1 / 26

Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai

Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai. PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója 2011. március 17. Szentiványi Árpád Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Az árvízi helyzet meghatározó körülményei. Heves vízjárású rendszerek:

coral
Download Presentation

Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója 2011. március 17. Szentiványi Árpád Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság

  2. Az árvízi helyzet meghatározó körülményei Heves vízjárású rendszerek: 28-36 órával a nagy csapadék után 8-10 m vízszint emelkedés a határon Árvíz tartósság: 5-20 nap 25-100 nap Alvízi országként felszíni vízkészle-teink 96 %-a és az árvizek is az országhatáron kívül keletkeznek

  3. Magyarország nagyobb folyói Valamennyi szomszédunkkal kétoldalú határvízi egyezmény, Helsinki és Szófiai Konvenció

  4. Magyarország árterei és védvonalai Magyarország árterei és védvonalai Elsőrendű védvonalak hossza 4200 km, mentesített ártér 21200 km2, az ország területének 23%-a, Európában szinte egyedülálló

  5. Az árvízi szükségtározók Teljes kapacitás: 580 Mm3

  6. Vízkárok gyakorisága Magyarországon Árvizek: kisebbek átl. 2-3 évente jelentősebbek átl. 5-6 évente rendkívüliek átl. 10-12 évente Belvizek átl. 2-3 évente Aszályátl. 3-5 évente

  7. Árvízvédekezés fejlődése 1. Időszak A középkor előtti időszakban az árvizek nem jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát. Ártéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatok 2. Időszak 1846-ig 800km gát épült 3. Időszak 1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása 4. Időszak 1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged ) gát méretek egységes meghatározása 5. Időszak 1945 után az árvizek magasság és tartósság tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket. Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése (hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok, kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet). • 1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz. • 1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz • 1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize • 2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árvíz

  8. Magyarország árvízi veszélyeztetettsége

  9. Az árvízvédekezés jogszabályi háttere A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 16. §-a szabályozza a vizek kártételei elleni védelem és védekezés feladatait, megelőzésben, elhárításában érdekeltek körét és azok kötelezettségeit.

  10. A Vgtv. 16.§ (2) és (4) bekezdése szerint: • a vízügyi igazgatási szervezet feladata a kettőnél több települést védő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók stb.) építése, valamint az állami tulajdonban levő védőművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása, • a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, fenntartása és azokon a védekezés ellátása.

  11. Árvízvédekezési feladatok megosztása Az árvizek elleni védelem • az állam • a helyi önkormányzatok és • az érdekeltek feladata • Az árvízvédekezés két jellemző tevékenység csoportja: • A védekezésvízügyi-műszaki feladatainakszervezése, irányítása és végrehajtása beleértve • a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket, előrejelzést, riasztást • a védművek ellenőrzését, megfigyelését, • a védművek védőképességének megőrzését, fokozását (magassági és védőképességi hiányok ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással, buzgárok elleni védekezés, stb.)

  12. Árvízvédekezési feladatok megosztása • a védekezés államigazgatási tevékenységeinek szervezése, irányítása és végrehajtása • a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz, gép és szállítóeszköz igényfolyamatoskielégítése, • Veszélyhelyzet kezelés • a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő biztonságba helyezése,mentés, kimenekítés, befogadás • a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátása, • járványok megelőzése és elhárítása • rendfenntartás • keletkezett károk felmérése, helyreállítása

  13. Árvízvédelemmel kapcsolatos közfeladatok telepítése Árvíz megelőzés és védelem Árvízvédekezés regionális érdekű lokális érdekű lokális regionális VM és vízügyi szolgálat (VKKI, KÖVIZIG-ek) feladat- és hatásköre Helyi önkormányzat és érdekeltek feladat- és hatásköre Műszaki feladatok és intézkedések Államigazgatási feladatok és intézkedések Helyi önkormányzat és érdekeltek feladat- és hatásköre VM és vízügyi szolgálat (VKKI, KÖVIZIG-ek) feladat- és hatásköre Szállítási feladatok: Távközlési feladatok: Katasztrófavédelem: OKF Műszaki és államigazgatási feladatok összehangolása Különleges feladatok: HM - MH Országos irányítás: • III. fokig: VM miniszter Rendfenntartás: ORFK Minősített helyzetben: KKB. illetékes elnökhelyettes: VM min. • Regionális irányítás: • Megyei Védelmi Bizottság • Helyi irányítás • Helyi Védelmi Bizottság Közegészségügyi feladatok: Szoc. ellátási feladatok:

  14. A vízügy szervezete Műszaki tevékenység Hatósági tevékenység

  15. Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása (OMIT) VM miniszter (KKB elnökh.) Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője: VM Vízkárelhárítási főosztályvezető VM Védekezési Munkabizottság OMIT vezető-helyettesek VKK vízügyi igazgató, KvVM Vízkárelhárítási főosztályvezető-helyettesek OMIT PR és sajtó szolgálat Műszaki ügyelet Műszaki szakcsoportok Ellátó szakcsoportok árvízvédekezés hidrometeorológiai belvízvédekezés informatikai töltésfeltáró anyag- és gépellátási jégvédekezés távérzékelési munkaerő ellátási vízminőségi kárelhárítás nemzetközi együttm pénzügyi lokalizációs technikai szolgálat vízellátási Területi irányítás és végrehajtás 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Igazgatók - védelemvezetők Szakasz-védelemvezetők vízminőségi

  16. A vízgazdálkodás területi szervezete Carpathian Basin Hungary 1-12 DWA Vízgyűjtő gazdálkodás , 12 KÖVIZIG DWA Győr Vízgyűjtő gazdálkodás (1 KÖVIZIG) Szakaszmérnökség (részvízgyűjtő) Szigetköz Felügyelő (több őrjárásra kiterjedő) Guarding range Rajka Őr (egy ember által felügyelhető alapegység)

  17. Az igazgatás legfontosabb eleme a vízügyi őr Olajfoltot észlel (vízminőségi kárelhárítás) Bejárja a területet (felügyelet, folyamatos jelenlét) Védekezési munkát irányít (ár, bel és helyi vízkárelhárítás) Ellenőrzi az áteresz építését (felügyeleti tevékenység) Vízmércét olvas (vízrajz, monitoring) Műszaki ellenőrzés a töltés karbantartás (kezelési funkció) Jelentést tesz a területi körülményekről (szakigazgatás előkészítés) Zsilipet kezel (víztartóba történő beavatkozás) Kapcsolatban van a lakossággal, önkormányzattal Őrzi az állami vagyont

  18. Árvíz megelőzés –módszerek, célok Az árvíz levezetési feltételek javítása

  19. Tisza rövidülése a szabályozás következtében

  20. Példák az átvágásokra

  21. Töltések előírás szerinti méretei MÁSZ 1,0 m III. fok II. fok I. fok I. fokú árvízvédelmi készültség: nappali figyelő szolgálat, kétszeri vízmérce leolvasás II. fokú árvízvédelmi készültség: éjjel-nappali figyelő szolgálat, négyszeri vízmérce leolvasás III. fokú árvízvédelmi készültség: vészőrök és éjjel-nappali figyelő szolgálat, kétóránkénti vízmérce leolvasás

  22.   az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz.”Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése.   Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása. Az EU Árvizi Irányelve és annak végrehajtása

  23. Fő „termékek” (EU elvárások) • Veszélytérképek • Kockázati térképek • Általános kockázatkezelési tervek

  24. Mellék „termékek” • Nagyvízi mederkezelési tervek • Védekezési tervek korszerűsítésének megkezdése • A Vízügyi Adattár vízkár-elhárítási adatainak feltöltése • Az ÁKIR kifejlesztése

  25. A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI • Metodikai elemek kidolgozása • Informatikai infrastruktúra kialakítása • Előzetes földrajzi lehatárolás • Adat előállítás • Elöntési veszélytérképek előállítása • Elöntési kockázati térképek előállítása • Nagyvízi meder kezelési tervek előállítása • Egyéb speciális veszély- és kockázatkezelési tervek korszerűsítése • Általános kockázatkezelési tervek előállítása

  26. Jelenleg a metodika kidolgozása történt meg. Köszönöm figyelmüket!

More Related