190 likes | 295 Views
Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése. Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. Normakövetés Jogérvényesítés Normakövetés és jogérvényesítés viszonya: a jog használatának vizsgálata visz közelebb a jogkövetés szerkezetének megértéséhez.
E N D
Normakövetés és a jogosultságok érvényesítése Egyenlő bánásmód és diszkrimináció
Normakövetés Jogérvényesítés Normakövetés és jogérvényesítés viszonya: a jog használatának vizsgálata visz közelebb a jogkövetés szerkezetének megértéséhez.
William L.F. Felstiner, Richard L. Abel, Austin Sarat: The Emergence and Transformation of Disputes: Naming, Blaming, Claiming • Nem intézményi megközelítés • Vita mint társadalmi konstrukció: hogyan lesz a tapasztalt valóságból sérelem? • Transzformációk: az igazságtalanság felismerése, megnevezése. A felelős keresése, panasz. Az igény megfogalmazása a jóvátételre. • Jogérvényesítési piramis (csak a tapasztalt jogtalanság egy kisebb része válik jogi igénnyé.)
A jogérvényesítés akadályai • a látencia magas foka a gyűlöletbűncselekmények körében • „A homofób és transzfób indíttatású erőszakos támadások Mo-on igen elterjedtek. 15,6%-ot ért már élete során szexuális irányultságával vagy nemi identitásával összefüggésben erőszakos támadás. A transzneműek 26,2%-át élete során érte már erőszakos támadás. Az áldozatok mindössze 13,4%-a jelentette az esetet a rendőrségnek. Az elkövetők felelősségre vonására az esetek töredékében került sor.”(www.hatter.hu/kiadvanyaink/osce-hatecrime-2010)
„Láthatatlanná tett férfierőszak” (Rendszerbe zárva, NANE) • alacsony jogtudatosság a diszkriminált csoportok körében: „A megkérdezett kisebbségiek 57%-a nyilatkozott úgy, hogy tudomása szerint nem létezik olyan jogszabály, illetve nem hallott még olyan jogszabályról, amely tiltaná a hátrányos megkülönböztetést” a foglalkoztatás, a lakhatás és a szolgáltatásokhoz és árucikkekhez való hozzáférés területén. (EU-MIDIS - http://fra.europa.eu)
A liberális jogok mítosza ideológia (hegemonikus) • de mobilizációs hatású is lehet, a valóság értelmezésének, újraértelmezésének eszköze • a tényleges érvényesülés a politikai környezettől függ, • a jogállamban való hit használható erőforrás, mozgalmak segítője, emancipatórikus mozgalmak legitimálója. • Hatások: - mindennapi életben: a konfliktusoldás, érvelés, igazolás, igények megfogalmazása; - kollektív politikai mobilizáció; - ellenmozgalmak (countermobilization): a progresszív jogosultság-központúság ellenfelei (nacionalizmus, közösségelvűség, többségi elv, közjó, rend, law and order, crime and punishment, stb.): versengő mítoszok. (Stuart A. Scheingold: The Politics of Rights. Lawyers, Public Policy, and Political Change)
A jogok deklarálása csak üres ígéret. • Számos politikai, társadalmi, kulturális feltétel mellett érhető csak el eredmény • Ezek megteremtése nem a jogosultságtól, hanem politikai döntésektől függ. (Gerald N. Rosenberg: Hollow Hope. Can Courts Bring About Social Change?)
A jog ideologikus, a fennállót termeli újra, erre szolgálnak fogalmai, ezt fejezi ki a nyelvezete és a jogászi szerepek (Critical Legal Studies) (David Kairys, The Politics of Law. A Progressive Critique)
A jogi eljárás elidegenítő, megalázó, kirekesztő hatással jár. • A gazdasági, társadalmi, pszichológiai, szexuális és jogi szerepek a túlélés etikáját hozzák létre, amely kizárja a jog védelmi szerepének használatát. • A diszkriminációs ügyek mélyebb és átfogóbb, az identitásokat érintő konfliktusokat érintenek. (Kristin Bumiller: Victims in the Shadow of the Law. A Critique of the Model of Legal Protection;Bumiller: Civil Rights Society)
A diszkrimináltak kevéssé fordulnak jogi védelemért: félnek a megtorlástól: • fatalista módon beletörődnek az elkerülhetetlen sorsukba, • nem ismerik fel az igazságtalanságot. • az antidiszkriminációs jogi eszköz azt követeli, hogy áldozatként azonosítsa magát az egyén. • a jogrendszer definíciós kísérlete/kényszere helyett a saját helyzetértelmezéshez ragaszkodás. (szakadék a jog és a társadalom tapasztalatai között), elgyengítő, demobilizáló hatás: ez az eszköz inkább akadály, amely fokozza az egyenlőtlenségeket. Elismerés vagy egyenlőség (Axel Honneth – Nancy Fraser)
politics of survival (Barrington-Moore: Injustice) • önelnyomás (self-repression), belsővé vált represszió, önhibáztatás, mártírszerep, a hatalmasok túlbecsülése • alternatív ellenállási formák (weapons of the weak) • A passzivitás racionalitása, hősi semmittevés • „Invisible bonds of victimhood” • Önalávetés (John T. Jost: Önalávetés a társadalomban. A rendszerigazolás pszichológiája)
„politics of survival wins out over the politics of rights” • A jogi kezelés izolál • A sérelem egyéni természetű • Magas költség, kétséges haszon • A társadalmi, környezeti támogatottság hiányzik
Klasszikus kérdés: hatékony-e a jogosultság, mi a jog szerepe a társadalmi változásokban? Helyette: hogyan értelmezik az emberek a jogosultságot? • A jogi reformok új diskurzusokat ajánlanak a társadalmi események értelmének átfogalmazásához és destabilizálhatják a létező jelentéseket. A jogtudat nem egyszerűen a személy attitűdjei és véleményei a jogról, hanem a cselekvésében működő hatások, problémamegoldó sémák, igazolások, a jogi érvek használata. (Fleury-Steiner, Beth Nielsen: A Constitutive Perspective of Rights, The New Civil Rights Research)
A jogtudat dinamikus természetű, a hétköznapi kultúrában lassan megváltozó normatív értelmezések, igazolások elmozdulásai, a kulturális sémák változásai érdekesek (Barclay – Silbey: Understanding Regime Change)
a jogilag megformált érvek (claiming) önmagában is mobilizáló erejűek, nyilvánosság használata, a közbeszéd témájává tett érvek, követelések • a jogot nem lehet csak a formális hatásokkal azonosítani, a jogi használatból is erőforrások származnak, nem csak a győzelemből. • Az optimális stratégia nem a jog mítoszára épít, hanem az igazolások szokásos rendjének elmozdítására. • „therole of lawinsocialchange is a socialconstructthat is constitutedbythemeaningsthatpeopleassigntoitintheireverydaylife.” (329.) (IditKostiner: EvaluatingLegality)
A jog mint diszkurzivitás-formáló eszköz, ellen-hegemón elemek beépítése • a jogosultság nyelvezetének történelmi érdemei vannak a társadalmi érdekek legitimálásában, ez ma is folyik – a jogászok szerepe ebben! „all struggles commense on old ground” • A bírósági győzelem vagy vereség diszkurzív elemek labilis kombinációja, amelynek politikai következményei vannak és a következő esetben az elemek hangsúlyai megváltozhatnak, eltolják az értelmezési tartományt. • A jogosultságok vitákban, küzdelemben öltenek formát, hozzájárulhatnak az emancipációhoz, de nem sterilen, önmagukban, elszigetelten, hanem mint egy feltörekvő közös értelmezés (common sense). • Képesek a feljogosítottság vízióját megalkotni, identitásokat módosítani, aspirációkat és cselekvéseket motiválni. (Alan Hunt: Rights and Social Movements )
A hagyományos hatalomkorlátozó eszközök gyengesége, bizalmatlanság, helyette vegyes eszközök: • People as veto-wielders, people as watchdogs, people as judges. Vigilance, assesment, pressure through revelation, obstruction, judgement (counter-democratic forces, new forms of democratic activity) • Inverse panopticon: surveillance of power by society, monitoring, whistle-blowing, activist groups, citizens boards, panasztestületek. • Az ellenőrző testületek intézményesedési folyamata, demokratikus dualizmus: reprezentáció és ellenőrzés: az utóbbi erősítése új eszközökkel. • A választási eredmény nem legitimál, a többségi elv elégtelen, mert a többség emancipációja befejeződött. • Kritikai szuverenitás, ellenállás – a klasszikus ellenzéki szerep válságban, a sajtó nem tölti be ezt a funkciót: eltűntek a kritikai szuverenitás attitűdjei. Negatív politika: passzivitás, negatív kampány, democracy by sanction. (Pierre Rosanvallon: Counter-Democracy: Politics in an Age of Distrust)
a forradalmi jogi eredmények akkor váltak a társadalmi változások tényleges forrásaivá, amikor ennek megteremtették a szervezeti feltételeit. • Ez nem intézményesítés, szabályozás, hatóságok felállítása volt, hanem a bürokratikus habitus megváltozása. • Az egyéni, magára hagyott pereskedő helyett aktív intézményi segítés a jogérvényesítésben. • „vegyes gazdaság”: állami és nem állami formák, források, stratégiák. Nem egyirányú kommunikáció: nem reaktív, hanem stimuláló, kezdeményező szerep a bürokráciában • sociological radar to discover patterns of discriminatory practices (Robert C. Lieberman: Private Power and American Bureaucracy: The EEOC and Civil Rights Enforcement)