A gyártási tervezés legfontosabb lépései

1. Kapacitás, átbocsátóképesség, időalapok, az erőforrás nagyság, átfutási idő, a termelő-berendezések térbeli elrendezése. Átfutási idő számítások.

2. A gyártási tervezés legfontosabb lépései • - a naptári tervezést megalapozó számítások • - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése • - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése

3. A termelési terv • a gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzítik, meghatározza: • a kibocsátás végső határidejét, • az összes művelet elvégzését, • ezek csatlakozását, • a termelő-berendezések kihasználtságát.

4. A termelési tervet megalapozó számítások Meghatározásra kerül • - a rendszer kapacitása és • - átbocsátóképessége, • - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, • - a gazdaságos sorozatnagyság, • - a sorozatok átfutási ideje, • - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, • - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, • - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

5. A gyártási kapacitás és az átbocsátóképesség • KAPACITÁS = az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. • ÁTBOCSÁTÓKÉPESSÉG = a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. A tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

6. Az átbocsátóképesség meghatározása • - először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, • - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

7. Az időalapok számítása Naptári időalap Tn= N*msz*mo*gsz(h/időszak) • Tn= a naptári időalap (h/időszak) • N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) • msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) • mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) • gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

8. Az időalapok számítása Hasznos időalap Th =Tn - tTMK (h/időszak) Tn = naptári időalap tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

9. Az időalapok számítása Munkarend szerinti időalap T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év) • T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) • N ' = a munkanapok száma az időszakban (250 nap/év) • m ' sz= a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) • m ' o= egy műszak tényleges óraszáma • g ' sz= az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

10. Az időalapok számítása Munkarend szerinti hasznos időalap T ' h =T ' n - tTMK (h/időszak) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

11. Erőforrás nagyság meghatározása E =  * T ' h E = erőforrás-nagyság T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak  = teljesítményszázalék

12. A gyártás átbocsátó képessége és egy sorozat átfutási ideje Átbocsátó képesség = E / T (db/időszak) E = erőforrásnagyság (pl. óra/időszak) T = te/s+td (kapacitásnorma, pl. óra/db) te – előkészítési idő s – darabszám td – darabidő Tá= (Átf+te)/E (idő/sorozat) Á tf = technológiai átfutási idő (perc/sorozat)

13. A gyártási főfolyamat tervezésének néhány eleme • A művelet fogalma = a folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. • Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. • Több munkaszakasz alkotja a folyamatot

14. A folyamat teljes átfutási ideje Ái = Á tf + Tm + Tk • Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) • Á tf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) • Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el • Tk = kieső idő Vagy Ái = Á tf /   = teljesítményszázalék

15. t1I t1II t1III t1IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV Egymás utáni műveletkapcsolás(4 darados sorozat 3 művelet) Átfs =  ti+ (n - 1) ti

16. t1I t1II t1III t1IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV Párhuzamos műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet) Átf p =  ti+ (n - 1) tf ahol t2=tf

17. t1I t1II t1III t1IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV Átfedéses műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet

18. A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása • Egymásutáni műveletkapcsolás Átfs =  ti+ (n - 1) ti a várakozási idő: Cv =(n-1)  ti • Párhuzamos műveletkapcsolás Átfp =  ti+ (n - 1) tf tf – fő művelet hossza a várakozási idő: Cv =(n-1)  tf

19. Termelő berendezések térbeli rendezése Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű, funkcionális vagy folyamatelvű - elrendezés

20. Termelő berendezések térbeli rendezéseTermékelvű gépelrendezés

21. Termelő berendezések térbeli rendezése Sejtszerű vagy gépcsoport elrendezés

22. Termelő berendezések térbeli rendezése • Bokorrendszerű gépelrendezés • A helyhez kötött termék

23. Átfutásiidő-számítás

24. 1. feladat Egy termékből 10 000 darabot kell leszállítani. A termék előállítása négy műveletből áll, amelyeknek a műveleti idői a következők: t1 = 10 perc/db, t2 = 2 perc/db, t3 = 3 perc/db, t4 =15 perc/db 1.a. Határozza meg az elérhető két legrövidebb naptári átfutási időt, ha a műveletekre egy-egy gép áll rendelkezésre, és a teljesítményszázalék 80% (függetlenül a műszakszámtól)! munkanap év műveletkapcsolás Műszakszám 1.b. Mennyi az egy év alatt előállítható darabszám a legrövidebb átfutás esetén?

25. 2. feladat Egy munkadarab 3 művelettel készül, a műveleti idők a következők: t1 = 20 perc/db, t2 = 5 perc/db, t3 = 10 perc/db. Egy 10 000 darabból álló sorozatot kell legyártani műveletenként 3-3 gép alkalmazásával, ha a teljesítményszázalék 80% (függetlenül a műszakszámtól). Mekkora a legrövidebb és a leghosszabb naptári átfutási idő? A legrövidebb átfutás esetén mekkora az éves darabszám?