2003, amelynek keretében a jövő munkaerőpiacának szaktudás és képesség igényeit kísérelik meg előre jelezni. (Johnson 2004 pp. 2)

24. Gazdasági válság és ÁFSZ feladatok

25. Gazdasági válság és ÁFSZ-ek Fontos, hogy a válságra való tekintettel átgondoljuk a „klasszikus” (90-es évek végétől és a 2000 évek első felében meghatározó) foglalkoztatáspolitikai megfogalmazásokat és határokat. Eddig abban gondolkodtunk, hogy 3 hónapig a friss munkanélküli maga próbálkozzon az elhelyezkedéssel. Jelenleg az lehet a kérdés, hogy akár már az elején – a regisztráció napján, vagy már a felmondás alatt…- vonjuk be aktív eszközbe a munkanélkülieket, hiszen nincsen elegendő állás.

26. EERP - European Economic Recovery Plan és ÁFSZ • Második EERP (cseh elnökség alatti foglalkoztatási csúcs) – 2009 első félév • ÁFSZ régi-új feladatok • Lényegesen több ügyfél – a szervezet átmeneti megerősítés létszámban (pl. UK JCP 16 hónapos szerződések a személyzet cca 40%-kal nőtt) • Hosszabb idejű járadékfolyósítás • Azonnali bevonás aktív eszközbe nyílt piaci elhelyezési kísérlet nélkül • Munkahelymegtartások finanszírozása (pl. 4 napos munkahét + képzés)

27. Összegzés • 2000-es évek reformjai során ellátási időszakok csökkentek (workfare, work 1st! a korábbi jóléti rendszerek helyett) • Minden ÁFSZ elmozdult • Elektronikus szolgáltatási csatornák felé • PPP együttműködések felé • 2008 őszi válság új pályára állította az ÁFSZ-eket is: • járadékos idő újra növekedni kezdett, • elsődleges piaci elhelyezés gyakorta nem lehetséges • A válság hatásaival hosszú távon kell dolgoznia a szervezeteknek (foglalkoztatási és szociális szempontok szerint egyaránt)