1 / 36

A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában

A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában. Márkus Miklós. RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog. A ZAJVÉDELEM ESZKÖZEI. Előzetes akusztikai tervezés (prevenció/ predikció ) Munkahelyi zajtérkép készítése a várható kockázatok becslésére

placido
Download Presentation

A zajtérkép szerepe a munkavédelem eszköztárában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A zajtérkép szerepea munkavédelem eszköztárában Márkus Miklós RICHTER GEDEON zajtérkép tanfolyam 2009 Dorog

  2. A ZAJVÉDELEM ESZKÖZEI • Előzetes akusztikai tervezés (prevenció/predikció) • Munkahelyi zajtérkép készítése a várható kockázatok becslésére • Nem létező vagy összetett helyzetek modellezése és elemzése • Munkahelyi kockázatok kezelése • Jogszabályi, hatósági és munkavédelmi elvárások teljesítése • Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata és értékelése (66/2005) • Egyéni védőeszközök kiválasztása (munkavédelmi szakértői feladat) • Kockázatértékelés • Intézkedési terv készítés • Hosszú távú zajvédelmi stratégia készítése • Munkahelyi zajcsökkentés tervezése (modellezés/méretezés) • Munkahelyi zajtérkép készítése a megoldások modellezésére • Összetett helyzetek és megoldások elemzése

  3. Munkahelyi zajtérképelméleti alapjaiés forrásadatai Márkus Miklós RICHTER GEDEONzajtérkép tanfolyam 2009 Dorog

  4. A FOLYAMAT • Célok meghatározása • munkavédelem/zajcsökkentés/méretezés • tervezés/prevenció/predikció • Vizsgálandó üzemhelyiség kiválasztása • Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata/becslése és értékelése • Utózengési idő vizsgálata/becslése • Geometriai paraméterek rögzítése • Egyedi zajforrások (forrástípusok) meghatározása • Hangteljesítményszintek vizsgálata/becslése • Szoftveres szabadtéri és zengőtéri terjedési modell elkészítése • Munkahelyi zajtérkép készítése • Ellenőrzés

  5. ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) LÉNYEGES AKUSZTIKAI ALAPFOGALMAK: • hangnyomás és hangnyomásszint • hangteljesítmény és hangteljesítményszint • decibel és szint • szintekkel végezhető műveletek • A-súlyozó szűrő • munkahelyi zajexpozíció és vizsgálata • integráló zajszintmérő műszer

  6. ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) HANGNYOMÁS • hangforrások az őket körülvevő közegben nyomásingadozást okoznak, tehát hangot keltenek • jele: p, mértékegysége: Pascal [Pa] • a normál légköri nyomás: plég = 105 Pa • az éppen meghallható hangnyomás: p0 = 2×10-5 Pa HANGNYOMÁSSZINT • jele: Lp, mértékegysége: decibel [dB]

  7. ALAPFOGALMAK (ISMÉTLÉS) HANGTELJESÍTMÉNY • a hangforrások energiát, vagyis teljesítményt adnak át a környező közegnek • jele: P, mértékegysége: Watt [W] • az éppen meghallható hangteljesítmény: P0 = 10-12 W HANGTELJESÍTMÉNYSZINT • jele: LW, mértékegysége: decibel [dB]

  8. HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN SZABAD TÉR • a hullámterjedést nem befolyásolja semmilyen elnyelő vagy visszaverő felület, azaz a hanghullám a forrásból a tér minden irányában elhajlás, törés és visszaverődés nélkül terjed HANGFORRÁSOK ELEMI TÍPUSAI • pontszerű hangforrás • vonalsugárzó • felületi sugárzó

  9. HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN PONTSZERŰ HANGFORRÁS • kiterjedésük elvileg mindhárom irányban végtelen kicsi, és minden irányban azonos teljesítményt adnak le • ha nincs akadály a térben, akkor a hanghullámok koncentrikus gömbként terjednek • pontszerűnek tekintjük a hangforrást: • ha a forrás legnagyobb méretétől (d) legalább 2-szeres távolságra rögzítjük a vizsgálati (megítélési) pontot • amely a hangforrás által kisugárzott hang hullámhosszának kétszeresénél is távolabb van

  10. HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN PONTSZERŰ HANGFORRÁS • a hangnyomás a felületen megoszlik • a hangforrástól távolodva növekszik a hanghullám felülete • csökken az egységnyi felületre eső hangnyomás • a csökkenés mértéke attól függ, milyen mértékben nő a felület • a hangnyomás csökkenése a gömbfelület sugarával arányos • ahol: • D irányítási tényező • r a vizsgálati pont távolsága a zajforrástól [m]

  11. HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐ • jele: D, dimenziója nincs • gömbsugárzó esetén: D=1 • félgömbsugárzó esetén: D = 2 • negyed térbe sugárzó esetén: D = 4 • nyolcad térbe sugárzó esetén: D = 8

  12. HANGTERJEDÉS SZABAD TÉRBEN VONALSUGÁRZÓ • végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrás • koherens (pl. áramlási zaj csővezetékben) • inkoherens (pl. közúti útszakasz) FELÜLETI SUGÁRZÓ • a felület egyenletesen elosztott, független zajforrásokból áll • a források a hangenergiát véletlenszerű fázisban • félgömbszerűen sugározzák szét

  13. HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN • vegyük az előbbiekben felvázoltak szerinti pontszerű hangforrást • helyezzük a zajforrást a talajra szabad hangtérben • vegyük körül a zajforrást teljes hangelnyelő falakkal • a kibocsátott hangenergia teljes egészében elnyelődik • csökkentsük a helyiség falainak elnyelését • a kibocsátott hangenergia egy része visszaverődik • csökkentsük tovább a helyiség falainak elnyelését • a kibocsátott hangenergia teljes egészében visszaverődik • a hangnyomásszintet a következő tényezők befolyásolják: • a zajforrás által kibocsátott hangenergia (hangteljesítményszint) • a tér mérete (térfogata, felülete) • a határoló felületek hangvisszaverő és hangelnyelő tulajdonságai

  14. HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN • a hangforrás energiaforrás • a kibocsátott hangenergia • részben a helyiségben marad • részben átjut a falon • kerülőutakon terjed • elnyelődik • egyensúlyi helyzet alakul ki • annyi hangteljesítmény nyelődik el • amennyit a hangforrás kisugároz • diffúz tér: • visszavert/szórt/zengő hangtér • a hanghullámok által megtett szabad úthossz • és az átlagos hangelnyelési tényező függvénye

  15. HANGTERJEDÉS ZÁRT TÉRBEN • együttesen érzékelhető: • diffúz hangtér hatása • szabadtéri terjedésű (közvetlen) hangtér hatása • a két hangtér energiatartalma összeadódik • energiaegyensúlyi sugár: az a zajforrástól számított elméleti re távolság, ahol a szabadtéri terjedésű hangtérből és a visszavert diffúz hangtérből származó hangenergia egyenlő

  16. HANGELNYELÉS ÁTLAGOS HANGELNYELÉSI TÉNYEZŐ • a falra eső E hangenergia ·E hányada elnyelődik • jele: , dimenziója nincs • a hangelnyelési tényező az időben állandó • független a beeső hanghullámok irányától • független a hangforrás hangteljesítményétől • csak a fal anyagától és a hang frekvenciájától függ

  17. HANGELNYELÉS EGYENÉRTÉKŰ ELNYELÉSI FELÜLET • a tér hangelnyelő képességét fejezi ki • jele: A, mértékegysége [m2] TEREMÁLLANDÓ • ugyancsak a tér hangelnyelő képességét fejezi ki • jele: RT, mértékegysége [m2]

  18. UTÓZENGÉSI IDŐ UTÓZENGÉS (LECSENGÉS) • állandósult egyensúlyi állapot • a hangforrást kikapcsoljuk • a bevitt energia fokozatosan csökken • a tér hangelnyelő képességétől függ • minél kisebb az elnyelési felület • annál hosszabb idő alatt hal el a hang • vö. mélygarázs és lakószoba • a tapasztalati úton igazolt Sabine-képlet UTÓZENGÉSI IDŐ • időtartam, amely alatt a hangforrás kikapcsolása után • az energiasűrűség egymilliomod részére • a hangnyomásszint 60 decibellel csökken

  19. KIINDULÁSI PARAMÉTEREK

  20. GEOMETRIAI PARAMÉTEREK • időigényes és nagyfokú precizitást megkövetelő feladat • helyiség • zajforrások • rendeltetésszerűen található hangterjedést befolyásoló objektumok • geometriai paraméterek • szélesség • hosszúság • magasság • egymástól való távolság • átmérő

  21. GEOMETRIAI PARAMÉTEREK • egyszerűsítések • rácspontok távolságához képest fele-negyed akkora objektumok nem befolyásolják számottevően a helyiségen belüli zajterjedést • összetett gépsorok, berendezések modellezésére amúgy sem alkalmas a zajtérképező szoftver • csak hasábokkal és hengerekkel tudunk operálni, érdemes egyszerűsíteni a felmérés során a vizsgált objektumokat • a kb. 0,25 m2-nél kisebb felületeket figyelmen kívül lehet hagyni • célszerű • lézeres távmérőt alkalmazni • a rendelkezésre álló AutoCAD rajzot felhasználni/kiegészíteni • figyelmet kell fordítani • az állványon álló objektumok mérésére • a plafonmagasság meghatározására

  22. UTÓZENGÉSI IDŐ MÉRÉSE • MSZ EN ISO 354:2003 szabvány • műszeres vizsgálat • feltöltjük a teret az egyensúlyi állapotig • hangimpulzussal gerjesztjük a teret • korszerű digitális zaj-analizátorral • Brüel & Kjær 2260 precíziós analizátor • BZ 7220 típusú utózengési idő-mérő szoftver • minden esetben több mérés szükséges • eredmény • a vizsgálati eredmények átlaga tercsávonként • az egyenértékű elnyelési felület • a Sabine-képlet segítségével

  23. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT A MEGHATÁROZÁS MÓDSZERE • gyártói adatlap/katalógus alapján • alapvetően A-súlyozott értékek • általában sorozatgyártásban forgalmazott berendezések esetén • hangnyomásszint méréssel és szabadtéri terjedési számítással • HA a zajforrás térbeli elhelyezkedése ezt lehetővé teszi • HA a környező zajforrások zajhatása ezt lehetővé teszi • hangnyomásszint méréssel és szabványos számítási eljárással • MSZ EN ISO 3746:1999 szabvány szerint

  24. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT A HANGTELJESÍTMÉNYSZINT-MÉRÉS ALAPELVEI • csak a domináns szerepet játszó forrásokat vizsgáljuk • lehetőleg minden zajforrást külön-külön üzemeljünk be • lehetőleg egymástól elkülönítve vizsgáljunk • a környező zajforrások miatt figyeljünk az alapzajra • korrigáljuk a vizsgálati eredményeket az alapzaj és a visszaverődések miatt • elemi sugárzók középpontja a berendezés geometriai középpontja • csak az általános üzemállapotnak megfelelően vizsgálódjunk • küszöböljük ki a mérési eredményeket befolyásoló zajhatásokat (beszédet) • az összetett berendezéseket elemi típusú sugárzókra kell bontani • ha ez nem lehetséges az MSZ EN ISO 3746:1999 szabvány szerint kell vizsgálni • diffúz térben a teremállandóval is lehet számolni • azonos típusú zajforrásoknál kontrollmérésekkel ellenőrizzük az azonosságot • javasolt a sugárzási karakterisztika/irányítási tényező meghatározása is

  25. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT HANGTELJESÍTMÉNYSZINTEK ÖSSZEGZÉSE SZINTEK TÖBBSZÖRÖSE • minden szint azonos jellegű és súlyozású • együttesen, egy időben üzemelő zajforrások • összegzendő két szint különbsége kisebb, mint 10 dB

  26. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT SZABADTÉRI TERJEDÉSI SZÁMÍTÁSSAL • módszer: • pontszerű hangforrás az energiaegyensúlyi sugarán „belül” • a szabad hangterjedésű térben (2-szeres távolság!) • egyszerű hangnyomásszint méréssel • kis alapzaj mellett (< 10 dB) • figyelem: • a közeli visszaverő felületek befolyásolják a vizsgálati eredményt! • 1,5-2 méterre vegyük fel a vizsgálati pontot a visszaverő felülettől • több irányból, több mérést javasolt végezni • a zajforrás sugárzási iránykarakterisztikájának meghatározása

  27. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY SZERINT Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti burkoló mérőfelület alkalmazásával A szabvány alkalmazhatóságának okai/feltételei: • a pontossági fokozat csak tájékoztató • nincs különleges vizsgálati környezet (süketszoba/zengőszoba) • a helyszín épületen belüli, visszaverő sík feletti közelítőleg szabad térben • a hangforrás méretére nincs korlátozás, csak a vizsgálati környezet korlátozza • a zaj jellege bármilyen lehet • az alapzaj legalább 3 decibellel kisebb, mint a vizsgált zaj • az alkalmazott mérőműszerek 1. vagy 2. pontossági osztálynak felelnek meg • a mért szintértékek (egyenértékű) A-hangnyomásszint értékek • a meghatározott értékek (egyenértékű) A-hangteljesítményszint értékek • a vizsgálati eredmények megbízhatósága (reprodukálhatósági szórás) 3 dB

  28. MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY • A zajforrást egy képzeletbeli befoglaló hasábbal kell körülvenni

  29. MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY • A befoglaló hasáb méreteit rögzíteni kell (l1, l2, l3) • A mérési pontokat S mérőfelületen kell elhelyezni

  30. MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY • A mérőfelület mindig a visszaverő síkon kezdődik (azon áll) • A mérőfelületet javasolt derékszögű hasábnak választani, melynek oldalai párhuzamosak a befoglaló hasáb oldalaival • A d mérési távolság a mérőfelület és a befoglaló hasáb közötti távolság (javasolt 1 méter) • Az egyes mérési pontokat az Si négyzet alakú részfelületek középpontjában kell rögzíteni

  31. MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY • A mérési pontokon meg kell határozni az L'pA egyenértékű A-hangnyomásszintet • A vizsgálatokat a zajforrás szokásos üzemszerű működése mellett kell elvégezni • Meg kell határozni a helyiségre jellemző L”pAalapzaj mértékét • Átlagolni kell a mérőfelületen mért A-hangnyomásszinteket • Meg kell határozni a K1A alapzaj korrekciót

  32. MSZ EN ISO 3746:1999 SZABVÁNY • Meg kell határozni a K2A környezeti korrekciót • A korrekciók alkalmazásával kell meghatározni az átlagos felületi A-hangnyomásszintet • A mérőfelület alkalmazásával kell meghatározni az A-hangteljesítményszintet

  33. Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós markusmiklos@fonor.hu

More Related