A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE

1. A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE REGIONÁLIS TUDOMÁNY ÉS TERÜLETPOLITIKAI GYAKORLAT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

2. Policentrizmus, policentrikus városrendszer • Régi elemeket tartalmazó megújult analitikus eszköz és normatív térszervezési, téralakítási elv (és gyakorlat) • Fontos területfejlesztési irányelv (pl. ESDP) és stratégiai cél (tagállamokban)! Megvalósítandó pozitív idea • „Ködös fogalom” tartalmi meghatározás nélkül! Nincs alkalmazható/adaptálható stratégia! • Ez sem csodaszer a területei különbségek mérséklésére! • Nem a regionalizmust leváltó/helyettesítő, hanem azt kiegészítő, ahhoz kapcsolható elv 2009. 06. 25.

3. Policentrizmus, mint területpolitikai IRÁNYELV • Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus (Nem mindenhol és nem mindig igaz!) • Többközpontú, kiegyensúlyozottabb térstruktúra és településhálózat  decentralizáció  policentrikus területi megoszlás (Milyen a kiegyensúlyozott településhálózat? Differenciált vagy kevesebb „szintet” tartalmazó? Egy szinten belül, vagy több szintre együtt is értelmezhető? A szubszidiaritás elvét követő decentralizáció, esetleg dekoncentráció ebbe a gondolati körbe tartozik-e? Alközpontok?) • Funkcionális kölcsönös kapcsolat, hálózatosodás, pluralizmus, egymáshoz földrajzi közelségben lévő önálló (közigazgatási) egységek együttműködése 2009. 06. 25.

4. A policentrizmus, mint területfejlesztési GYAKORLAT • A funkciók hatékony teljesítése többközpontban/pólusban Decentralizáció és (re)centralizáció egyaránt! • Hálózatok kialakítása, a funkciómegosztás előnyeinek a kihasználása • Az elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék/szolgáltatás és/vagy a fogyasztó mozgatása), többirányú és többféle közlekedési lehetőség • A dinamikus, megfelelő potenciálokkal rendelkező központokra támaszkodva lehet bevonni a perifériákat a fejlődésbe • Életfelfogás, -stílus változtatása, új város–falu kapcsolat kialakítása (pl. 30–45–60 perces ingázási idő elfogadása) 2009. 06. 25.

5. Tradicionális értelmezés: Városon belüli Városok közötti: policentrikus városi régiók, PUR: több olyan egymás közelségében lévő város által uralt terület, melyek között nincs erős hierarchia, viszont van funkciómegosztáson alapuló együttműködés, pl. Randstad, Flemish Diamond, Rhine-Ruhr Régiók közötti (összefüggő városi területek, pl. USA keleti part, európai pentagon összefüggő területei, BESETO: Peking–Szöul–Tokió) Új uniós politika (ESPON): Világ (centrum–periféria viszony, három pólusú világ) Európa (centrum–periféria viszony, egy GIZ) Makrorégiók Nemzeti Regionális (policentrikus városrégiók) A policentrizmus értelmezési és megvalósítási szintjei 2009. 06. 25.

6. Pentagon: terület 14% népesség 32% GDP 47% K+F 75% Új GIZ támogatása Bécs–Budapest–Prága Berlin–Ljubljana–Zágráb–Budapest–Varsó Később: Athén–Belgrád–Bukarest Egypólusú Európa (2001)Pentagon – egyetlen globális integrációs zóna (GIZ) 2009. 06. 25.

7. Összefügg-e az ország méretével, a népesség nagyságával, a történelmi előzményekkel, a fejlettséggel? A policentrizmus adaptálható-e Magyar-országra, és ha igen, miként? Európában vannak több- és egypólusú országok(Magyarország monocentrikus) 2009. 06. 25.

8. Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat? Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT) 2009. 06. 25.

9. Hasonló helyzet Budapest „túlreprezentáltsága” 5.39-szoros Nagyvárosaink alulteljesítenek Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra! Magyarország policentrikusságának méréserang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) 2009. 06. 25.

10. Alapállítás • A települések helyett célszerű a funkcionális városi térségeket (FVT) a térstruktúra alapegységeinek tekinteni • Bármennyire szimpatikus az egyenlő jogú felek együttműködésére épülő fejlesztéspolitika, a tér- és a településstruktúra hierarchikus! • lépték/nagyságrend, gazdaságosság, koncentráció • Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok • Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása • vertikális térstruktúra – bennfoglaltság • Szoros az összefüggés: • a térségi szintek és a városkategóriák • a városok integráló ereje és a mikro-, mezo- és makrorégiók nagysága • és száma között 2009. 06. 25.

11. TERÜLETI SZINTEK Ország NUTS 1 RégióNUTS 2 Megye NUTS 3 KistérségLAU 1 Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA Főváros (MEGA3) Nincs MEGA 4 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpevárosok” Területi szintek és a városhierarchia 2009. 06. 25.

12. Következtetések, dilemmákOrszágos szint: Budapesti metropolisztérség • Magyarország monocentrikus! Ezen alapvetően nem lehet ( nem is kell) változtatni! Nem ellenpólus program kell! (Kárpát-medence funkcionális központja!) • Az ország bármelyik területéről igénybevett (nem osztható) országos/nemzetközi funkciót nem célszerű megosztani a következő kategóriába, szinthez tartozó nagyvárosokkal (Budapest túlsúlya, jó elérhetősége, nemzetközi szerepköre stb. nagyvárosaink periférikus helyzete miatt.) 2009. 06. 25.

13. Következtetések, dilemmákBudapesti metropolisztérség • Budapest funkcionális térsége túlnyúlik a megyehatáron • Megye = régió  agglomeráció • Meg kell szüntetni az „agglomerációs” intézményeket és a megyéhez kell delegálni a regionális jogosítványokat (Tf tv. módosításával megoldható!) • Budapesti metropolisztérség = Városrégió = KMR=PUR • Első választott régió! 2009. 06. 25.

14. Következtetések, teendőkDecentralizáció • Differenciált hatáskör/feladattelepítés (rang  szerepkör) • Hiányzik egy városkategória! A hiány mennyiségileg nem pótolható!  A funkciók más szintű teljesítése szükséges 2009. 06. 25.

15. Politikai választási lehetőségPolicentrikus fejlesztési stratégia: 1. alternatíva • Koncentrált decentralizáció: nagyvárosi funkcionális térségek (5, 6–7–8?) mint „regionális központok” kiemelt központi fejlesztése, pozicionálásuk a nemzetközi térben • agglomeratív előnyök kihasználása • vertikális integráció • regionális központok, a vonzáskörzeti kapcsolatokra épülő regionalizáció erősödése • városhierarchia erősödése • Az ábrán az egyenes meredeksége nő, csökken a a nagyvárosi térségek lemaradása és Budapest relatív túlsúlya •  stratégia az állami feladatok teljesítésére, amely kiegészül a helyi kezdeményezésű kooperációkkal, feladatvállalásokkal 2009. 06. 25.

16. Politikai választási lehetőségPolicentrikus fejlesztési stratégia: 2. alternatíva • A regionális funkciók megosztása több (18–22) város között (korábbi gyakorlat folytatása): • „kiegyenlítettebb” térstruktúra, szélesebb körű funkciómegosztás • horizontális együttműködésekre (önkéntesség, egyenlő jogok) épülő regionalizáció • laposabb hierarchiapiramis, nem egy, hanem két szint hiánya • nemzetközi láthatóság, nemzetközi/nemzeti funkciók csak Budapesten • regionális szint gyengítése, megyei (kistérségi) szint erősítése • lefelé nivellálódás • nehezen megvalósítható, gyenge gazdasági kapcsolatok, verseny, regionális identitás hiánya • Megvalósítható központi/állami stratégiát lényegesen nehezebben és költségesebben lehet ráépíteni 2009. 06. 25.

17. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE 2009. 06. 25.

18. Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu 2009. 06. 25.