Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

1. Értékteremtő folyamatok menedzsmentje A minőség költségei

2. A minőség költsége az ár és a nyereség • Az abszolút minőség, a 100%-os tökéletesség, a teljes hibamentesség elvileg végtelen nagy ráfordításokat is igényelhet • De az árban csak egy határig érvényesíthető

3. Minőségköltségek fogalma A minőséggel kapcsolatos költségek (minőségköltségek) azok a költségek, amelyeket a termék teljes életciklusa során a termék megfelelőségének biztosítása érdekében használnak fel, illetve amelyek a termék nem megfelelő minősége következtében keletkeznek. A költségek egy része számvitelileg kimutatható költség, más részük számszerűen nehezen kimutatható veszteség, mint pl. rossz minőség miatti rendeléskiesés, vagy az elveszített, esetleg nem megnyert vevő. A hibaköltségek növekedése a termék életciklusa során

4. A hibák keletkezése és felfedezése A hibák jelentős része, akár 75%-a is a gyártást megelőző fázisokra vezethető vissza, nagy részük mégis felfedezetlen marad, vagy a felhasználás során a vevő fedi fel ezeket.

5. A gyártás összköltsége a termék minőségétől függően

6. A mért és rejtett hibaköltségek aránya egy távközlési szolgáltatónál • A minőség hiányából származó tényleges költségeknek túlnyomó része rejtett költség • Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy egy gazdálkodó szervezet összes költségének 20-35%-áért a nem megfelelő minőség okozta veszteségek okolhatók

7. Gyártó és szolgáltató vállalatok nem megfelelőség költségei A tapasztalatok szerint a termékgyártóknál ezek a veszteségek az összes költség 18-22%-át, míg szolgáltatók esetében 33-37%-át teszik ki.

8. Mibe kerül a minőség? • A távol-keleti (japán) megközelítés szerint a minőség megvalósítása az előállítási folyamat szerves része. • A termék megfelelő, előírt minőségben való gyártása természetes és megszokott, így azok a "beruházások" és tevékenységek, amelyeket a gyártó/szolgáltató a megfelelőség biztosításáért tesz meg (pl. oktatások, vizsgálatok, minőségügyi rendszer működtetése, minőségtervezés stb.) a termék költségeinek tervezett részét képezik. • Az elkészült termék funkcionalitása, rendeltetése és minősége nem választható szét. • Ha a termék nem alkalmas az adott célra, akkor annak minőségéről sem beszélhetünk. • A minőséggel kapcsolatosan kiadásként, költségként csak azon veszteségek könyvelhetők, amelyeket a termék/szolgáltatás nem megfelelősége, hibája okoz. A megfelelőségért kifizetett összegek a "jó" gyártás természetes velejárói. • Az európai szemléletmód a hibaköltségeken kívül a minőség megvalósítása érdekében mozgósított ráfordításokat, a minőségmegvalósítás jelentősebb beruházási költségtételeit, a minőséggel kapcsolatos ráfordításokat is a minőségköltségek közé sorolja. Így pl.: • a termék minőségének meghatározásához szükséges vizsgálatok, eszközök és módszerek költségeit, • a minőségügyi rendszerek építési, működési, fejlesztési kiadásait, a minőségügyi oktatások, a rendszertanúsítás költségeit, és • a minőségbiztosításhoz szükséges infrastrukturális háttérigények (információs rendszer, stb.) költségeit. • Az amerikai szemléletmód szerint a termék előállítása során egy meghatározott hibaszint előfordulását feltételezve ún. "tervezett veszteség"-gel számoltak abból a feltételezésből kiindulva, hogy a gyakorlatban hibamentes termék/szolgáltatás nem létezik. • A cél a tervezett veszteség csökkentése, a folyamatokhoz megállapított célköltségek alatti teljesítés. • A tervezett veszteségek elkerülése, a ki nem használt veszteség-tétel valójában a nyereséget gyarapítja.

9. A minőségköltségek fajtái

10. Hibamegelőzési költségek A megelőzési költségek közé sorolható minden olyan eljárás, berendezés, erőfeszítés költsége, amelyet a termékhibák megelőzésére fordítunk. Ide sorolhatók: • a minőségtervezés költségei: a minőségügyi rendszer tervezésére, karbantartására és dokumentálására fordított költségeket. A termelést megelőző elemző, tervező tevékenységek költségei, mint pl. a piackutatás költségei (a felhasználók minőségi igényeinek feltárása). Ide tartoznak még a gyártmány és a gyártási folyamatok és a gyártóeszközök előállításához szükséges tervezési költségek is • a minőségügyi rendszer kialakításával, bevezetésével és működtetésével kapcsolatos költségek, • a minőségügyi rendszer fejlesztésére, műszaki irányítására fordított költségek, • a minőségügyi információs rendszerrel, és vizsgálati eszközök tervezésével, fejlesztésével kapcsolatos költségek: a minőség mérésére és elemzésére használt berendezések tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos költségek. • minőségügyi adatok gyűjtése, elemzése, nyilvántartása, • minőségügyi mérőeszközök és vizsgálóberendezések kalibrálása, hitelesítése, megelőző karbantartása, • a folyamatszabályozás költségei: a gyártási folyamat rendszeres és eseti képességvizsgálatára és elemzésére fordított költségek. • a tervezés felülvizsgálata és igazolása: a tervezés ellenőrzésével, jóváhagyásával kapcsolatos költségek, • beszállítók értékelésére fordított költségek, • minőségügyi képzés: a dolgozók minőséggel kapcsolatos képzési programjának tervezési és megvalósítási költségei, tanfolyamok, továbbképzések költségei, • minőségügyi auditok költségei, • egyéb megelőzési költségek: pl. a minőségügy vezetésével kapcsolatos költségek, a minőségirányítási rendszer személyzeti és kezelési költségeit tartalmazzák, • minőségfejlesztési programok

11. Értékelési, vizsgálati költségek A hiba értékelésével, vizsgálatával kapcsolatos költségek. Főként a minőségügyi ellenőrzésekkel kapcsolatosan lépnek fel. Ide sorolhatók: • fejlesztési prototípus-vizsgálat: a tervezés végső jóváhagyása előtti ellenőrzések, • beérkező termék ellenőrzése, idegenáru-vizsgálat: pl. külső helyszíneken végzett vizsgálatok költségei, azaz átvételi vizsgálatok a gyártónál, vagy a szállító által hozott áruk értékelésének költsége, • minősítések: • termékek, folyamatok minősítése, • a minőség külső szakértői megítélése, • jóváhagyási vizsgálatok. • laboratóriumi átvételi vizsgálatok: a vásárolt anyagok minősítésével kapcsolatban elvégzett vizsgálatok költségei, • gyártásközi ellenőrzés, vizsgálat: minőségellenőrzés félkész termékeken, illetve folyamatokon. Önellenőrzések, mintavételes ellenőrzések a belső jóváhagyás céljából, • ellenőrző és vizsgálóberendezések: • a nagyobb ellenőrző berendezések működtetési költségei (beszerzési költség nem tarozik ide), • karbantartás, javítás, • ellenőrzőeszközök értékcsökkenési leírása, "kis értékű" ellenőrzőeszközök beszerzési költségei, • ellenőrzőeszközök saját fejlesztése, előállítása. • végellenőrzés: a termék kiszállítása előtti (raktári), illetve átadása előtti (külső helyszíni) minőség-ellenőrzés, • vizsgálati dokumentáció, vizsgálati eredmények elemzése: • a minőségbiztosítási és -ellenőrzési, vizsgálati technológiákkal, kimutatásokkal kapcsolatos költségek, • a termékek, eljárások értékeléséhez szükséges információ gyűjtésének költségei.

12. Hibaköltségek A már bekövetkezett hibák kijavítására és a garanciára fordított költségek. A hibaköltségek irányulhatnak a jelentkező hibák javítására, vagy a hibák által okozott kár kártalanítására. A hibaköltségek a hiba felmerülési helyétől függően lehetnek belső (üzemen belüli), ill. külső (üzemen kívüli) hibákkal kapcsolatos költségek. Belső hibaköltségek olyan költségek, amelyek a termékek vagy szolgáltatások minőségi követelményeinek nem teljesítéséből még a kiszállítás előtt keletkeznek. • selejt: • azon termékek, alkatrészek, nyersanyagok, amelyek nem elégítik ki a minőségi követelményeket és ennek következtében nem használhatók fel, • nem javítható termékekben megtestesülő költségek, ill az újragyártás költségei, s a selejt megsemmisítési költsége. • Rossz tervezés: utólagos fejlesztések költségei: • a tervezési munkák lezárása után a nem megfelelő termék utólagos fejlesztési/tervezési költségei. • az utólagos fejlesztés következtében felmerülő további (anyag, termék, alkatrész, szerszám) költségek. • javítás, utánmunkálás: • a hibás termékek utólagos újramegmunkálásának költségei, • hibakeresés, hibadiagnózis az utánmunkálás előtt, • valamely folyamat, tevékenység ismételt végrehajtása. • válogatás: a nem elfogadható minőségű hibás darabok kiválogatási, osztályozási költségei, • korrekciós intézkedések: az ismétlődő hibák kiküszöbölésének ráfordításai, • értékcsökkenés, leértékelés: a minőségi követelményeknek nem teljes mértékben megfelelő termékek értékének csökkenése leértékelő intézkedés következtében, • ismételt vizsgálatok: az újramunkált termékek ismételt ellenőrzésének költségei, • problémaelemzés, hibaelemzés.

13. Külső hibaköltségek A külső hibaköltségek olyan költségek, amelyek a termékek vagy szolgáltatások minőségi követelményeinek nem teljesítéséből a kiszállítás után keletkeznek. A felhasználóhoz kiszállított hibás termékek következtében az alábbi költségek jelentkezhetnek: • reklamáció, szavatosság: az ügyfél által megreklamált visszaszállított termék költségei, a garanciális időn belül fellépő minőségi hiányosságok költségei (pótszállítás, csere). • engedmények: (árengedmény), méltányosság: az ügyfelek részére tett árengedmények, minőségi hiányosságok miatti kifizetések, • termékfelelősség: a hibás termék által okozott anyagi, személyi vagy vagyoni károk miatti kifizetések, visszahívások költségei. • valamint olyan nehezen számszerűsíthető tételek, mint: az üzlet elvesztése, a piaci megítélés romlása stb.

14. A minőségköltségek megoszlása

15. Külső hiba 25-30% Minőség- költség 20-25% Belső hiba 30-35% Árbevétel Vizsgálat 20-25% Megelőzés 5-10%

16. Kádgörbe - a meghibásodások normális alakulása II. Véletlen meghibásodások - megmagyarázhatatlan hibaokok - emberi hibák, - elkerülhetetlen hibák - felismerhetetlen hiba - magas terhelés, igénybevétel I. Korai meghibásodások - nem megfelelő minőségszabályozás - nem megfelelő gyártási eljárás - gyenge minőségű anyagok, kivitel - rossz felszerelés - összeszerelési nehézségek - nem megfelelő hibakeresés - emberi hibák - nem megfelelő kezelési módszerek és rossz csomagolás III. Elhasználódás - nem megfelelő karbantartás - súrlódás miatti kopás - öregedés miatti fáradás, kopás - rossz felülvizsgálati, nagyjavítási gyakorlat - korrózió

17. Az emberek „meghibásodási rátája”

18. Optimális karbantartási időköz – és az összes költség Az optimális karbantartási időközök meghatározásához minden rendszerelemre meg kell állapítani az üzemköltségek és a karbantartás gyakorisága közötti összefüggést, és meg kell keresni ennek a függvénynek a minimumát. Az összefüggés egyszerűsített formában a következő: Kö = Kg + Kj + Kk, ahol • Kö – az összes éves költség, • Kg – a gondozási költség évente, • Kj – a javítási költség évente, • Kk – a kiesések okozta veszteség évente.

19. Felújítási és javítási költségek az életkorral összefüggésben

20. A minőségmenedzsment módszerei Elemzési módszerek • A PDCA elv • PEST elemzés • A SWOT elemzés • A benchmarking • ABC–Pareto elemzés • Ishikawa (halszálka, ok-okozati) elemzés • FMEA • Pókháló-, radar diagra • Ok-okozati fagráfok • Affinitás (KJ) diagram • Folyamatábra • Audit – minőség-felülvizsgálat • Csoportos szellemi alkotó technikák • Brainstorming • 635-ös módszer • Philips-66 módszer • Delphi módszer • Collective Notebook (CNB) módszer

21. Köszönöm a figyelmet