1 / 19

Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése

Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése. Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. Normakövetés Jogérvényesítés Normakövetés és jogérvényesítés viszonya: a jog használatának vizsgálata visz közelebb a jogkövetés szerkezetének megértéséhez.

ovid
Download Presentation

Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció

  2. Normakövetés Jogérvényesítés Normakövetés és jogérvényesítés viszonya: a jog használatának vizsgálata visz közelebb a jogkövetés szerkezetének megértéséhez.

  3. William L.F. Felstiner, Richard L. Abel, Austin Sarat: The Emergence and Transformation of Disputes: Naming, Blaming, Claiming • Nem intézményi megközelítés • Vita mint társadalmi konstrukció: hogyan lesz a tapasztalt valóságból sérelem? • Transzformációk: az igazságtalanság felismerése, megnevezése. A felelős keresése, panasz. Az igény megfogalmazása a jóvátételre. • Jogérvényesítési piramis (csak a tapasztalt jogtalanság egy kisebb része válik jogi igénnyé.)

  4. A jogérvényesítés akadályai • a látencia magas foka a gyűlöletbűncselekmények körében • „A homofób és transzfób indíttatású erőszakos támadások Mo-on igen elterjedtek. 15,6%-ot ért már élete során szexuális irányultságával vagy nemi identitásával összefüggésben erőszakos támadás. A transzneműek 26,2%-át élete során érte már erőszakos támadás. Az áldozatok mindössze 13,4%-a jelentette az esetet a rendőrségnek. Az elkövetők felelősségre vonására az esetek töredékében került sor.”(www.hatter.hu/kiadvanyaink/osce-hatecrime-2010)

  5. „Láthatatlanná tett férfierőszak” (Rendszerbe zárva, NANE) • alacsony jogtudatosság a diszkriminált csoportok körében: „A megkérdezett kisebbségiek 57%-a nyilatkozott úgy, hogy tudomása szerint nem létezik olyan jogszabály, illetve nem hallott még olyan jogszabályról, amely tiltaná a hátrányos megkülönböztetést” a foglalkoztatás, a lakhatás és a szolgáltatásokhoz és árucikkekhez való hozzáférés területén. (EU-MIDIS - http://fra.europa.eu)

  6. A liberális jogok mítosza ideológia (hegemonikus) • de mobilizációs hatású is lehet, a valóság értelmezésének, újraértelmezésének eszköze • a tényleges érvényesülés a politikai környezettől függ, • a jogállamban való hit használható erőforrás, mozgalmak segítője, emancipatórikus mozgalmak legitimálója. • Hatások: - mindennapi életben: a konfliktusoldás, érvelés, igazolás, igények megfogalmazása; - kollektív politikai mobilizáció; - ellenmozgalmak (countermobilization): a progresszív jogosultság-központúság ellenfelei (nacionalizmus, közösségelvűség, többségi elv, közjó, rend, law and order, crime and punishment, stb.): versengő mítoszok. (Stuart A. Scheingold: The Politics of Rights. Lawyers, Public Policy, and Political Change)

  7. A jogok deklarálása csak üres ígéret. • Számos politikai, társadalmi, kulturális feltétel mellett érhető csak el eredmény • Ezek megteremtése nem a jogosultságtól, hanem politikai döntésektől függ. (Gerald N. Rosenberg: Hollow Hope. Can Courts Bring About Social Change?)

  8. A jog ideologikus, a fennállót termeli újra, erre szolgálnak fogalmai, ezt fejezi ki a nyelvezete és a jogászi szerepek (Critical Legal Studies) (David Kairys, The Politics of Law. A Progressive Critique)

  9. A jogi eljárás elidegenítő, megalázó, kirekesztő hatással jár. • A gazdasági, társadalmi, pszichológiai, szexuális és jogi szerepek a túlélés etikáját hozzák létre, amely kizárja a jog védelmi szerepének használatát. • A diszkriminációs ügyek mélyebb és átfogóbb, az identitásokat érintő konfliktusokat érintenek. (Kristin Bumiller: Victims in the Shadow of the Law. A Critique of the Model of Legal Protection;Bumiller: Civil Rights Society)

  10. A diszkrimináltak kevéssé fordulnak jogi védelemért: félnek a megtorlástól: • fatalista módon beletörődnek az elkerülhetetlen sorsukba, • nem ismerik fel az igazságtalanságot. • az antidiszkriminációs jogi eszköz azt követeli, hogy áldozatként azonosítsa magát az egyén. • a jogrendszer definíciós kísérlete/kényszere helyett a saját helyzetértelmezéshez ragaszkodás. (szakadék a jog és a társadalom tapasztalatai között), elgyengítő, demobilizáló hatás: ez az eszköz inkább akadály, amely fokozza az egyenlőtlenségeket. Elismerés vagy egyenlőség (Axel Honneth – Nancy Fraser)

  11. politics of survival (Barrington-Moore: Injustice) • önelnyomás (self-repression), belsővé vált represszió, önhibáztatás, mártírszerep, a hatalmasok túlbecsülése • alternatív ellenállási formák (weapons of the weak) • A passzivitás racionalitása, hősi semmittevés • „Invisible bonds of victimhood” • Önalávetés (John T. Jost: Önalávetés a társadalomban. A rendszerigazolás pszichológiája)

  12. „politics of survival wins out over the politics of rights” • A jogi kezelés izolál • A sérelem egyéni természetű • Magas költség, kétséges haszon • A társadalmi, környezeti támogatottság hiányzik

  13. Klasszikus kérdés: hatékony-e a jogosultság, mi a jog szerepe a társadalmi változásokban? Helyette: hogyan értelmezik az emberek a jogosultságot? • A jogi reformok új diskurzusokat ajánlanak a társadalmi események értelmének átfogalmazásához és destabilizálhatják a létező jelentéseket. A jogtudat nem egyszerűen a személy attitűdjei és véleményei a jogról, hanem a cselekvésében működő hatások, problémamegoldó sémák, igazolások, a jogi érvek használata. (Fleury-Steiner, Beth Nielsen: A Constitutive Perspective of Rights, The New Civil Rights Research)

  14. A jogtudat dinamikus természetű, a hétköznapi kultúrában lassan megváltozó normatív értelmezések, igazolások elmozdulásai, a kulturális sémák változásai érdekesek (Barclay – Silbey: Understanding Regime Change)

  15. a jogilag megformált érvek (claiming) önmagában is mobilizáló erejűek, nyilvánosság használata, a közbeszéd témájává tett érvek, követelések • a jogot nem lehet csak a formális hatásokkal azonosítani, a jogi használatból is erőforrások származnak, nem csak a győzelemből. • Az optimális stratégia nem a jog mítoszára épít, hanem az igazolások szokásos rendjének elmozdítására. • „therole of lawinsocialchange is a socialconstructthat is constitutedbythemeaningsthatpeopleassigntoitintheireverydaylife.” (329.) (IditKostiner: EvaluatingLegality)

  16. Joghasználat és társadalmi változások

  17. A jog mint diszkurzivitás-formáló eszköz, ellen-hegemón elemek beépítése • a jogosultság nyelvezetének történelmi érdemei vannak a társadalmi érdekek legitimálásában, ez ma is folyik – a jogászok szerepe ebben! „all struggles commense on old ground” • A bírósági győzelem vagy vereség diszkurzív elemek labilis kombinációja, amelynek politikai következményei vannak és a következő esetben az elemek hangsúlyai megváltozhatnak, eltolják az értelmezési tartományt. • A jogosultságok vitákban, küzdelemben öltenek formát, hozzájárulhatnak az emancipációhoz, de nem sterilen, önmagukban, elszigetelten, hanem mint egy feltörekvő közös értelmezés (common sense). • Képesek a feljogosítottság vízióját megalkotni, identitásokat módosítani, aspirációkat és cselekvéseket motiválni. (Alan Hunt: Rights and Social Movements )

  18. A hagyományos hatalomkorlátozó eszközök gyengesége, bizalmatlanság, helyette vegyes eszközök: • People as veto-wielders, people as watchdogs, people as judges. Vigilance, assesment, pressure through revelation, obstruction, judgement (counter-democratic forces, new forms of democratic activity) • Inverse panopticon: surveillance of power by society, monitoring, whistle-blowing, activist groups, citizens boards, panasztestületek. • Az ellenőrző testületek intézményesedési folyamata, demokratikus dualizmus: reprezentáció és ellenőrzés: az utóbbi erősítése új eszközökkel. • A választási eredmény nem legitimál, a többségi elv elégtelen, mert a többség emancipációja befejeződött. • Kritikai szuverenitás, ellenállás – a klasszikus ellenzéki szerep válságban, a sajtó nem tölti be ezt a funkciót: eltűntek a kritikai szuverenitás attitűdjei. Negatív politika: passzivitás, negatív kampány, democracy by sanction. (Pierre Rosanvallon: Counter-Democracy: Politics in an Age of Distrust)

  19. a forradalmi jogi eredmények akkor váltak a társadalmi változások tényleges forrásaivá, amikor ennek megteremtették a szervezeti feltételeit. • Ez nem intézményesítés, szabályozás, hatóságok felállítása volt, hanem a bürokratikus habitus megváltozása. • Az egyéni, magára hagyott pereskedő helyett aktív intézményi segítés a jogérvényesítésben. • „vegyes gazdaság”: állami és nem állami formák, források, stratégiák. Nem egyirányú kommunikáció: nem reaktív, hanem stimuláló, kezdeményező szerep a bürokráciában • sociological radar to discover patterns of discriminatory practices (Robert C. Lieberman: Private Power and American Bureaucracy: The EEOC and Civil Rights Enforcement)

More Related