Polónyi István A hazai közoktatás-finanszírozás ellentmondásai - vitaindító -

1. Polónyi István A hazai közoktatás-finanszírozás ellentmondásai- vitaindító - VII. Nevelésügyi Kongresszus 7. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 7.3 A közoktatás finanszírozása 2008. augusztus 26-27.

2. Amiről nem beszélek A hazai oktatás relatív (GDP-hez viszonyított) ráfordításai nagyjából megfelelnek a fejlett országok átlagának

3. Amiről szó lesz • A hazai oktatás finanszírozási rendszere • A problémák: • A privatizáció és a szektorsemlegesség hiánya • A pedagógusok • Az új finanszírozás • A hátrányos helyzetű települések iskoláinak problémái

4. A közoktatás finanszírozási rendszere • Központi normatív támogatás. • több mint 40 normatíva, • ezen belül az alapnormatívák jelentősége legnagyobb (a normatív támogatás 80%-át ezek adják), • a kiegészítő normatívák funkciója egy-egy kiemelt részfeladat, vagy hátránykiegyenlítés elkülönített támogatása (pl. fogyatékosok oktatása, kistelepülési kiegészítő normatíva) • A fentieken túl van néhány további, kisebb jelentőségű állami forrás. • a célzott és céltámogatásokból, valamint • az elkülönített állami alapoktól kapott támogatás. • (intézményi bevételek) • A kötelező oktatás működtetéséhez szükséges ezek után még hiányzó kondíciókat a fenntartónak kell biztosítani.

5. A privatizáció és a szektorsemlegesség hiánya

6. 1990-es évek közepén. Forrás: J. Christopher Soper Stephen V. Monsma (1995): Egyház és állam: két modell

9. A közösségi és a magánintézményi tanulók aránya iskolaszintenként (2005) A magán intézmények aránya növekvő tendenciát mutat

10. Problémák a finanszírozással • Az egyházi, felekezeti intézmények kiegészítő támogatást kapnak – az alapítványi és magán intézmények nem • Az önkormányzatok és nem egyházi magán fenntartók rákényszerülnek arra, hogy az állami normatív támogatás mellé komoly erőfeszítésekkel kiegészítő támogatást nyújtsanak iskoláiknak, azon közben az egyházi iskolafenntartó a kiegészítő támogatást is megkapja az államtól • Az önkormányzati és nem egyházi magán fenntartók esetében a saját forrásaik előteremtése több-kevesebb racionalitásra kényszeríti az iskolafenntartókat, azon közben az egyház bármikor, bármilyen méretű intézménnyel bejelentkezhet az állam lényegében 100%-os finanszírozására. • Diszkriminációs helyzetet teremt – mert a többi alternatív nem kap kiegészítő támogatást • Sérül a szektorsemlegesség

11. A pedagógusok és a finanszírozás

12. Pedagógus bérek

13. Pedagógus bérek 2

14. Pedagógus bérezés és foglalkoztatás • Az oktatás működésének, eredményességének, minőségének meghatározó eleme a pedagógus. • Ugyanakkor: • a pedagógusok relatív bérhelyzete a 90-es években romlott, s az ezredforduló utáni javulás után is igen kedvezőtlen nemzetközi összehasonlításban • a közalkalmazotti foglalkoztatás nem kedvez a minőség elismerésének • A bérezés és foglalkoztatás visszahatásaként kedvezőtlen szelekciós mechanizmusok • Mindezzel együtt közismert a pedagógus-túlfoglalkoztatás • A kutatások szerint a jelenlegi finanszírozási és foglalkoztatási gyakorlat abban az irányban hat, hogy részint sok de gyengébb képességű pedagógus van foglalkoztatva, részint a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének színterein a gyengébb képességű pedagógusok vannak többségben

15. Van-e realitása pl. egy újabb 50%-os béremelésnek? • 2006-ban az oktatás összes kiadása a GDP-hez viszonyítva 5,16% volt • Ugyanebben az évben az összes oktatási kiadásnak közel 69%-a volt személyi juttatás (járulékaival együtt) • Egy 50%-os béremelés tehát nagyjából 1,8%-kal, azaz 6,93%-ra növelné az oktatás kiadásait • Van ennek realitása? • a többi közalkalmazott? • a pedagógus-foglalkoztatás hatékonysági mutatói? • a minőség? • a hosszú távú presztízs?

16. Az új finanszírozás

19. Az új finanszírozás összességében mintegy 7%-kal nyújt alacsonyabb támogatást. Minél magasabb az évfolyamlétszám, annál inkább a IV, VII. és VII. évfolyam támogatáselőnye növekszik.

20. Az alsó tagozat támogatása 10,1%-kal csökken • A felső tagozaté 3,5%-kal nő • Miért is jó ez? • Vajon készültek ilyen modell-számítások? • Vagy csak így sikerült?

21. A hátrányos helyzetű települések

23. Hátrányos helyzetű települések iskoláinak problémái Finanszírozási problémák: • Az általános iskolai feladatellátási helyek 51 %-a 5000 fő alatti településen. ( A gimnáziumok és szakközépiskolák esetében ez jóval 10 % alatt volt). • A kistelepüléseken a gyermekek számából adódóan alacsony létszámú kisiskolák működési költsége fajlagosan magasabb • A kistelepülések önkormányzatainak bevételei általában igen szűkösek. • Ezeket a problémákat az oktatásfinanszírozás azzal igyekszik kompenzálni, hogy a kistelepülések, illetve hátrányos helyzetű települések oktatását kiegészítő normatívákkal támogatja a központi költségvetés • Nem alapvetően a kistelepülési státusz a probléma, hanem a gazdasági, jövedelmi helyzet. • A jelenlegi finanszírozás alapvető problémája, hogy a települések gazdasági, jövedelmi helyzetének különbségeit nem veszi figyelembe, azt nem illetve csak részben tudja kompenzálni

24. Befejezés helyett

25. Ma sajnos nem mindegy, hogy valaki hová születik. Hátrányos helyzetű településen, vagy környéken, hátrányos helyzetű családban születve nem tud a mai magyar iskola segíteni a fel(jebb)emelkedésben. • A mai magyar közoktatás finanszírozás nem, vagy részben biztosítja az oktatás kulcsszereplőinek – a pedagógusoknak – a hosszú távú foglalkoztatási presztízséhez, rövid távú motiválásához, és hatékony foglalkoztatásához a megfelelő forrásokat • A mai magyar közoktatás finanszírozása nem, vagy csak kis részben biztosítja a hátrányos helyzetű települések, iskolák, gyerekek többlet támogatás igényét. • Valamennyien felelősséggel tartozunk azért, hogy ez ne így legyen

26. Köszönöm a figyelmet