Szántóföldi talajhasználat és környezetvédelem

1. Szántóföldi talajhasználat és környezetvédelem Talajdegradáció Talajminőség Vízminőség Biodiverzitás CO2 kibocsátás

2. A talaj tömörödését befolyásoló tényezők Éghajlati tényezők Talajtényezők Talajhasználat • Növényi sorrend (talajlazító növények?) • Gépesítettség (erő- és munkagép tömege, művelőelem) • Szállítás • Művelési rendszer (menetszám, alapművelés, elmunkálás, magágykészítés) • hagyományos, • talajvédő/csökkentett • művelés nélküli • Szöveti szerkezet • Agyagásványok • Szerves anyag • Kicserélhető kationok • Agronómiai szerkezet • Eredeti tömörség • Nedvességtartalom • Talajbiológiai tevékenység • Száradás/ nedvesedés • Fagyás/olvadás • Csapadék • Párolgás

3. A káros tömörség következményei • Romlik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma (levegőtlenség, belvíz, túlzott felmelegedés lép fel) • Lassul a mikrobiológiai tevékenység, a földigiliszták aktivitása, • Csökken a tarlómaradványok, trágyák, tápanyagok feltáródása, • Felerősödnek a humuszbontó folyamatok, • Lelassul a növények tápanyag- és vízfelvétele (aszályhatás, növénypusztulás, termésveszteség lép fel) • Növekszik a művelés energiaigénye, • Felerősödnek a degradációs folyamatok, • Romlik a talaj kultúrállapota, • A talaj védtelenné válik az erózióval és deflációval szemben, • Nagyobb a kórokozók és kártevők elszaporodásának lehetősége

4. A tömörödés kialakulása különböző talajokon és termőhelyeken (1976-2000) Sipos S., Birkás M., Gyuricza Cs. vizsgálatai *Növények: őszi búza (2000 ha), kukorica (3400 ha), cukorrépa (480 ha), napraforgó (1200 ha), borsó (320 ha), egyéb (lucerna, paradicsom, őszi- és tavaszi árpa 450 ha)

5. Talajművelés hatása a talajellenállásra 4 év azonos talajhasználati rendszer után (Gödöllő, 1997) D = Direktvetés; T = Tárcsázás (16-20 cm); SZ = Szántás (22-25 cm); LT = Lazítás (35-40 cm) + Tárcsázás (16-20 cm); LSZ = Lazítás (35-40 cm) + Szántás (22-25 cm)

6. Belvíz kialakulásának talajtani okai 1. 2. 3. 4. 5. 6. Felszín 10 cm Na+ Na+ Na+ Na+ 20 cm Na+ Na+ Na+ Na+ Na+ 40 cm 70 cm Fizikai és kémiai hibától mentes talajon, ha a víznyelő képesség < a csapadék intenzitása Kiváltó ok Tömör záróréteg a felszínen, vagy a felső talajrétegben a taposás, sok menetszám miatt. Tömör záróréteg a művelt réteg alatt többnyire szántás és tárcsázás többévi, azonos mélységű végzése miatt Genetikai talajtípusáltal meghatározott tömör agyagos réteg(ek) a művelt rétegben és alatta Nátriumsók jelenléte a művelt rétegben  csapadék hatására vízzáró réteg kialakulása Lehullott csapadék a terepmélyedések-ben összefolyik Átmenetileg bármely talajtípuson tömör záróréteg jelenléte nélkül is Átmenetileg bármely talajtípuson tömör záróréteg jelenléte nélkül is Előfordulás Bármely talajtípuson kevés csapadék hatására is!! Lefolyástalan területen bármely talajtípuson Az Alföld kötött, nagy agyagtartalmú talajain Az Alföld szikes talajain -Vízelvezetés, -Műv. menetszám szabályozás, -Felszíni réteg átlazítása -Vízelvezetés, -Periódusos művelés, -Középmély lazítás, -Talajlazító növények termesztése -Vízelvezetés, -Drénezés -Melioráció, -Altalajlazítás, -Talajlazító növények termesztése -Vízelvezetés, -Drénezés -Meszezés -Melioráció, -Rónázás -Egyenletes talajművelés Védekezés -Külön védekezés többnyire nem szükséges, -esetleg altalajlazítás

7. Üvegházhatás (felmelegedés) Fokozott evaporáció Hűvösebb klíma Kicsapódás (több csapadék) +CO2 Intenzív talajművelés +CH4 Rizstermesztés +N2O Nitrogénműtrágyák ÁRVÍZ – BELVÍZ Esőerdőkpusztítása +CO2 +CO2 Biomassza égetése A földhasználat megváltozásának következményei (Gyuricza 2004)

8. A talajok fizikai és biológiai állapotának javítása 1. Biológiai hatások • Talajtakarás (vetés után is) • Szerves anyagok talajba juttatása (tarló- és köztes védőnövény maradványok, istálló- és zöldtrágya) • Talajlazító növények termesztése (védőnövényként is) • Kedvező talajélet fenntartása

9. A talajok fizikai és biológiai állapotának javítása 1. Biológiai hatások • Talajtakarás (vetés után is) • Szerves anyagok talajba juttatása (tarló- és köztes védőnövény maradványok, istálló- és zöldtrágya) • Talajlazító növények termesztése (védőnövényként is) • Kedvező talajélet fenntartása

10. A talajok fizikai és biológiai állapotának javítása 2. Javító, kímélő művelés • A talajon járás csökkentése, a visszatömörödés megelőzése • A talajbolygatás mérséklése (sávos/sekély művelés) • Az alapművelés elhagyása • Forgatás helyett porhanyítás, lazítás • Az alapművelés mélységének és módjának változtatása • A talaj védelmét elősegítő periódusos lazítás (időnkénti mélyművelés)

11. Vízerózió Föld: 1,1 milliárd hektár Európa: 115 millió hektár Magyarország: 3 millió hektár • Védekezés: • műszaki talajvédelem • agrotechnikai talajvédelem

12. Vízerózió • Agrotechnikai védekezés: • talajvédő táblásítás • művelési ág változtatás • talajvédő talajművelés • talajvédő növénytermesztési módok (talajvédő vetésforgó, növényi maradványok felszínen hagyása, direktvetés, bakhátas termesztés, sávos művelés, köztes védőnövények termesztése, tömörödés megelőzése)

13. Szélerózió Föld: 550 millió hektár Európa: 42 millió hektár Magyarország: 1-1,5 millió hektár • Védekezés: • talajvédő fasorok, erdősávok • uralkodó szél irányára merőleges talajművelés • bordás talajfelszín kialakítása • tarlóhántás elhagyása, tavaszi forgatás homoktalajon • kis adagú kelesztő öntözés • növényi maradványokkal borított talajfelszín • köztes védőnövények alkalmazása

14. Víz- és szélerózió Magyarországon (Stefanovits-Duch szerint)

15. Antropogén tevékenységek hozzájárulása a globális felmelegedéshez (USEPA, 1990)

16. EKE 25 cm …után Művelés előtt… Talajművelés hatására nő a lazultság, megváltozik a levegőellátottság, gyors gázcsere indul meg. A talaj megnövekedő oxigéntartalma intenzív mikrobiális tevékenységet indukál. A szerves anyag lebomlásakor keletkező szén-dioxid a légkörbe távozik.

17. A talajművelés és a szén-dioxid kibocsátás összefüggései (Gödöllő, 2000. 9. 14. 10 óra) a1=Direktvetés; a2=Tárcsázás (16-20 cm); a3=Szántás (22-25 cm); a4=Lazítás (35-40 cm)+Tárcsázás (16-20 cm); a5=Lazítás (35-40 cm)+Szántás (22-25 cm)

18. A talajművelés és a szén-dioxid kibocsátás összefüggései (Gödöllő, 2000. 9. 14. 13 óra) a1=Direktvetés; a2=Tárcsázás (16-20 cm); a3=Szántás (22-25 cm); a4=Lazítás (35-40 cm)+Tárcsázás (16-20 cm); a5=Lazítás (35-40 cm)+Szántás (22-25 cm)

19. 66 63 57 48 29 A talajművelés mélysége és a szén-dioxid emisszió mennyisége (kumulált értékek) g.m-3 Bolygatatlan talajfelszín 16-20 cm 22-25 cm 16-20 cm + 35-40 cm 22-25 cm + 35-40 cm

20. A talajművelés intenzitása és a humusztartalom közötti összefüggés hét év után (Gödöllő, 2000) a1=Direktvetés; a2=Tárcsázás (16-20 cm); a3=Szántás (22-25 cm); a4=Lazítás (35-40 cm)+Tárcsázás (16-20 cm); a5=Lazítás (35-40 cm)+Szántás (22-25 cm)

21. Szántóföldi talaj szerves anyagának összetétele Mezo- és mikrofauna 3%

22. A földigiliszták szerepe a talaj életében Stabil járatrendszerek kialakítása (gyökérnövekedés, infiltráció) Szerves anyagok átalakítása növények számára hasznosítható formába Szerves-ásványi alkotórészek keverésével stabil agyag-humusz komplexek képzése (szerkezeti stabilitás) A talajt állandó lazításukkal kedvező állapotúvá alakítják A savanyú talajok kémhatását növelik (mészmirigyek) A földigiliszták bélcsatornájában a talaj átalakuláson megy keresztül és tápanyagokban gazdagabbá válik Javítják a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait (mechanikai ellenállás) A talaj mikroorganizmusai számára kedvező életfeltételek kialakítása