120 likes | 285 Views
Az Ókori Kelet világnézete. Mezopotámia. A sumerek világképe az összes mezopotámiai hitrendszerben megjelent, s a későbbi kultúrák, p l. a görögök és a rómaiak is átvették bizonyos elemeit. Átvett elemek pl. Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése
E N D
Mezopotámia A sumerek világképe az összes mezopotámiai hitrendszerben megjelent, s a későbbi kultúrák, pl. a görögök és a rómaiak is átvették bizonyos elemeit. Átvett elemek pl. Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése Az isteni törvény kinyilatkoztatása
Mezopotámiai istenek A sumerek vallása politeista volt. Isteneik általában emberi alakot öltöttek, akik egy-egy erőt vagy jelenséget uraltak. Baál Isten (a viharok és háborúk istene) Astarta (a természet, az élet istennője) Marduk a „Nagy Úrként” emlegetett isten (növények növekedését és éltető vizeket irányította)
Sumer szobrok A Kr. e. III. évezredben, Mezopotámiában elterjedt az a szokás, hogy az uralkodók, kicsiny, magukat ábrázoló szobrokat helyeztek el a templomokban. Gudea ülő szobra Hívő szobra a tell-aszmari Abu-templom szoborcsoportjából. Arüballoszt tartó Gudea
Az Ókori Kína A vallsá intézményesedése előtt Kínában a szellemi életet teljes egészében a buddhizmus és a mitologikus hiedelmek határozták meg. Egyes helyi kínai kulturákban is megtaláljuk az őskáosz képzetét.
A jóslás művészete A kínai kultúra fontos részét alkotja a részben erkölcsi részben filozófiai szövegeken, részben a természet rendjének megfigyelésén alapuló jóslás. A legismertebb kínai jóskönyv: Változások könyve (Yijing)
A taoizmus A kínai gondolkodást alapvetően meghatározó taoizmus egyik központi alakja Laozi (Lao-ce). Műve: Az út és erény könyve A taoista filozófia alapelve az hogy az univerzumot három rendező elv tartja működésben: egy pozitív, egy negatív és a kiegyenlítő erő.
A Yin és Yang Az ellentétes színű pontok azt jelzik, hogy mindegyik erő magában foglalja önnön ellentétét. A világos rész a yang – ez jelképezi a delet és a nyugatot. A fekete rész a yin – égtájként az északot és keletet jelképezi.
India filozófiája Az ind filozófia egymástól és a nyugati gondolkodástól merőben eltérő, indiai eredetű bölcseleti rendszerekre alkalmazott gyűjtőfogalom. A hindu hagyomány szerint a dolgok olyan minőségben léteznek, ahogyan megnevezik őket.
Az indiai filozófia két fajtája Ortodox rendszerek: Elismerik az ősi indoárja szent iratoknak, a Védáknak a tekintélyét. Heterodox rendszerek: Elvetik a Védáknak a tekintélyét.
Irodalomjegyzék: Kossuth Kiadó – Nagy Civilizációk sorozat – India, Mezopotámia, Ókori Kína