Kritikus infrastruktúra védelme

1. Konferencia Budapest, 2012. szeptember Kritikus infrastruktúra védelme Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság

2. Budapest közösségi közlekedése • Ágazatok: metró, HÉV, villamos, autóbusz, trolibusz • 2011-es BKV adatok: • Utasszám: 1,39 Mrd fő • 5,2 Mrd utaskilométer • A járművek 177 millió km-t tettek meg • Járművek átl. kihasználtsága: 24,0%

3. Budapest közösségi közlekedése 2011. évi átlagos állományi járműállomány (db): • Autóbusz: 1365 (ebből alacsonypadlós: 297) • Villamos+fogas: 612 (ebből Combino: 40) • Trolibusz: 157 (ebből alacsonypadlós: 32) • Metró kocsi: 391 (ebből MFAV: 23) • HÉV kocsi: 294 2011. évi átlagos forgalomba adott járműállomány (db): • Autóbusz: 1126 (ebből alacsonypadlós: 255) • Villamos+fogas: 439 (ebből Combino: 32) • Trolibusz: 112 (ebből alacsonypadlós: 24) • Metró kocsi: 264 (ebből MFAV: 17) • HÉV kocsi: 230

4. Budapest közösségi közlekedése Pálya építési hossz (km): • Villamos+fogas: 153,8 • Trolibusz: 66,0 • Metró: 30,5 • MFAV: 4,5 • HÉV: 102,9 • Autóbusz (hálózat): 998,4 Viszonylathossz (km): • Villamos+fogas: 250,5 • Trolibusz: 73,6 • Metró: 27,2 • MFAV: 4,2 • HÉV: 145,5 • Autóbusz: 2610,8

5. Budapesti Közlekedési Központ • A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre a budapesti közlekedés új irányító szervezeteként. • A Budapesti Közlekedési Központ létrehozásának célja Budapest közlekedési intézményrendszerének teljes átalakítása, a fővárosi közlekedés ügyeinek integrált kezelése.

6. A Budapesti Közlekedési Központ helyea fővárosi közlekedéságazati struktúrában

7. Budapesti Közlekedési Központáltalános feladatai • Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) • Közösségi közlekedési szolgáltatásokmegrendelése(hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) • Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) • Átfogó fővárosi közlekedési rendszerek kialakítása és működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás, „közbringa”)

8. 2012. május 1-jével befejeződött a budapesti közlekedési intézmény-rendszer szervezeti átalakítása. A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési megrendelői feladatokat is, azaz • közszolgáltatási szerződéseket kötött a BKV-val és a versenyeztetett szolgáltatókkal; • végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a fejlesztésre; • szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit; • felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést; • kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a rendkívüli forgalmi helyzeteket.

9. A közlekedésben veszély- ill. katasztrófahelyzetet kiváltó okok, körülmények: 1. Emberi okok: • szabályok, előírások betartásának hiánya, • gondatlan/szándékos emberi mulasztás, • szabotázs, sztrájk, fenyegetés, terrorcselekmény. 2. Műszaki okok: • pálya, úthálózat állapota, • járművek állapota, meghibásodása, • egyéb infrastrukturális zavar (energiaellátás, biztosító berendezés stb.). 3. Időbeli (csúcsforgalom) és térbeli koncentráltság (tömegrendezvények). 4. Természeti katasztrófa helyzet (árvíz, időjárás, földrengés stb.).

10. Preventív biztonsági szemlélet: • A veszélyhelyzetek elkerülését az előidéző okok feltárása és megszüntetése hatékonyabban szolgálja, mint az utólagos szankcionálás! • A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges.

11. Az emberi tényezők kiszűrése • A forgalmi személyzet rendszeres ismeretfelújító oktatása és vizsgakötelezettség előírása • A jogszabályok szerinti munkavégzés (kipihent és józan állapot, rendszeres egészségügyi ellenőrzés) • Fontos lenne minden jogosítvánnyal rendelkezőtől (egyéni autóstól is) megkövetelni a közlekedési szabályok naprakész ismeretét!

12. Jogkövető magatartás kikényszerítése I. Elértük, hogy a közösségi közlekedési járművek, terek biztonsági kamerával megfigyelhetők legyenek, a személyszállítási tv. (2012. évi XLI. tv.) a képrögzítés feltételeit is részletesen meghatározta (48.§). • Ütemezett bevezetés: • az új és felújított járműveken • a közlekedési megállóhelyeken (1-3-as villamos projekt) • az összesített kameraképek feldolgozására célszerű egy biztonsági központ létrehozása

13. Jogkövető magatartás kikényszerítése II. A térfigyelő rendszer jelentősen csökkentheti a több tíz milliós károkat okozó • falfirkát ill. jármű-graffitizéstés a • kábellopások számát is! A jegyellenőrzésbe bevontuk a közterület-felügyelőket, ezzel számottevően csökkent a bliccelési arány, és nőtt a pótdíjazás hatékonysága. a „zsákmány”

14. A kábellopások alakulása a villamos vonalakon a HÉV vonalakon

15. FUTÁR projekt: a forgalomirányítás támogatása és az utasok tájékoztatása Mottó: a tájékozott utas = biztonságos közlekedő partner A tömegközlekedési járművek pozíciójának ismeretében azok közlekedéséről a nap 24 órájában előrebecslés adható: • bármely megállóhelyre megadható a járművek várható indulási ideje • forgalmi zavar esetén automatikus tájékoztatás adható

16. A FUTÁR megoldásai az információk átadására Interneten: • utas oldali online járműkövetés • valós idejű útvonaltervezés Mobil eszközökön: • SMS lekérdezés • SMS értesítés Megállóhelyeken: • rádiós hangszórók • megállóhelyi, csomóponti kijelzők • (hangszóróval) Járműveken: • külső és belső kijelzők • akusztikus tájékoztatás

17. A FUTÁR utastájékoztatási eszközei Az egyes helyszínek sajátosságait figyelembe véve az alábbi utastájékoztató eszközök kerülnek beszerzésre: • csomóponti kijelző (hangosítással) – 19 db • megállóhelyi kijelző (hangosítással) – 201 db • monitor – 37 db További 74 db, már meglévő eszköz kerül integrálásra, így összesen 331 db dinamikus információk átadására képes közterületi utastájékoztató berendezéssel fogunk rendelkezni. Cél: • a járművek valós indulási idejének kijelzése, • a felkínált utazási alternatívák figyelembevételével a várakozási és utazási idő csökkentése, • a megállóhelyet/csomópontot használó járatok forgalmát érintő változásokról tájékoztatás adása • a kiszámíthatóság, megbízhatóság, ezáltal a bizalom és a biztonság növelése

18. Pályaállapotok javítása: Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése • Füvesített villamospálya, csendesebb utazás; • Peronok megújítása,új perontetők; • Akadálymentesítés, liftek létesítése; • Korszerű utastájékoztatás • 1-es villamos meghosszabbítása • Rövidebb menetidők

19. Pályaállapotok javítása: Az 1-es és 3-as villamosvonalaktovábbfejlesztése • 1-es villamos • szakasz: a villamos pálya felújítása, a megállóhelyi peronok átépítése, a felsővezeték hálózat újjáépítése, vontatási földkábel hálózat bővítése a jelenlegi nyomvonalon • szakasz: a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú útátjárók átépítése • III-IV. szakasz: új villamos pálya és áramellátási hálózat építése, valamint – az előző szakaszokhoz hasonlóan – a megállóhelyeknél az esélyegyenlőség biztosítása • 3-as villamos • a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú pályaszakaszok, útátjárók átépítése, felsővezeték és az energiaellátási hálózat felújítása

20. Pálya- és egyéb infrastruktúra fejlesztése Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése • Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítése; • A hiányzó hálózati kapcsolatok pótlása a Margit híd és a Széll Kálmán tér térségében; • A projekthez kapcsolódva megvalósul a Széll Kálmán tér átalakítása is

21. Jármű- és pálya műszaki infrastruktúra fejlesztése • Villamos és trolibusz járműcsere - kb. 110 mrd Ft összértékű villamos és trolibusz járműcsere • Új autóbusz járművek az üzemeltetési tender kapcsán • 42-es villamosvonal meghosszabbítása

22. Előkészítés alatt lévő projektek Az előkészítési projektek célja, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési ciklusára és azt követően is Budapest megfelelően előkészített közösségi közlekedési projektekkel rendelkezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy a Főváros felhasználja a támogatási forrásokat, és fejlessze elmaradott közlekedési infrastruktúráját. • M1 rekonstrukciója és északkeleti meghosszabbítása • M2 és Gödöllői HÉV összekötése • M3 rekonstrukciója és meghosszabbítása Káposztásmegyerig • M4 meghosszabbítási lehetőségeinek vizsgálata • Észak-déli regionális gyorsvasút déli szakasza • Fővárosi villamos és trolibusz hálózat egységes fejlesztési koncepciója

23. A metróvonalak, mint tömegóvóhelyek Összesen mintegy 220 ezer ember védelme: • légnyomás, • repeszhatás, • tűz, füst, por és, • radioaktív sugárzás ellen.

24. A 2-es metróvonal A 2-es vonal 6.788 m hosszú, 3 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

25. A 3-as metróvonal A 3-as vonal15.176 m hosszú, 9 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

26. Balesetek, katasztrófák kárainak minimalizálása A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges. Ami van: • Ilyen forgatókönyv jelenleg csak a legforgalmasabb közösségi közlekedési vonalakra létezik. Ami még nincs: • Hiányzik egy forgalmi szimulációval alátámasztott összközlekedési intézkedési tervcsomag a fővárosban esetleg megtörténő katasztrófák okozta károk minimalizálására.

27. Köszönöm a figyelmet! Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság