Modernizáció fogalma és dimenziói

1. Modernizáció fogalma és dimenziói 2008.09.16

2. Fogalma • Modernizáció • azoknak az erőfeszítéseknek a sorozatára utal, melyek révén valamely társadalom fel akar zárkózni a nála fejlettebbekhez. • A hetvenes évekig a nyugati közgazdászok és szociológusok többsége hajlamos volt a modernizáció fogalmát az "indusztrializációra" redukálni, azonban nem lehet ennyire leegyszerűsíten • a fejlődés több dimenzióját magában foglaló, az adott ország fenntarthatóságát szem előtt tartó közgazdasági fogalom

3. Más felfogásban „westernizáció” fogalmával azonosították, fogalmilag ugyanis csak akkor lenne azonos a modernizációval, ha feltételeznénk, hogy minden társadalom szükségszerűen ugyanazon cél, a nyugati modell felé halad • a történelmi fejlődés során a modernizáció folyamata bizonyos fokig és lényeges vonatkozásokban egybeesett a "westernizációval", a kettőt meg kell különböztetni egymástól.

4. Modernizáció kérdőjelei • Egyfajta szempontrendszerre van szükség a társadalmi és gazdasági fejlettség eldöntéséhez • Vannak-e olyan közös, általános vonások, amelyek egy fejlettségi szint fölött minden társadalomban megjelennek? • Szervesnek" nevezhetjük-e a kelet-ázsiai országok sikeres fejlődését? • Az megkezdett modernizációt képesek-e "szervesíteni„?

5. mind komplexebb modern társadalmakban bizonyára van jó néhány olyan funkció, amelyek betöltése nélkülözhetetlen. • A cél elsődlegesen nem valamely konkrét intézmény vagy struktúra átvétele, hanem a feladatok ellátására, a változó külső körülményekhez való alkalmazkodásra és a továbbfejlődés feltételeinek a biztosítására való képesség elsajátítása

6. A kevésbé fejlett társadalmak akkor fejlődhetnek a legeredményesebben, ha ugyanazt az utat választják, amelyen a fejlődés mai éllovasai jártak. • Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok-sok országa közül kizárólag az a néhány tudott valóban "fejlődővé válni, amely a modernizációt a leginkább "szervesített módon", nemzeti-kulturális tradícióinak figyelembevételével, rájuk támaszkodva hajtotta végre. • A kelet-ázsiai "gyorsan iparosodó országokra" (a NIC-országokra) világszerte elismerést kiváltó, rohamos tempójú fejlődésük éles ellentétben áll azon harmadik világbeli államok kudarcaival, amelyek a szervetlen modernizációval probálkoztak

7. igazán szerves fejlődés csak a kapitalizmus úttörő országaiban, a történetileg kialakult világgazdasági rendszer "centrumában" zajlott le pl. Nyugat-Európa és Anglia • Szervetlen fejlődésről akkor beszélünk, ha nem tartalmaznak endogén tényezőket pl. Közép-Európa keleti felének múltja, amelyet az a körülmény jellemzett, hogy a gazdasági-társadalmi változások egy jelentős része nem szerves úton, hanem külső tényezők hatására következett be, s e tényezők a fejlődés pályáit sok tekintetben korlátozták.

8. Modernizáció dimenziója • Távol-Keleten, kelet-ázsiai országok sikere bizonyít, az éppen annak szükségessége, hogy a modernizációt mindenkinek a saját civilizációs örökségére támaszkodva kell végrehajtania • ez az "alap" pedig igencsak különböző • modernizáció foka az adott civilizáció "tradicionális" értékei és a "modern" értékek közötti ötvözésen múlik • a konfuciánus-buddhista gyökerű kelet-ázsiai hagyományok -- a fegyelmezettség, a szorgalom és a tanultság magasra értékelésével -- különösen kedveznek a gazdasági fejlődésnek • A magyar attitűdök ettől eltérnek, itt az individuum kerül az előtérbe

9. Modernizáció dimenziója • civilizációs tradíciók és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nem korlátozódhat pusztán a kultúra szférájába, hanem azokat a modernizációs folyamat egészében is érvényesíteni kell. • Bebizonyították, hogy a tradícióknak jelentős szerepük van egy társadalom belső kohéziójának és stabilitásának fenntartásában, és erre annál nagyobb szükség van, minél inkább fel akarjuk gyorsítani a gazdasági fejlődést. • a tradíciók akár az innováció forrásai is lehetnek.

10. Modernizáció dimenziói III. • fejlődő és a volt szocialista országok is lényegében a világgazdaság peremén helyezkedek el. • A fejlődés problémáinak és feltételeinek kutatása elengedhetetlenné tette elmaradottságuk fokozatainak külső és belső, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági okainak vizsgálatát • Az elmaradottság okaival kapcsolatban is sokfajta magyarázat született, különböző elméletek fogalmazódtak meg. • Ezek között voltak un. egytényezős elméletek és komplex megközelítések • a nemzetközi kizsákmányolás és gyarmatosítás elmarasztalása, • a lakosság alacsony kulturális színvonalával összefüggő magyarázat • a politikai és gazdasági intézmények fejletlensége • vagy a felhalmozás alacsony szintjének kiemelése

11. A fejlődés példái • XIX. és a XX. században Japán fejlődése, amelyik ugyancsak a XX. század során jutott el teljesítőképessége korlátaihoz, bizonyos elemeinek ellehetetlenüléséhez. • sok önálló elemet tartalmazott a sok megrázkódtatáson keresztül változó Kína fejlődési modell is. • Ezek a modellek megvilágították például • a kezdeti feltételek eltéréseinek fontosságát, • a külső és belső tényező szerepét, • a politikai közeg jelentőségét • az intézmények minőségének következményeit.

12. Elméleti fejlesztési modellek • több fejlesztési modell működött, amelyek mögött különböző elméleti meggondolások államok és intézmények álltak.   • 1. Az egyik volt a szocialista országok központi tervezési modellje, • amely az adott országok hivatalos ideológiájára és az erre alapozott közgazdasági gondolkodásra épült • Szovjetunió példájának követése, a szocialista átalakulás és a szocialista tervezés a fejlődő országoknak • A szovjet kutatók körében a 60-as évektől kezdve megfogalmazódott egy új elmélet, amelyet a fejlődés nem kapitalista útjának neveztek. E szerint a fejlődő országok társadalmi és gazdasági sajátosságai miatt nem térhetnek rá a szocializmus útjára, azonban a politika választhat egy olyan utat, amelyik elkerüli a kapitalista fejlődést és az ezzel járó problémákat.  

13. A 2.modell a liberális illetve neoliberális eszmékre épült modell • a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank propagált. Ez lényegében a magánvállalkozás és a piaci viszonyok szerepét hirdette, s példának a kor vezető tőkés országait tekintette. A gyakorlatban ez a modell tisztán sehol sem érvényesült a fejlődő világban. Inkább jelszavakban, semmint gyakorlati cselekedetekben jelentkezett egyes latin-amerikai, illetve ázsiai országokban.   • strukturalista modell egyik sajátos változataként fogható fel az indiai fejlődési modell, amelyben jelentősebbek voltak a központi tervezés elemei, mint más országokban, ugyanakkor jelen voltak a piac elemei

14. A 3. modell “neostrukturalista” fejlődési modell • amely a transzformációt “felülről” kívánta szervezni • döntően az állami eszközök felhasználásával végrehajtani azokat a szervezeti változásokat, amelyek a modernizációt segíthették. • “demokratikus tervezés” gyakorlatára kívánat építeni, szemben a diktatórikus szocialista tervezéssel. • Pl. Latin Amerikában, ahol az állam igen jelentős szerepet játszott a szerkezeti változások előmozdításában. • Ázsiában is széles körben alkalmazták. Keretében különböző gazdaságpolitikai irányzatok “fértek meg”, például a japán példára építő, export orientált, • vagy a főleg Latin-Amerikában alkalmazott importhelyettesítő.

15. KöSZöNöM A FIGYLMET!