Mit tegyünk a halogató egyetemi hallgatókkal? Személyiségvizsgálat és tanácsadás

1. VII.NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS 2008. AUGUSZTUS 25–28. Mit tegyünk a halogató egyetemi hallgatókkal?Személyiségvizsgálat és tanácsadás Dr. Takács Ildikó egyetemi docens BME GTK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Ergonómia és Pszichológia Tanszék takacsi@erg.bme.hu 2008. augusztus 26.

2. Az előzmények és a célok • Előzmények • 1995. Brighton FEDORA – Psyche • A kredit rendszer hatásai • A célok: • A kredit rendszer hatásainak megismerése a hallgatói magatartásra • A halogató magatartás és személyiségjellemzők vizsgálata (BarOn, MBTI, TCI) • A halogatás viselkedésbeli megnyilvánulásainak feltárása • A beavatkozás lehetőségei

3. Mit jelent a halogatás? • A halogatás az a magatartás, amelyben elkerüljük a ránk váró feladatokat, elhalasztjuk holnapra a teendőket, amelyeket ma is elvégezhetnénk. • Tendencia a fontos feladatok elkezdésének vagy befejezésének halasztására (Lay, 1986) , • A kényelmetlen, kellemetlen időpontig halasztani a feladatokat (Solomon, Rothblum, 1984)

4. Miért halogatjuk a teendőinket? Melyek az okai ennek a magatartásnak? • A fontosság érzésének hiánya • Az érdeklődés hiánya • A perfekcionizmus: elérhetetlenül magas mércét állítunk magunk elé. • Szorongás az értékelés miatt: aggodalom mások reakciói miatt, amit a munkánkra adnak. • Kétértelműség: nehezen értjük vagy félreértjük a feladatokban megfogalmazódott elvárásokat

5. Félelem a hibáktól és a kétségtől magunkban. A feladatok kezelésére való képtelenség: úgy érezzük, nem rendelkezünk elég, szükséges képzettséggel és készséggel a feladat megoldásához. A szükséges információk hiánya a feladat megoldásához. Szorongás mások irántunk megnyilvánuló elvárásai miatt (pl.: erős nyomás a siker elérésére; a hibázás lehetőségének előrevetítése) A feladat, úgy tűnik elborít bennünket vagy kezelhetetlen. Úgy érezzük jelenleg két végén égetjük a gyertyát, túl sokat vállaltunk.

6. Mindenki érez hasonlókat különböző időkben, mindenki halogat néhány feladatot időnként, de nem mindenki krónikus halogató. Dryden (2000) szerint néhány ember speciális krónikus halogató, ez azt jelenti, hogy a halogatás csak néhány (és mindig ugyanazon) feladatot érint az életében. Az általános krónikus halogatók azonban életük fontos feladatainak elvégzését halogatják.

7. A vizsgálat A minta A vizsgálatban 220 egyetemi hallgató vett részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem különböző Karairól. A minta megoszlása: férfi: 155 fő nő: 65 fő.

8. A módszerek • BarOn-féle Emocionális Intelligencia kérdőív • Lay – féle skála a halogatásról (az általános krónikus halogató – a halogatás, mint vonás mérésére) • Típusok a halogatásban kérdőív (a halogatás módjáról) • Interjú a halogatókkal

9. Intraperszonális skálák magabiztosság éntudatosság önbecsülés függetlenség önmegvalósítás Interperszonális skálák empátia társas felelősségtudat interperszonális viszony Adaptációt felmérő skálák valóságérzékelés rugalmasság problémamegoldás Stresszkezelést felmérő skálák stressztűrés impulzivitás - impulzus kontroll Általános hangulat skálák optimizmus boldogság A BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív skálái

10. BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív eredményei

11. A BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív eredményei nemenként

12. Az érzelmi intelligencia és a halogató magatartás összefüggései

13. A halogató magatartás nemenként

14. A halogatás módja

15. Mi segíti elő a halogatást a felsőoktatásban? • A feladat vagy a vizsga időbeli távolsága • Két párhuzamos képzés vállalása • Szociális csábítás • Munkavállalás • A kontroll érzése az egyetemi sikeresség felett • A kényelmes halogató és a tökéletességre törekvő típus

16. Összegzés A halogató magatartás rombolja a produktivitást, az emberi kapcsolatokat, a munkavégző képességet és a munkavégzés eredményességét. Hogyan tudjuk legyőzni a halogatást egy oktatási környezetben, melyben ennek a magatartásnak hatása gyakran az elhúzódó és kevésbé sikeres (a hallgató képességeit nem mindig mutató) tanulmányokban jelenik meg? Melyek a feladatai a diáktanácsadónak? • azonosítani a kredit rendszer hatásait a hallgatói feladatok kezelésében és az időgazdálkodásban, • azonosítani a halogató magatartás jeleit, és keresni e magatartás okait.

17. A tanácsadó a halogatás felismeréshez és a magatartás romboló hatásainak legyőzéséhez stratégiát javasolhat a hallgatók számára: A hallgatói magatartásban a halogatás jeleinek tudatosítása. Célmeghatározás: az elérendő célok meghatározása, és reális döntések a feladatok prioritásáról Elköteleződés: vállalva a rövid távú áldozatot a hosszú távú nyereségért. Kitartás: készség arra, hogy bizonyos folyamatokat megismételjünk. A tanácsadó segítséget adhat a magatartási és kognitív stratégiák kialakításához és gyakorlásához.