1 / 37

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái. Mi a kommunikáció?. fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) a szó eredete szerint (latin): communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt

Download Presentation

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

  2. Mi a kommunikáció? • fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) • a szó eredete szerint (latin): • communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt • communicatio (fn.): közzététel, gondolatok közlése hallgatókkal

  3. Mi a kommunikáció? • napjainkban: • legáltalánosabb értelemben: • Közlemény, összeköttetés (technikai is), kapcsolat, érintkezés • szűkebb értelemben: • az emberi gondolatok cseréje • információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével • tájékoztatás, közlés valamilyen erre szolgáló eszközzel jelrendszer útján (pl. nyelv, gesztusok, média)

  4. A kommunikáció folyamata • technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik adás kód vevő feladó üzenet csatorna kód (visszacsatolás)

  5. A kommunikáció folyamata • a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csatornán keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLHATJA!

  6. A technikai folyamat elemei • feladó (adó): • akitől az üzenet származik • aki valamilyen információt kíván továbbítani • az információtovábbítás érdekében kódolást végez • vevő (címzett): • akinek a feladó az üzenetet szánja • aki a közleményt észleli • a kód ismeretében megfejti az üzenetet

  7. A technikai folyamat elemei • üzenet (közlemény): • maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván • a kódolás eredményeképpen jön létre → jelekből áll • tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket • tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát

  8. A technikai folyamat elemei • kód • megállapodás szerinti jelek rendszere • segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik • kódolás • az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”

  9. A technikai folyamat elemei • adás • az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig • visszacsatolás • a vevő reakciója az adó közleményére • nem szükségszerű! • csatorna • az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig • pl. levegő, telefonvonal, internet

  10. A technikai folyamat elemei • környezet • az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik • csatornazaj • a kommunikációt zavaró tényezők • ideális esetben nem jelenik meg • pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

  11. A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. Kommunikáció technikai értelemben (technikai kommunikáció): kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben

  12. A kommunikáció fajtái 3. Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információtovábbítás 3.1. állati kommunikáció: NEM TUDATOS 3.2. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze a természetes emberi nyelv 4. Társadalmi kommunikáció

  13. Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben • Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe • Legáltalánosabb szint • Norbert Wiener – kommunikáció kibernetikai modellje • kibernetika = mesterséges intelligencia • a kifejezés azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépeinkben • Wiener: II. vh. alatt légvédelmi rendszer kifejlesztése → a jövőbeli röppálya kiszámításánál figyelembe veszi a múltbéli adatokat is • Wiener visszacsatolás fogalma → kibernetikus tradíció megalapozása

  14. Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben • Shannon-Weaver-féle modell (kommunikáció matematikai elmélete): információtovábbítás a fogalom legátfogóbb értelmében, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, ill. a jel és a kód természetétől • Elmélete: a torzításmentes hangtovábbítás technikai problémájának megoldására irányult. • Cél: minél nagyobb vonalkapacitás biztosítása minél kisebb torzítás mellett. Az üzenet jelentése vagy annak a hallgatóra gyakorolt hatása nem érdekelte.

  15. Technikai kommunikáció • Információátadás az ember alkotta technikai rendszerekben → szabályozott információtovábbítási rend valósul meg • Hírközlési rendszerben 3 problémakör: • Milyen pontosan vihetők át a hírközlési szimbólumok? → technikai kérdés • Az átvitt jelek mennyire pontosan határozzák meg a kívánt jelentést? → szemantikai kérdés • A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a kívánt tartalmat? → hatékonysági probléma

  16. Biológiai kommunikáció • Az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás (nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek) • Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed • Biológiai kommunikáció vizsgálata: • biológiai zavar problémakörének megértése • egyedfejlődés, szaporodás megértése

  17. Állati kommunikáció • Állatok közötti kommunikációs kapcsolatok kiterjednek: • Táplálékra • Élettérre • Búvó- és tartózkodási helyre • Szaporodásra • Ellenséggel szemben tanúsított védelemre • Minél fejlettebb a faj, annál differenciáltabb jelzést bocsát ki • Magasabb rendű állatoknál a jelzéseket a test mozgásai hozzák létre

  18. Állati kommunikáció • Több csatorna egyidejű használata!! • Legtipikusabb csatornák: • Vokális: sziszegés, morgás, bőgés, madárfütty • Vizuális: fényérzékelés (földigiliszta), színérzékelés (madarak, kaméleon), alaki megkülönböztetés, mozgásérzékelés (méhek tánca) • Kinezikus (mozgásos): az állatok udvarlása tánccal kifejezett üzenet (kakas sajátos tojó-körbejárása) • Szaglási: jellegzetes szagok kibocsátása (mezei poloska, görény az érintésre, közeledésre jellegzetes bűzt áraszt), lazac szaglósejtekkel érzékeli a víz „szagát”, ahol kikelt

  19. Állati kommunikáció • Biológiai kötöttség – állati kommunikáció biológiai kódban terjed • Állatok jelkészlete viszonylag kisszámú, jelek változatossága kicsi • Nem tanult jelzésekben továbbítják az információkat • A kód biológiailag meghatározott – a jelzés észlelése feltétlen reflexszerű magatartást vált ki

  20. Emberi kommunikáció • Mindig társadalmi szituációban történik • Leggyakrabban a közvetlen emberi kommunikációban valósul meg • Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik: • A szituáció • A kommunikáló felek közötti viszony • A közlés szövegének összefüggésrendszere

  21. Az emberi kommunikáció csoportosítása I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: 1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása 2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása 3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben 4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

  22. Az emberi kommunikáció csoportosítása II. A közlő szándéka szerint: 1. szándékos (tudatos) 2. nem szándékos (ösztönös) III. Az alkalmazott jelrendszer szerint: 1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja 2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

  23. Az emberi kommunikáció csoportosítása IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: 1. kognitív (gondolkodásra ható) 2. affektív-emocionális (érzelmekre ható) V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint: 1. közvetlen (szemtől szembe) 2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

  24. Az emberi kommunikáció csoportosítása VI. A kommunikáció iránya szerint: 1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás 2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

  25. Üzleti kommunikáció Fogalma: • Az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján

  26. Üzleti kommunikáció • Célja: többirányú és többsíkú • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat felső vezetésében: • A vállalati célok megismertetése és elfogadtatása • A tulajdonosokkal • A munkavállalókkal • Környezettel (érdekszférák, pl. szakszervezet, kamara, pénzintézetek, beszállítók, partnerek, önkormányzatok…) • Az erőforrások optimális felhasználása, a jövedelmezőség biztosítása, ill. javítása • A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése • Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése • Tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása

  27. Üzleti kommunikáció • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a munkafolyamatok végzése során: • Optimális folyamatkialakítás a vezetés és a szervezeti egységek között • Az összehangolt munkavégzés biztosítása • A munkafeltételek információinak átvitele, cseréje a munkavállalók között

  28. Üzleti kommunikáció • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat és a vállalatot körülvevő környezet kapcsolatában: • Kedvező vállalati kép kialakítása • Információk szolgáltatása • A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében • A termékekről, szolgáltatásokról, a vevők és a potenciális vevők számára • A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése • A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása

  29. Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere • Általános, minden szervezetben előforduló kapcsolati viszonyok ↓ • Csoportosítás: számos szempont szerint lehetséges • MI: kapcsolat létrejöttének helye szerint: • Szervezeten belül • Szervezet és a külvilág között jön létre

  30. Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok • Két ember közötti kapcsolatpl. 2 munkatárs; vezető - beosztott • Munkacsoporton belüli kapcsolatokpl. csoportos munkavégzés körülményeicsoporton belüli munkamegosztás (projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment) • A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal, szervezeti egységekkel létesített kapcsolatokpl. csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztülcsoport kommunikációja a vezetői lépcsők figyelmen kívül hagyásával (PROBLÉMA!!)

  31. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Kapcsolatok a tulajdonosokkal • KKV → a tulajdonos a folyamatok aktív résztvevője, funkció ellátása (gazdasági kérdések, marketing, kereskedelem, PR…) • Kapcsolatrendszere ugyanaz, mint a vezetőé • DE: motiváltsága más!! • Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég • szakértők, tervezők • Őrző – védő szolgálat • takarítás

  32. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, személyekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, illetve akiknek produktumait eladja • Magánszemélynek történő értékesítés • Nagy- és kiskereskedelmi hálózatokkal kialakult kapcsolatok • Export – import ügyletek • A törvényekben előírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló kapcsolatok • Állami intézményekkel való kapcsolattartás (APEH, TB, Nyugdíjbiztosító)

  33. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Társadalmi kapcsolatok • Oktatási, gazdasági, tömegkommunikációs szervezetekkel való kapcsolattartás • Szponzorálás – társadalmi akciókban való részvétel

  34. A közvetlen emberi kommunikáció helye az üzleti életben • Üzleti életben meghatározó a közvetlen emberi kommunikáció→ két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz

  35. Az üzleti kommunikáció információi Üzleti célú információ (↔ közhasznú információ): • Egy szűkebb közösség vagy személy, illetve cég érdekeit szolgálja Az üzleti célú információszolgáltatás célja: • Az információkereső egyszerű hozzáféréssel, gyorsan, megbízható információhoz juthasson • Az információszolgáltatónak fontos tudnia, hogy kielégítő-e az információ a kérdező számára; igénybe veszik-e a szolgáltatást • Pl. zöldszámok – díjmentes információszolgáltatás • Honlapok – látogatottság mérése • Bankok – díjkalkuláció + kapcsolatfelvétel szakértővel

  36. Az üzleti kommunikáció információi Az üzleti célú információk főbb csoportjai: • belső információk, amelyek magukba foglalják • A termékekre, szolgáltatásokra, technológiára, • Termékszerkezetre, értékesítési csatornára • Ár- és jövedelmezőségre vonatkozó információkat • a piac szereplőivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információk • Kínálati – keresleti viszonyok • A kialakult és folytonosan változó árak információi • a piacon érvényesülő, a versenyt befolyásoló közvetett hatások információi

  37. Az üzleti kommunikáció információs rendszere • Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtését, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek, tevékenységek, valamint funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége.

More Related