Fenntarthatóság, Sokféleség és Alkalmazkodás a Reziliencia Társadalmi Értelmezése

1. Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Fenntarthatóság, Sokféleség és Alkalmazkodása Reziliencia Társadalmi Értelmezése Bulla Miklós Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék

2. Korábbi előadások, tanulmányok FENNTARTHATÓSÁG és SOKFÉLESÉG – A REZILIENS KÉPESSÉG TÁRSADALMI INTERPRETÁLÁSA [IX. Környezettudományi Tanácskozás, Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék , 2008. November] FENNTARTHATÓSÁG, SÉRÜLÉKENYSÉG, ALKALMAZKODÁS [Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége: A Fenntartható Fejlődés holisztikus megközelítése és a megvalósítás eszközei „PRÉ CONFERENCÉ”, Budapest, 2011. November] SOKFÉLESÉG, SÉRÜLÉKENYSÉG és ALKALMAZKODÁS – A REZILIENCIA TÁRSADALMI ÉRTELMEZÉSE – [Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság, 2011. November] SÉRÜLÉKENYSÉG és ADAPTÁCIÓ – A REZILIENCIA ESÉLYEI [Tanulmánykötet, p. 439. Szerk.: Tamás, P. és Bulla, M., OKT-MTA, Budapest 2011]

3. Tézis A biológiai és a kulturális sokféleség (diverzitás) együttesen jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-ökológiai rendszerek rezilienciájához, az „intelligens alkalmazkodáshoz” [BM], azaz az alkalmazkodó képesség fölépítéséhez, megőrzéséhez és növeléséhez. A sokféleség egy igen fontos előfeltétele az olyan fejlődésnek, amely reziliens és környezeti, társadalmi, gazdasági valamint kulturális értelemben egyaránt fenntartható. [UNESCO, 2007.]

4. Reziliencia értelmezések • A társadalmi / gazdasági – ökológiai rendszerek [Socio-Ecological Systems = SES] erőteljességét [ = Robustness], amely e rendszereknek azt a tulajdonságát jelentik, hogy megtartják, sőt felerősítik azon képességüket, hogy a külső befolyásoknak, amelyek működésüket megzavarnák, fölborítani akarnák, ellenállnak anélkül, hogy struktúrájuk és komplex dinamikájuk megváltoznék. [Young et al. 2006] • Más módját jelenti a »SES« rendszer ellenálló, ill. alkalmazkodó – és/sőt – fejlődőképességének az ún. »RESILIENCE« tulajdonság az, hogy befogadni (=abszorbeálni) sőt hasznosítani tudja a külső változások okozta zavaró hatásokat, hogy megtartja struktúráját, minőségi (kvalitatív) változ(tat)ások nélkül. [Gallopin, 1989., Young et al. 2006.] • A kulturális resilience azt a képességet jelenti, hogy egy közösség fenn tudja tartani önazonosságát és eközben új, praktikus tudásokat vesz alkalmazásba. [Bulla, 2006., UNESCO Paris 2007.]

5. A diverzitás mással nem pótolható esélyt jelent a globális ökoszisztéma, és benne civilizációink működőképességének, belátható ideig tartó fenntartása érdekében. Sebezhetőségének elkerülésében, amikor már se a »robusztusság« sem a »resilience« nem működik a »tipping point« [László, E. 2009.] után. [BM]

6. Biológiai sokféleség Az élő organizmusok változatossága jelenti – egyebek mellett – a szárazföldi, tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákat, valamint ezek ökológiailag komplex részeit; a diverzitás egyaránt tartalmazza a sokféleséget a fajokon belül és azok, valamint az ökoszisztémák között. A biológiai (erő)források magukba foglalják a genetikai információk értékét, organizmusokat, vagy azok részeit, továbbá populációkat, vagy az ökoszisztémák bármi egyéb összetevőit, amelyek(et) az emberiség jelenleg vagy potenciálisan használ(hat). (kiemelés tőlem: BM) [Convertion of BiologicalDiversity, 1992. Rio] alapján A biodiverzitás részletesebb kifejtése megtalálható a Környezet- és természetvédelmi Lexikon 2. kiadás I. kötetben. (Főszerk.: Láng, I. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002.)

7. Kulturális sokféleség A kulturális sokféleség magába foglal minden közösséget, mindegyiket saját etnikai, történelmi, vallási, művészi identitásával. Bővíti a lehetőségek bárki számára rendelkezésre álló tárát, egyike a fejlődés gyökereinek nem pusztán gazdasági értelemben, hanem inkább abban, hogy a megfelelő szellemi, érzelmi, erkölcsi létezés megvalósítását jelenti. A kulturális sokféleség körébe tartoznak: (1) a szokások, rituálék, jó termelési módok, ismeretátvivő rendszerek; (2) együttélési módok, társadalmi rendszerek: a jogrend és az intézmények, a közhatalmi rendszer, beleértve a megbízások, fölhatalmazások időtartamát; (3) vallások, hitek, spirituális és világnézetek; (4) az ismeretek, (technológiai) eljárások, szakértelmek; (5) nyelvek; (6) a művészi kifejezés területei, műfajai: a (képző) művészetek, az építészet, az irodalom és a zene. [Declaration of CulturalDiversity, UNESCO, 2002.] alapján

8. Társadalmi dimenzió „Az emberi társadalom fenntartható fejlődése környezeti, anyagi, ökológiai, társadalmi, gazdasági, jogi, kulturális, politikai és pszichológiai dimenziókat ölel fel, amelyekre figyelemmel kell lenni. … Egy igazságos és tisztességes társadalom, például, valószínűleg biztonságosabban fenntartható, mint egy (anyagilag – ugyan – fenntartható [BM] brutális diktatúra.” [Bossel, H.: Indicatorsfor SD: Theory, Methods, Applications. A reportfor Balaton Group, Winnipeg, 1999.] „A fenntartható fejlődés a legjobb törekvés morálisan és gyakorlatilag is …” [Lafferty, W.M.: DemocraticParametersforRegionalSustainableDevelopment. ENSURE/SUSTAIN Symposium, Seggau, Austria, 2000.]

9. Biokulturális sokféleség A világban megtalálható valamennyi különbözőség, tekintet nélkül annak eredetére. Tartalmazza a biológiai sokféleséget, annak minden szintjével, valamint a kulturális sokféleség minden megjelenési formáját az egyénitől a teljes egészig és a kölcsönhatásokat (interakciókat) mindezek között. [Loh and Hamon, 2005.]

10. „…a Föld felszínét beborító bioszféra-emberi komplexeket tekint(het)jük végső szerveződési szintnek” és „a bio-szociális rendszer egésze fizikai szempontból folyamatos energiaáramban álló nyílt rendszer, amelyre természetesen érvényesek a termodinamika törvényei, és ezek hatása az organizációkban is kimutathatók.” [Csányi, V. 1988.]

11. Kulturális táj(kép) Az idők folyamán lezajlódó természeti, környezeti hatások és kialakuló lehetőségek, valamint az ezekhez alkalmazkodó társadalmi, gazdasági, kulturális erőfeszítések/tevékenységek során kialakuló, az emberi társadalom és letelepedésének evolúcióját illusztráló/bemutató területi elrendeződés. [OperationalGuidelinesfortheImplementation of the World HeritageContention. http: //whc.unesco.org/archive/opguide05-en.pdf]

12. „… ha az ember nem veszi át tudatosan a technikai szféra szabályozását, akkor egy könnyen bekövetkező ökológiai katasztrófa megszüntetheti a civilizációt (!ok/okozat? [BM]) Az ökológiai szféra szabályozására, a Föld felszínének agrár-parkká való átalakítására megvan az elvi lehetőség, ha a kulturális evolúció jelenlegi szakaszán az ehhez szükséges ideák gyors elszaporítása megtörténik.” [Csányi, V.: Összetett rendszerek szabályozási problémái: megszakadás az evolúciós rendszerekben I. Typotex Kiadó, 2010. (de) „… nem elegendő csupán a részrendszerek struktúráját szabályozni. A teljes ökoszférát csak globális intézkedésekkel lehet megtartani… (és) Ehhez társadalmi átalakítások szükségesek” [Csányi, V. u.o.]

13. Kisszériás tudások sorvadása Azokban a társadalmakban/közösségekben, amelyekben él az a felfogás, hogy a biodiverzitás megőrzése a lét alapja, anyagi, kulturális és spirituális értelemben is, a természet és a – legszélesebben értelmezett – kultúra; javasolt szóhasználatomban, mindezek együtt, tehát: a civilizáció működtetése nem válik, nem választható szét, (ott) az ember és a többi élőlény egyaránt integráns része az ökoszisztémának, és minden szerveződésnek, folyamatnak, történésnek a legmagasabb szintű elrendeződése, befoglaló kerete: a táj. [BM]

14. A Biológiai és kulturális sokféleség kölcsönös összefüggései Ismeretek és Technológiák technológiák, technikák, folyamatok, eljárások a természetes anyagok használatával kapcsolatban (is); hagyományos és helyi ismeretek, helyi erőforrások, ökológiai összefüggések ismerete, veszélyek korai felismerése, kockázatok kezelése, a természeti katasztrófákkal való megbirkózás képessége, hagyományos orvoslás; az ismeretek, szakértelmek átadása, generációs átörökítése, formális és informális, hagyományos oktatás, nevelés; a hagyományos ismeretek újjáélesztésének – egyúttal az új ismeretek, technológiák alkalmazásba vételének, az alkalmazkodásnak (adaptáció) eljárásai, szokásai, mechanizmusai.

15. A fenntartható fejlődés definíciói Brundtland Bizottság: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésétől” Hermann Daly: „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jóllét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti” Világ Tudományos Akadémiái: „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg” „A fenntartható fejlődés a jól-lét nagyon hosszú időn át tartó növekedése… A fenntartható fejlődés azonos a nagyon hosszú időn át tartó növekvő fogyasztással, annak szélesebb gazdasági interpretációját követve.” [UNECEF: MeasuringSustainableDevelopment; NY., Geneve, 2009.]

16. A fenntarthatóság paradigmája

17. Környezet Gazdaság Társadalom A gyenge és az erős fenntarthatóság paradigma ábrája A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM] Környezet GAZDASÁG Gazdaság TÁRSADALOM Társadalom A »gyenge« fenntarthatóság TERMÉSZETIKÖRNYEZET Az »erős« fenntarthatóság

18. A kérdés tehát: Biztosítható-e és hogyan egy adott térben és időben elhelyezkedő energetikailag nyitott, komplex rendszer konkrétan: a FÖLDÖN, a XXI. Századra kialakult és létező globális természet-technoszféra (tágabban: Gazdasági, társadalmi szféra) kapcsolódó, sőt egymásba ágyazódó rendszer hosszú távú / belátható ideig tartó fennmaradása? [Kerekes– Kováts, A. 2011.] még konkrétabban: Meddig képes a „GAIA”, az ökoszisztéma-szolgáltatások a civilizációnk jelenlegi, globálissá vált mintázataiban eltartani „A természeti erőforrások iránti kereslet gyorsan növekedik és meghaladja azt a mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani… hanyatlik a biológiai sokféleség és a főbb ökoszisztémák fenyegetettsége egyre nagyobb.” [EU, EC 2009.]

19. A Tőke Típusok Konvertálásáról „A tőkeszemlélet alapján a fenntartható fejlődést az időben nem csökkenő egy főre jutó vagyonként értelmezhetjük. [UNICEF: Measuring SD; UN, New York, Geneve, 2009.] Σ tőke (természeti, technikai, monetáris, társadalmi, humán: = const. Vagy még inkább Ti : < Ti+1 … < Ti+n „megoldás”: [Csányi, V.; Lovelock, J.: Gaia halványuló arca – Utolsó figyelmeztetés. Akadémiai Kiadó. Bp. 2010.] ám! „létezik egy – kritikus – szint, amely alá a természeti tőke nem csökkenhet!” • Ez a fenntarthatóság erős kritériuma [Ayres, R.: On the practical limits to susbstitution. Ecological Economics, 61. 2007.] A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM]

20. „A tőke … olyan elemekből áll, amelyeknek gazdasági szempontból az a tulajdonságuk, hogy valamely értékkel bíró jövőbeli szolgáltatást képesek teljesíteni.” [Schultz, T.: Beruházás az emberi tőkébe. KJK. Bp., 1983.] (ám!) „… elmulasztjuk a tőke megkülönböztetését a jövedelemtől, ott ahol a legfontosabb lenne ez a megkülönböztetés…. ama pótolhatatlan tőke esetében, amelyet az ember nem megtermelt, hanem csak talált, és amely nélkül mit sem tehet, … sokkal nagyobb az a tőke, amelyet nem az ember hozott létre, hanem a természet, és mi még azt sem ismerjük föl, hogy ez is tőke. Ezt nagyobbrészt mára már riasztó mértékben feléltünk.” [Schumacher, E.F.: A kicsi szép. KJK. Bp., 1991.]

21. „Az EU szilárdan elkötelezett a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre és árstabilitásra, a versenyképes szociális piacgazdaságra, a magas szintű oktatásra és társadalmi haladásra és a környezet erőteljes védelmére és javítására alapozott fenntartható fejlődés iránt.” [EUROSTAT: Measuringprogresstowards a more sustainable Europe Sustainabledevelopmentindicatorsfor EU. EC, 2005.] (és tovább, másutt) „Az EU – 2006.-ban felülvizsgált – fenntartható fejlődési stratégiája (EU SDS) a fenntarthatóságra vonatkozóan nyújt hosszú távú keretet, amelyben a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a kézben járnak és támogatják egymást.” [EU, EC: Mainstreamingsustainabledevelopmentinto EU policies: 2009 Review of ES SDS Com. (2009.) Brussels]

22. „Történeti méretű válság küszöbére érkeztünk (…) Az emberi társadalmak alapvető struktúrái (…) a pusztulás szélére kerültek (…) Nem tudjuk, merre megyünk (…) Ha a múltra vagy a jelenre építjük a harmadik évezredet, akkor kudarcot vallunk majd. És a bukás ára, vagyis a társadalmunk megváltoztatásának az alternatívája: a sötétség.” [Eric Hobshawm: A rövid XX. Század története 1914 – 1991.]

23. Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizonytalanságok, a fokozott kockázatok és a nyitott kérdések újabb korszakába léptünk. „A kockázati társadalom” korszakába. [Ulrich Beck] „A meglepetés és a bizonytalanság világába.” [Donald H. Rumsfeld] „A globális dzsungelbe. A zűrzavar korába.” [Stanley Hoffmann] „A globális kapitalizmus válságába.” [Soros György] „Kaotikussá váló történelembe. [Richard Cohen]

24. Civilizációnk működtetése fenntarthatatlannak bizonyulhat az erőforrások korlátossága miatt, és/vagy a környezet kihívásaihoz való alkalmazkodás képtelensége miatt. Jóllehet óriási hatású környezeti és gazdasági változások zajlanak a globális térben, egyelőre nem arányos evvel sem a megelőzés, sem az adaptáció mértéke, bár a társadalom figyelme fokozódó mértékben fordul a jövő felé. Ugyanakkor megváltoztatása, működtetése nem látszik elérhetőnek abban az érték- és célképző intézményrendszerben, amelynek döntési technikái fokozódó mértékben mutatkoznak alkalmatlannak azon problémák megoldására, vagy legalább kezelésére, amelyeket maguk hoztak létre és termelnek bővítetten újra.” [Bulla, 2007.]

25. A változásokból adódó kihívásokkal való megbirkózás – szükségképpen – újfajta, sokoldalúan, ha tetszik: multidiszciplináris elemzésekkel alátámasztott stratégiákat igényel(ne), amelyekhez, a társadalmi-ökológiai rendszer (SES) túléléséhez nélkülözhetetlen a diverzitás jelentőségének fölismerése, hogy a SES rezilienciája megőrizhető legyen.

26. „Rendszerelméleti szemlélettel úgy is fogalmazhatunk, hogy fenntartható az a társadalom, amelynek vannak olyan információs, szociális és intézményi mechanizmusai, amelyek folyamatosan ellenőrzik azokat a pozitív visszacsatolási hurkokat, amelyek a népesség és a (technikai, anyagi) tőke (és a fogyasztás [BM]) exponenciális növekedését okozzák.” [Meadows et al: A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth Kiadó, Bp. 2005.]

27. Reziliens Intézményfejlesztés • Ökológiai szempontból a „resilience egy ökoszisztémának az a képessége, hogy tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben. Fölhasználva ehhez ellenőrző,- javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát.” [Xavier Cazorla et. al. 2007/2008] • Valamely társadalmi,- gazdasági rendszer működését tekintve azonban [BM] e fogalom tartalma: az előrelátás képessége, az hogy integrált terveket, forgatókönyveket tud készíteni a természeti környezet és a társadalom (=civilizáció) együttműködése, kölcsönhatásai elemzése, (és így) veszélyei minimalizálására, várható következményei előnyösebbé tételére. Az ilyen rendszernek tehát nem szerkezete változatlan, hanem újjáépítésének képességét kell megőriznie, azt, hogy >>megtanulja<< a változásokhoz való alkalmazkodást. Azt a képességét őrizze meg, hogy új, a hátrányok (következményeinek) csökkentését egyszersmind az előnyök fölismerését és alkalmazását támogató működési szabályokat, ellenőrzési,- visszacsatolási szervezete(ke)t tud létrehozni.

28. Rezilienciens intézmény(fejlesztés) A reziliencia (= intelligens alkalmazkodás), a természeti és technoszféra együttműködése képessége, a civilizáció(nk) – belátható ideig tartó – működtetése megtanulásának (a) képessége és ehhez: • új értékrenden alapuló célok kitűzése, a társadalmi támogatás megszerzése; • együttműködés, együtt-tervezés, - demokratikus - vélemény- és akaratformálás, valamint kifejezés és érvényesítés helyi – regionális (országos és nemzetek-feletti) méretekben • ennek megfelelő intézmények, továbbá ezek együttműködésének kialakítása és fenntartása; • a természeti és civilizációs szféra együttműködése struktúráinak és infrastruktúráinak létrehozása, működtetése, karbantartása és fejlesztése.

29. Ezzel szemben: Elegendő az infrastruktúra rendszerek előkészítése során a következmények sokoldalú kölcsönhatás elemzéseinek el – nem – végzésére gondolni. Amikor az „üzleti terv” megelőzi a koncepciót. Olyan ügyekben, amelyek generációkat, érintő kényszerelkötelezettségeket hoznak létre, rajzolnak föl. Az infrastruktúrák, benne a K+F+I struktúrák rigidek, drágák és nehezen változtathatók, miközben évtizedekre meghatároznak térszerkezeteket és környezeti erőforrás-használati lehetőségeket. Továbbá alapvető feltételeit jelentik a vulnerabilitás csökkentési képesség fölépítésének.

30. Összegzés, Következtetések A közösségek és gazdasági rendszereik adaptivitásának növelése nem új, ám mindenképpen más paradigma-rendszerben való tájékozódást igényel és döntéseket föltételez eltérést korábbi gondolkodási sablonjainktól. A fenntartható növekedés skolasztikus fölfogása megfoszt az innováció mozdító erejétől amely pedig maga a társadalmi, gazdasági, kulturális rendszer, röviden civilizációink resilienciája: önmaga fejlődésének tanulóképessége annak érdekében, hogy fönnmaradjon.

31. „A Kapitalizmus lényege, hogy nem a szabadpiac, a „laissez-faire”, hanem az innováció, érdekes munka, kezdeményezőkészség és teljesítménytudat … a munkatermelékenység szakadatlan javulása.” [Edmund S. Phelps, Columbia University. Nobel-díj 2006.]

32. Ajánlások Tudományos és politikai körökben a biológiai és a kulturális sokféleség még mindig szigorúan két külön létező diszciplináris terület. Ez nagymértékben akadályozza, hátráltatja annak megértését, ahogyan a különböző ökológiai és kulturális komponensek, a biokulturális sokféleség kölcsönhatása megjelenik, kifejezésre jut a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági trendekben és feltételek között. Az ökokulturális sokféleség, a kulturális táj alkalmazásának koncepcióját a politika formáló agendák részévé kell(ene) tenni. A sokféleség környezeti, társadalmi, gazdasági innovációt és a rezilienciát támogató előnyét integrálni volna szükséges a fenntarthatósági politikák, stratégiák és cselekvési programok tervezetébe és az alkalmazásba vétel (implementálás) során; nemzetközi, országos, regionális és lokális szinten és méretekben egyaránt.

33. …”az ökológiai rendszerkonfliktusok rendszerelvű, komplex értelmezést és kezelést, illetve tudatos felkészülést igényelnek… a jó környezetgazdálkodási megoldások csak több tudományág – természet (élet) és társadalomtudományok – és a mindenkori hatalmi intézmények együttes és koordinált erőfeszítései eredményeként születhetnek meg.” [Magas, I.: Kapitalizmus felülnézetből – a piacok és a természet logikája. Aula Kiadó, Bp. 2002.]

34. KöszönömMegtisztelő Figyelmüketbulla@sze.hu